Dr. Keresztes László Lóránt (LMP)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálom, hogy nincs itt igazságügy-miniszter asszony, ő vezette föl ennek a törvénynek az általános vitáját, és azt gondolom, hogy van olyan súlyú ez a törvényjavaslat, és van olyan szimbolikus az az eljárás, aminek a harmadik állomásaként most erről beszélünk, hogy indokolt lenne miniszter asszony jelenléte.

Sokat elmond arról, hogy a kormánypártok mit gondolnak a törvényalkotás menetéről, illetve mit gondolnak a törvényalkotás minőségéről, és ez az eljárás azt is megmutatta, hogy mennyire vannak itt lélekben jellemzően a kormánypárti képviselők.

Nagyon fontos, és sok bírálat elhangzott az általános vita során erről a törvényjavaslatról, nyilván nem fogok mindent megismételni, az biztos, és azzal szeretném kezdeni, hogy van egy nagyon-nagyon komoly figyelmet kapott része ennek a salátatörvénynek, ami pedig a bírák és az ügyészek illetményemelésével kapcsolatos. Elhangzott itt valamennyi ellenzéki frakció részéről, hogy egy fontos, nagyon régóta húzódó feladatról van szó, és ezt mi mindenképpen egy fontos és támogatandó lépésnek tartjuk.

Ugyanakkor szólni kell arról, hogy milyen eljárásban és hogyan került az Országgyűlés elé ez a törvény. Én is szeretném fölhívni a figyelmet, hogy mi történt itt a vita során, illetőleg mi történt a Törvényalkotási bizottság mai ülésén. Nagyon fontos elmondani, hiszen egy olyan törvényjavaslatról van szó, amely több mint hetven törvény módosítását érinti, hogy nem sikerült abszolválni még azt sem az előterjesztőknek, hogy a törvény által előírt egyeztetési kötelezettségnek megfeleljenek, hiszen ezt közzé kellett volna tenni egy megfelelő felületen, még ez sem történt meg.

Egészen elképesztő salátatörvényről van szó, olyan szerteágazó, hogy mindenképpen méltatlan ‑ és egyébként más aggályokat is felvet ‑ ennyi és ilyen szerteágazó szabályozást behozni. De azt is mindenképpen indokolt megemlíteni, hogy ezt gyakorlatilag az őszi ülésszak végén egy ilyen törvényalkotási cunamiban, 38 törvénnyel egyetemben terjesztették elő. Azt gondolom, hogy ez is méltatlan, és mindent elmond a kormánypártról, hogy milyen módon állnak hozzá a törvényalkotáshoz.

Az általános vita során is elhangzott, hogy számtalan olyan törvény módosítását érinti ez a javaslat, amely törvény nem oly rég volt az Országgyűlés előtt, tehát gyakorlatilag egy ilyen toldozás-foldozás, fércelés az a munka, amit a kormánypártok végrehajtanak. Ez semmiképpen nem vet jó fényt egyébként az igazságügy-miniszter asszonyra, ezért is indokolt lenne, hogy jelen legyen, és mondjuk úgy, hogy vállalja a felelősséget ezért a méltatlan eljárásért.

Vannak ennek a törvényjavaslatnak olyan elemei, amelyek teljes mértékben elfogadhatatlanok, és erről itt már több szó esett, ez a bizonyos lehetőség, hogy az alkotmánybíróvá kinevezés után kérelmezheti az eredeti javaslat szerint 30 napon belül az érintett a bírói kinevezését. Most a törvényjavaslatnak a viták és a módosítók szavazása nyomán még az a része is kikerült, hogy 30 napon belül. Tehát még egyszerűbben megvalósítható, de teljesen egyértelműen mind a bíráskodás, mind az Alkotmánybíróság függetlenségét sérti ez a rendkívül elvtelen és ellentmondásos javaslat. Erről már nagyon sok szó esett, ezt nyilván szintén nem szeretném megismételni.

Ugyanakkor az, amilyen eljárással most a Törvényalkotási bizottság elé került ez a törvény, és amilyen módon gyakorlatilag köztársasági elnök úr segítségére sietett, a nem odafigyelő ‑ ugye, 28 képviselő mellészavazott ‑ kormánypárti képviselőcsoportok mellé szegődött köztársasági elnök úr, ez mindenképpen szintén indokolja, hogy erről részletesebben beszéljünk. A Törvényalkotási bizottság ülésén jobbikos képviselőtársaim részletesen elmondták azt, és ott is felhívták a figyelmet, hogy azt az intézkedést, hogy a bírák és az ügyészek illetményemelésére lehetőség legyen, az ellenzék is támogatja, és kifejezett kérés jelent meg annak kapcsán, hogy külön lehessen ezekről a bizonyos pontokról szavazni. Ezt megtagadta a kormánypárti többség. Mi úgy gondoljuk, hogy erre igazán lehetett volna lehetőség, és egyébként valóban ezt húzza alá köztársasági elnök úr jelzése is, aki maga leírta a visszaküldő levelében, hogy indokoltnak tartja egy ilyen salátatörvényben ezt a fontos, amúgy oda nem illő rendelkezést megtenni.

Nagyon-nagyon fontosnak és üdvözlendőnek tartottam a Jobbiknak azt a javaslatát, hogy ilyen módon a köztársasági elnök érvelését elfogadva, azt mintaként a képviselők elé tárva egy olyan fontos és szintén óriási hiányt pótló javaslatcsomagot beterjesszen, amely egy nagyon komoly bérrendezést, egy igazán komoly és szerteágazó bérrendezést indítványozott. Így a pedagógusok, a felsőoktatásban dolgozók, rendvédelmi dolgozók, rendőrök, tűzoltók, honvédek bérrendezését indítványozta volna. Erről igenis volt lehetősége szavazni a Törvényalkotási bizottságon jelen lévő kormánypárti és ellenzéki képviselőknek, és egészen döbbenetes számomra, hogy ott történt egy tartalmi szavazás, és ott egy az egyben a kormánypárti képviselők nemet mondtak erre a javaslatra. Igazából még vitát sem generáltak, holott, ha alapul vesszük az Áder János köztársasági elnök úr által írt érvelést, akkor bizonyára lehetőség lett volna arra, hogy ebben a salátatörvényben ezt a nagyon fontos mulasztást, a nagyon fontos elmaradt intézkedéseket rendezni lehessen.

Tehát, mivel a Törvényalkotási bizottság ülése nem kap kellő figyelmet, én mindenképpen fontosnak tartom aláhúzni, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén jelen lévő kormánypárti képviselők nemmel szavaztak a pedagógusok, nemmel szavaztak a felsőoktatásban dolgozók, nemmel szavaztak a rendvédelmi dolgozók fizetésemelésére és illetményemelésére. Önök szerint ezek szerint elfogadható az, hogy ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus kevesebbet keres, mint egy áruházi árufeltöltő, és itt nem az árufeltöltők szerepét szeretném kisebbíteni, hanem arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy méltatlan helyzetek vannak ma Magyarországon, és ez a kormány nem becsüli meg a kiművelt emberfőt, nem becsüli meg a magasan képzett munkavállalókat, akik a közszférában dolgoznak. Nem becsülik meg azokat, akik mindennap védik a mi biztonságunkat, nem becsülik meg azokat, akik védik Magyarország biztonságát. Tehát egészen elképesztő ez az eljárás.

Egyébként magát az általános vitát követően az LMP több módosító javaslatot benyújtott ehhez a törvényjavaslathoz, ezeket részletesen indokoltuk, és azokat a szakmai alapon bírálható elemeit ennek a salátatörvénynek ezen módosító javaslatok által megpróbáltuk kivenni. Ezeket a javaslatokat a kormánypárti képviselőtársaim kivétel nélkül lesöpörték.

(14.30)

Ezért azzal együtt, hogy ismét fölhívom a figyelmet, hogy mi fontosnak tartjuk a bírák és az ügyészek illetményének az emelését, ezt a törvényjavaslatot összességében elfogadhatatlannak tartjuk, és a zárószavazáson nemmel fogunk szavazni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)