Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Szombaton nyílt meg a választókerületemben a Vasutasok Széchenyi István Művelődési Házában a „175 év - 175 kép” című kiállítás. A tárlat annak állít emléket, hogy 175 éve alapította meg Ganz Ábrahám a magyarországi vasúttelepítés technikai hátterét, és megteremtője az első önálló cégének, és ezzel ipartörténetet is alkotott. A kiállítás anyagát, a Ganz Művek vasúti járműveit ábrázoló 175 fotót Nehéz György állította össze, egy MÁV-dolgozó fiatalember, megszállott vasutas, aki minden szabadidejét és pénzét e hobbijára, a vasútereklyék gyűjtésére áldozza.

Ganz Ábrahám svájci vasöntőiparos legény volt, aki akkoriban a szokásos módon vándorolva, Európa fejlett iparral rendelkező országaiban mindent megtanult a korabeli gyártástechnológiából. Vándorútja során 1842-ben, 28 évesen érkezett Pest városába, és először a hengermalomgyár gépműhelyében helyezkedett el. De már 1844-ben önállósította magát. Budán egy vízivárosi utcában mindössze hét segéddel alapította meg a vasöntő műhelyt, ahol 170 éve kezdődött meg a termelés. Az utca ma az ő nevét viseli, méltán, hiszen jórészt ebből a kis öntődéből nőtt ki az egész magyar gépipar és vaskohászat. A műhely hamar sikeres lett, és fejlődésnek indult, nemcsak Ganz szaktudása révén, ami messze kiemelte őt a Magyarországon műszaki tudással bírók közül, hanem azért is, mert ez az évtized a reformkor áttörésének, a polgárosodásnak, az ipari forradalom magyarországi kezdeti lépéseinek időszaka.

1840-ben megalakul az első magyar, modern értelemben vett bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank; alapítói között Széchenyi Istvánnal 1842-ben e bank finanszírozásában leteszik a Lánchíd alapkövét. A hídhoz Ganz Ábrahám gyárából is rendelnek öntvényeket. 1846. június 15-én átadják az első magyar, Pest és Vác közötti vasutat. 1841-1848 között a céhes üzemi manufaktúra fejlődött gyárrá, 60 ilyen manufaktúra esetében. 1845-ben a Ganz-műhely megkezdte a termelést egész Magyarországon a gőzgépgyártásban.

Az akkori termelés 11 gőzgép és 130 lóerő volt egy évben, tehát az akkori technikával. Bár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ágyúinak öntői közül, köztudott, kizárólag Gábor Áront tartják számon, valójában a Ganz-gyárban készült ágyúknak és fegyvereknek legalább akkora szerepük volt a magyar honvédség hadi sikereiben, és Ganz Ábrahámnak is. Bukása után Ganzot is lefogták. Svájci állampolgársága megmentette őt a hosszú börtönévektől.

Halálát követően a gyár vezetését Mechwart Andrásra bízta, aki 40 éven keresztül folytatta a Ganz Ábrahám által megkezdett munkát, és szinte a magyar gyáripar minden területén részt vettek a termelésben: az elektromosipar, a hajógyártás, a darugyártás terén. Utódai pedig az akkori szellemi élet nagy újítói; Bláthy Ottó, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Bánki Donát, Csonka János és később Jendrassik György is ebben az üzemben vált világhírűvé, a legkiválóbb hazai gépgyártás és a műszaki fejlődés tehát végső soron. Kálvinista, református volt, érvényesítette a takarékosságot, a szorgalmat, a honpolgári hűséget, és ezt a jótékonyságot megcsillogtató svájci Ganz Ábrahámnak köszönhetjük. Neki kívántam emléket állítani.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)