{"cycle": 41, "id": "104-18", "date": "2019-12-17", "ulnap": 104, "seq": 18, "speaker": "Harrach Péter (KDNP)", "p_azon": "h007", "faction": "KDNP", "kind": "napirend előtti felszólalás", "role": null, "event": "Napirend előtti felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 305, "position": null, "chars": 3326, "paragraphs": ["HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétezer év óta a keresztény kultúra része a teremtésvédelem. Ez szemléletet és magatartást jelent. Azokat a szempontokat foglalja magába, amiket ma természetvédelemnek, környezetvédelemnek, fenntartható fejlődésnek vagy klímavédelemnek nevezünk.", "A történetnek három szereplője van, maga a természet, az ember és az emberi tevékenység. A természettel mindenki találkozik, aki megcsodál egy tájat a szépségéért, az évszakonként változó növényvilágot vagy az állatvilág változatosságát, de különösen azokat a törvényszerűségeket, ami ezt a világot irányítja. Az ember része a természetnek, másrészt viszont felette áll. A keresztény tanítás szerint a Teremtő rábízta az emberre a világot, hogy művelje és őrizze azt. Az őrzés azt jelenti, hogy úgy adja tovább a következő generációnak, ahogy ő kapja, a művelés pedig azt, hogy használja azt a csodálatos ajándékát, amit alkotóképességnek nevezünk, vagyis legyen felelős gazdája a teremtett világnak. Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy a szélsőséges ökocentrikus és biocentrikus szemlélettel szemben mi azt mondjuk, hogy az ember és más élőlények között ontológiai és értéktartalmú különbség is van.", "Ma a teremtésvédelem gondolatának legfontosabb üzenete, hogy a környezeti válságot szemlélet- és magatartás-változással kell kezelni. Ilyen értelemben mondjuk azt, hogy ez a kérdés antropológiai természetű. És most értük el az emberi tevékenység kérdését, ami a jelenlegi válság legerőteljesebb kiváltó oka. Mindenekelőtt azt kell azonban kimondanunk, hogy a tudomány és a technika vívmányai önmagukban pozitívak. A probléma az utilitarista gazdasági modellben van, amelynek kizárólagos szempontja a haszonmaximalizálás. A rövid távú gazdasági érdek ütközik az emberiség hosszú távú érdekével. Eljött az idő, hogy újra kell gondolnunk néhány kifejezést, a fejlődés, a haladás, a növekedés és a jólét fogalmát. Határt kell szabni, méghozzá a fenntarthatóság keretein belül a termelési és fogyasztási kényszernek. A fenntarthatóság pedig nem mást jelent, mint annyi fogyasztást, amennyi pótolható. A teremtett világ ugyanis csak bizonyos mértékig képes a regenerálódásra. Meggyőződésem az, hogy a felelős gazdálkodás és a környezet megóvása összeegyeztethető, de ehhez szükséges a mentalitás és az életforma váltása. Ez a legfontosabb gondolata a keresztény egyházak különböző megnyilatkozásainak, amelyekből csak néhányat említek címszavakban: a 2008-as püspökkari körlevél a teremtett világ védelméről, vagy Ferenc pápa legutóbbi ilyen témájú enciklikája, esetleg a patmoszi ajánlások néven ismertté vált megnyilatkozások.", "A környezet védelme semmiképpen nem állhat gazdasági és pártpolitikai érdekek szolgálatában.", "(13.50)", "Ez egyfajta nemzeti egységet és nemzetközi együttműködést igénylő kérdés.", "Néhány szót azért így befejezésképpen érdemes arról is szólnunk, hogy a válság kezelésének európai és hazai kérdései is vannak. A 2030-as, illetve ’50-es nagyívű klímacél teljesítése és ennek érdekében a gazdaságok jelentős átalakítása minden tagállam által vállalt feladat, azonban ennek költségei olyan mértékűek, amelyek csak külső segítséggel fedezhetők, a kormány becslése szerint 50 000 milliárd forint. Magyarország ehhez az Uniótól is segítséget vár. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}