Gréczy Zsolt (DK)

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hiller István alapos, és azt gondolom, hogy a témához illő mélységű felszólalása után kicsit furcsa lesz, de néhány kisebb történetben fogok elveszni a kétperces keretemben.

Az egyik, hogy nagyon örülök neki, hogy L. Simon László képviselőtársam meghazudtolta Orbán Viktort, aki azt mondta, hogy a taopénz az nem közpénz, ön pedig itt és most elismerte, hogy az márpedig a magyar adófizetők pénze. Ez például rögtön szerintem egy rendkívül fontos történet.

A másik pedig, hogy azt mondják önök, hogy ha az állam valamibe betesz pénzt, például egy színház működtetésébe, akkor az államnak legyen beleszólása, főleg, ha az önkormányzat nem tud ebbe elég pénzt beletenni. De ha önök olyan törvényjavaslatokat visznek be, és olyan helyzetbe kényszerítik az önkormányzatokat, hogy például az iparűzési adót is meg fogják mondani önök, hogy mire fordíthatják az önkormányzatok, akkor rögtön kevesebb pénz jut majd a színházra, mert valami másra kell azt fordítani, azt a bevételt, amiről önök szintén megmondják, hogy mi lehet az a terület, és amikor majd kevesebb pénz lesz emiatt színházra az adott önkormányzatnál, akkor önök majd széttárják a karjaikat, és azt fogják mondani, hát, önök nem tudták fenntartani ezt a színházat, és nagyobb támogatásra van szükségük az államtól, ezért aztán majd mi, az állam meg fogjuk mondani, hogy ennek a színháznak ki legyen az igazgatója.

Alapvetően az egész történet semmi más, mint egy ócska zsarolás: zsarolják az önkormányzatokat, zsarolják azokat a társulatokat, amelyek működni szeretnének, és zsarolnak mindenkit, akinek fontos a kultúra szabadsága és a művészet szabadságának védelme.

Két percbe ennyi fért bele, de természetesen lesz még mit mondanom. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)