Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Tisztelt Ház! A múlt héten több fontos nemzetközi esemény zajlott a klímaváltozás ügyével kapcsolatosan. Ezek közül számunkra talán az Európai Tanács ülése volt a legfontosabb. Mint ahogyan tudjuk, a korábbi Európai Tanács-üléseken többször megvétóztuk az Európai Unió szigorúbb klímacélkitűzéseit, és most örvendetes az, hogy Magyarország nem vétózott, és most már csak Lengyelország tartja lehetetlennek azt, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem mehetünk el szó nélkül miniszterelnök úr kijelentései mellett. Először is kezdeném a klímabajnoksággal, vagyis, hogy Magyarország klímabajnok.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem focimeccs, itt nincsenek győztesek, és nincsenek vesztesek. Itt csak vesztesek vannak. Itt a kérdés az, hogy a veszteségeket az elkövetkezendő években mennyire tudjuk minimalizálni. Gondoljunk csak arra, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor az évszázad végére el fogjuk érni a 4 Celsius-fok vagy annál magasabb hőmérséklet-emelkedést. És ennek pedig nagyon komoly, tragikus hatásai lesznek Magyarországra, a magyar mezőgazdaságra, hiszen itt, a Kárpát-medencében különösen kitettek vagyunk az éghajlatváltozás következményeinek.

Ráadásul a klímabajnokság, amire a miniszterelnök úr asszociál, tehát azok az adatok nem igazak. Ha valaki klímabajnok, a bajnoki címért valaki tesz is. De Magyarország azért, hogy 2013-ig csökkent a szén-dioxid-kibocsátás 1990 óta, semmit nem tett. Ez gyakorlatilag annak a következménye, hogy összeomlott a rendszerváltás után a nehézipar, és annak a következménye, hogy 2008-ban világgazdasági válság volt. Tehát Magyarország semmit nem tett azért, hogy 2013-ig csökkent a szén-dioxid-kibocsátás.

Ráadásul 2014 óta évente több mint 5 százalékkal emelkedik Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás. 2014-re elértük a 40 százalékos csökkentést, most már csak 32 százaléknál tartunk. Kérdezem azt, hogyan fogjuk 2030-ra elérni a 40 százalékos csökkentést. Ezt se fogjuk elérni, ráadásul lehet, hogy az Európai Unió 50-55 százalékra fogja a közös csökkentési célt meghatározni.

A miniszterelnök úr azt is mondta, hogy fontos a klímaváltozás elleni tett, cselekvés, viszont ez nem járhat azzal együtt, hogy emelkednek az élelmiszerárak, és emelkedni fognak az energiaárak. Az élelmiszerárak emelkedéséhez annyit szeretnék elmondani, hogy a múlt században Európában 0,9 százalékkal nőtt az átlaghőmérséklet, Magyarországon 1,2 százalékkal; tehát nagyon komoly hatása van a magyar gazdaságra, a magyar élelmiszeriparra. Ha ez így halad, és nem teszünk semmit, és csak pénzre várunk, akkor az azt fogja jelenteni, hogy a mezőgazdasági terméseredmények radikálisan csökkenni fognak, az árak pedig égbe fognak szökni.

Ugyancsak szólni kell az atomenergiáról is. Ha a kormány összeadná azt, hogy Paks II. mibe kerül, kezdve a tervezési költségektől, a megépítési költségektől, a kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezéséig, a nagyaktivitásúhulladék-lerakó kutatásáig, megépítéséig, akkor rögtön kiderülne, hogy rettentően drága lesz a villamos energia Magyarországon, ha Paks II. belép a rendszerbe. Éppen ezért, ha olcsóbb energiát akarunk, akkor a Paks II.-t nem szabad megépíteni, és a megújuló energiába kell fektetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Abban is nagy a felelősségünk, ha az élelmiszerárak és az energiaárak növekednek, akkor az a legszegényebb családokat, a legszegényebb embereket és a fiatalokat fogja sújtani.

Tisztelt Ház! Azt kérem önöktől, hogy a következő parlamenti időszak legelején vegyük napirendre a klímaváltozással kapcsolatos feladatokat, a klímavészhelyzet kihirdetésére vonatkozó ellenzéki javaslatokat, amit az LMP kezdeményezett, és határozati javaslatban foglaljuk össze a legfontosabb feladatokat, mert a klímavészhelyzet kihirdetése nem szép szavakat jelent, hanem a cselekvés kezdetét. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.)