Schanda Tamás János
2019-12-17 · 104. ülésnap · interpelláció szóban megválaszolva · 3:41 · Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraSzöveg3 029 karakter · 7 bekezdés · JSON
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Pécsiként nyilván elkerülte a figyelmét, hogy az ön által is kérdezett ügyben nem is olyan régen, ha jól emlékszem, akkor egy hónapja jelent meg egy helyi médiumban cikk, amelyben a tulajdonos arról nyilatkozott, hogy a tervek szerint a megfelelő ütemben halad előre a Karolina-külfejtés rekultivációja. Nos, ezt a kormány részéről én is csak megerősíteni tudom.
Tisztelt Képviselő Úr! Számtalan alkalommal kifejtettük már, és újra és újra el is ismétlem, hiszen ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kormány számára kiemelten fontos a teremtett világ, a környezeti örökségünk védelme. Az Alaptörvényben is rögzítésre került, hogy meg kell védenünk, őriznünk és továbbadnunk a Kárpát-medencei természet adta értékeket. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a jövő generációinak a mainál is szebb, tisztább és élhetőbb környezetet teremtsünk. Hasonlóak a törekvéseink természetesen a már nem használt bányák esetében is.
Tisztelt Képviselő Úr! A „Pécs-Mecsekszabolcs Kőszén” védnevű bányatelken fekvő Karolina-külfejtés 1993-ban lett a Pannon Hőerőmű Zrt.-é. Ennek jelenleg is e cég a bányavállalkozója és túlnyomó részben tulajdonosa. A bánya 2004 óta nem működik. A bányaterület tájrendezését hatósági határozat írja elő a hatóságilag elfogadott műszaki-üzemi terv szerint. A tájrendezés kötelezettje a Pannon Hőerőmű Zrt., azonban a tájrendezés költségeit a magyar állam képviseletében eljáró, erre kijelölt szervezetekkel együtt viseli.
A 2018 februárjában a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. által aláírt egyetértési nyilatkozat értelmében a tájrendezés két ütemben valósul meg. Az első ütemet 2018 és 2022 között a Pannon Hőerőmű Zrt. önállóan, teljes mértékben saját forrásból valósítja meg, állami közreműködés nélkül. A nyilatkozat szerint a tájrendezés első ütemének elvégzését követően a bányászati jogot, tehát a tájrendezési kötelezettséget is átadja a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. számára. Ezt követően egy évig a felszíni munkálatok szünetelnek a felszín tömörödése céljából.
2023 és 2026 között a tájrendezés második ütemét pedig a BVH önállóan, a központi költségvetés által nyújtott forrásból fogja majd megvalósítani a rá eső keret erejéig közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Ennek alapján 2022-ig a tájrendezés elvégzéséhez nem vonunk be állami forrást.
Tisztelt Képviselő Úr! Információink szerint a Pannon Hőerőmű már megkezdte a tájrendezés első ütemét. A végső cél, hogy a bányagödör feltöltésével egyfajta völgykatlanná alakuljon át a tájseb a megfelelő növényzet kialakításával.
Tisztelt Képviselő Úr! Bízom benne, hogy a tájékoztatásommal is meg tudom erősíteni önt és a pécsieket is arról, hogy a kormány számára valóban fontos a környezetünk védelme, és ennek érdekében cselekszünk is. Köszönöm megtisztelő figyelmét, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Schanda Tamás János — 2019-12-17, interpelláció szóban megválaszolva. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/104-56.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-104-56,
title = {Schanda Tamás János — 2019-12-17, interpelláció szóban megválaszolva},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/104-56.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}