Dr. Brenner Koloman (Jobbik)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Miután lezárul majd a halál 50 órája, és a fideszes kétharmad ezt is meg fogja szavazni, mint minden mást ‑ kivéve azt, amikor, mint ma délelőtt, félrenyomnak, és emiatt majd jövő héten is parlamenti ülést kell tartanunk ‑, akkor ismételten egy hosszú folyamat egyik szakaszát fogja a magyar közvélemény átélni, mégpedig azt, hogy beterjesztenek megint egy salátatörvényt, amelyet előtte megszellőztetnek egy durvább fajtával, aztán mivel a Magyar Művészeti Akadémia egy kicsit most mondta, hogy hát, ez talán mégiscsak túlzás, akkor visszaveszünk egy kicsit azért, hogy rétvárizmusokba bocsátkozhasson az államtitkár, és azt mondhassa, hogy nem is az van benne, nem is az van benne, tisztelt elvtársak! (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.)

Tehát gyakorlatilag van egy ilyen folyamat, amit most már megszoktunk a Fidesztől, amely a maga tudás-, értelmiségellenes politikájával most lassan már a könyvégetők pártjává vált. Hiszen bolsevikok a céljaik. (Nacsa Lőrinc: A zászló…?) Nacsa képviselőtársamnak jelezném, hogy ön még nem élt akkor, amikor én már éltem (Nacsa Lőrinc: Ez nem érdem!), és én megismerem a bolsevikokat, mert ott ülnek az önök padsoraiban, az összes MSZMP-taggal együtt; Szili elvtársnő, Pozsgay elvtárs és az összes egyéb MSZMP-tag (L. Simon László: Már rég meghalt a Pozsgay! Szégyelld magad!), és nem véletlenül nincsenek átvilágítások sem a fideszes kétharmaddal. (Balla Mihály: Ezt kikérem…!)

(21.10)

Nacsa képviselőtársamtól több szerénységet kívánnék, hiszen egyszerű szövegértési problémái vannak, úgy hallottam az előbbi hozzászólásából. (L. Simon László: Pozsgay rég meghalt, szégyelld magad!) No de sebaj! Az az igazság, a Bagi-Nacsa show‑t lezárva, azt kell mondanom, hogy önök nagyon megijedtek, úgy tűnik, október 13-án. Hiszen a kulturális élet pártállami leuralása azért még önökhöz képest is komoly teljesítmény.

A Fidesz végletesen zaklatópárttá vált, hiszen előbb zaklatták a munkavállalókat a rabszolgatörvénnyel, aztán zaklatták a Magyar Tudományos Akadémiát, amire Hiller alelnök úr is utalt már, azzal, hogy a kutatóhálózatból nap mint nap távoznak hazánkból kiváló kutatóink a maguk bűnös politikája miatt, tisztelt fideszes képviselőtársaim. A nem létező KDNP-re nem reagálnék, mert ugye, önöknek már frakciójuk sem lesz nemsokára az új szabályok szerint, hiszen nulla százalékot szoktak elérni a parlamenti választáson emlékképeim szerint. Önök, a Fidesz zaklatja a magyar tudományt az egyetemeken belül, a Fidesz zaklatja a média szabadságát, és a Fidesz zaklatja a kultúrát.

Tehát az általános bevezető után néhány érdekes színfolt az értékelésemhez. Ugye, van az intergalaktikus tanács, bocsánat, tehát a kommunista tanácsuralomhoz hasonló tanács, amelyhez majd miden színházigazgató odafordul. Menjünk majd a tanácsra, ugye, mint régen, elvtársak ‑ maga nem emlékszik erre, Nacsa képviselőtársam, én sajnos koromnál fogva igen. (Nacsa Lőrinc: Nem érdem.) Gyakorlatilag megint ugyanazt a tanácsrendszert éljük majd meg, mint annak idején, ifjú felnőtt koromban.

Ugye, az intergalaktikus, úgy értem, kulturális tanács nagyon egyszerűen áll össze, hiszen, úgy gondolom, az önök kultúrafelfogásáról mindent elmond, hogy Mágának adnak 350 milliót, ez az önök kultúrafelfogásának állatorvosi lova egyébként, tehát Mága elvtárs kap 350 milliót, amiből ő majd Facebook-posztokon adakozik 2 milliót a magyar adófizető polgárok pénzéből, és majd egyébként pedig jegybevételből simán megélne a kiváló művész kolléga, ugye, mint azt tudjuk.

Tehát gyakorlatilag ez az önök kultúrafelfogása, de a Nemzeti Filharmonikusok nem delegálnak ebbe a tanácsba tagot, mert Kodály és Bartók országában a zenekultúra nem kultúra, tisztelt fideszes elvtársak, csak a cirkusz kultúra. Értem én az önök bolsevik kultúrafelfogását. Aztán menjünk tovább! Azért azt lássuk be, hogy átláthatóságra meg forráshatékonyságra ebben az ügyben hivatkozni, tényleg, komolyan mondom, ezek a falak már sok mindent láttak, de ez már az arcátlanság csimborasszója, tisztelt fideszes képviselőtársaim. Hiszen arról van csak szó, hogy azt a fajta teljes letarolását a közéletnek, amit itt már kilencnél több éve sajnos művelnek, a kulturális életben is folytatni fogják. Hiszen kilenc év kétharmados uralom és több száz milliárdos, adófizető polgárok pénzéből juttatott támogatás ellenére sajnos nincsenek olyan művek az önök udvari szerzőinek tollából meg klaviatúrájából, ami kellene.

Tehát gyakorlatilag output nulla, nagyon sok magyar adófizetői pénz pedig a fideszes holdudvarhoz, Mága Zoltán meg egyebek… ‑ azért azt megnézném, hogy mondjuk, ez a holdudvar most mit jelent, és mit jelentett kicsit korábban. Bod Péter Ákos, az önök miniszterelnök-jelöltje, jelzem, a soproni Jobbik-irodában ült nem is olyan régen egy fórumon, mert az önök szégyenletes bolsevik rendszere nem engedte Sopronban, ebben a régi, tisztes polgári városban azt, hogy egy kulturált szakmai vita folyjék, mert ez az önök politika- és kultúrafelfogása.

A Jobbik megújult nemzeti néppártként tehát és demokratikus konzervatív pártként a magyar kultúra szabadsága mellett áll, és ellenzi az egypárti kultúrdiktatúrát. A Fidesz tudás- és kultúraellenes politikájával szemben pedig mi egy polgári konzervatív erőként a tudás, az innováció és kultúra pártján állunk, és ezt a szégyenletes törvényjavaslatot nem fogjuk támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)