Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hát, én próbáltam követni Orbán Balázs államtitkár úr válaszát Szabó Timea frakcióvezető asszony felszólalására, és nem igazán tudtam, egy kicsit elvesztettem a fonalat, de annyit próbáltam, annyit megértettem talán belőle, hogy fontos lenne, hogy néhány dologban legyen egyfajta nemzeti konszenzus. Én azt gondolom, hogy ez üdvözítő volna valóban, ha például ki tudnánk mondani azt, hogy ennek a kormánynak a legsúlyosabb bűne az, hogy olyan politikát folytatott, amelynek nyomán százezrek vándoroltak el ebből az országból kényszerűség miatt, és családok ezrei szakadtak szét végleg.

És amikor az Országház falai között ezt felrójuk a kormánynak, akkor önök azt mondják, hogy nincs itt semmi probléma, egyszerűen csak működik a közös uniós munkaerőpiac. Én azt gondolom, hogy a nemzeti álláspont az, amit ebben mi képviselünk, hogy igen, a Magyarországon született gyermekek itt tervezhessék meg a jövőjüket, a magyar családoknak ne kelljen abban gondolkodni, hogy az alacsony fizetések miatt kényszerűségből, gazdasági okok miatt, a kormány alapvetően rossz politikája miatt elvándoroljanak. Én azt gondolom, hogy ez például egy nagyon jó nemzeti konszenzus lehetne, ha ebben egyet tudnánk érteni. Sajnos erre eddig nem volt példa.

És akkor visszautalva az aktuális eseményekre, tegnap nagyon szimbolikus események voltak a magyar belpolitikában. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédet tartott, sőt annál továbbment, így értékelte tízéves kormányzati teljesítményét, aminek a megítélésében egyébként egyetértek Szabó Timea képviselő asszonnyal.

De volt egy érdekes idézete Orbán Viktornak, a legendás ökölvívóbajnokot, Muhammad Alit idézte, majd ugyanezen a napon ez a miniszterelnök súlyos, kiütéses vereséget szenvedett Dunaújvárosban. Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen szimbolikus, és tízéves sikertelen, kudarcos kormányzás után ez a kiütéses vereség meg járt a magyar miniszterelnöknek.

Én azt gondolom, hogy azon túl, hogy én gratulálok a dunaújvárosi, minden ellenzéki párt által támogatott győztesnek, gratulálok a kampánycsapatnak, és gratulálok mindenkinek, aki ebben a munkában részt vett, én köszönöm mindenkinek, aki ott, abban a körzetben részt vett ezen az időközi választáson, függetlenül attól, hogy milyen oldalra szavazott, de nyilván nagyon-nagyon örvendetes és fontos volt ez a valóban, mondhatjuk így, ökölvívó-hasonlattal: kiütéses győzelem, amit az ellenzéki jelölt a kormány jelöltjére, illetve gyakorlatilag magára Orbán Viktorra és kormányára mért.

Ez mindenképpen előre mutatja azt, hogy van megoldás, van lehetőség 2022 tekintetében, ha a kormányváltásról beszélünk, mert nyilván ez a kormány, pontosan azért, mert elárulta sokszorosan a magyar nemzeti érdekeket, megérett a bukásra. És nyilván rendkívül fontos, hogy legyen egyfajta koordináció, egyfajta együttműködés az ellenzéki pártok között, de azt is megtanulhatjuk ebből a dunaújvárosi választásból, hogy nagyon fontos, hogy egy megfelelő jelöltet találjunk, egy olyan jelöltet, aki ismeri a helyiek problémáit, és aki egy olyan programot tud letenni az asztalra, ami valóban megoldást kínálhat adott város vagy térség legfontosabb problémáira. Ez az együttállás megvolt Dunaújvárosban, és ez eredményezte azt a kiütéses győzelmet, amit az ellenzék elkönyvelhetett, és ez valóban egy nagyon fontos értékelése volt Orbán Viktor tízéves teljesítményének. Az emberek egyértelmű választ adtak, hogy mit gondolnak Orbán Viktor és a Fidesz politikájáról.

Ugyanakkor nagyon-nagyon fontos, még sok idő fog eltelni viszonylag 2022-ig, és addig rengeteg tennivalónk van, és a miniszterelnök az évértékelőjében egy érdekes fordulatot vett, aminek már az elmúlt hetekben tanúi voltunk: néhány hónap alatt a magyar kormány, illetve miniszterelnök úr eljutott odáig, hogy az éghajlatváltozást már nem bolsevista trükknek tekinti, hanem az egyik legfontosabb kihívásnak, amivel szemben valóban intézkedésekre van szükség. Hasonlóképpen beszéltek különböző környezetpusztításokról és azoknak a hatásairól. És ugye, furcsa azt hallani tízéves, folyamatos kormányzás után egy miniszterelnöktől, hogy arról beszél, hogy ne csak beszéljünk, hanem cselekedjünk. Nagyon érdekes, és ha megnézzük, hogy mennyire hiteles az, hogy mennyire hitelesen próbálja zöldre festeni a politikáját Orbán Viktor, akkor nézzük meg, hogy az elmúlt tíz évben a fenntarthatóság, illetve a környezeti problémák kapcsán mit tekinthetünk cselekvésnek, milyen cselekvést tapasztalhattunk. A Fidesz-kormány szétverte a természetvédelmi intézményrendszert. Kiszolgáltatta, kiárusította a legfontosabb természeti kincseinket. Olyan gazdaságpolitikát vezetett be, ami az óriási energiaigényű összeszerelő üzemekre próbálja alapozni a gazdasági fejlődést. A közösségi közlekedés fejlesztése helyett szétverte a teljes ágazatot. A mai napig tagadják, rengeteget vitatkoztunk róla, hogy a teljes magyarországi közműrendszer az összeomlás szélén van, és minden adminisztratív eszközzel, szabályozási eszközökkel akadályozzák a megújuló energia fejlődését. Ma Magyarországon kialakulhatott az a szabályozási rendszer, hogy egy szélerőművet nem lehet egy település mellé építeni, cserébe egy atomtemetőt pedig igen. Ez egészen elfogadhatatlan.

Az önök klímastratégiájának lényege egy olyan gigaprojekt, a paksi bővítés projektje, ami egyébként nem élvezi a magyar emberek többségének a támogatottságát. Azt gondolom, hogy az lenne a valódi cselekvés, ha elfogadnák azt, hogy az atomenergia sem nem olcsó, sem nem zöld és sem nem biztonságos és nem kiszámítható, és az lenne a valódi cselekvés az önök részéről, ha egy olyan energiapolitikai fordulatot hajtanának végre, ami valóban elvezetne minket a fenntarthatóságra.

És ugyan sok illúziónk nincs e tekintetben, de az LMP frakciója készen áll arra, hogy most ebben a tavaszi ülésszakban is javaslatok sokaságát tegye le, ami valóban ebbe az irányba mutat. Kíváncsian várjuk majd, hogy a kormány valóban cselekedni kíván‑e az éghajlatváltozás ellen, vagy csak propaganda-hadjáratot folytat majd ez ügyben. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiból.)