Hajdu László (DK)

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. A választókerületem egy része átnyúlik Újpest területére, ezért gondoltam, hogy napirend után élek a szólás lehetőségével.

Újpest a főváros északi kapuja. Újkori története az 1830-as évektől kezdődik, amikor gróf Károlyi István a területet szőlőművelőknek adta bérbe. Vincellérek Újmegyer néven hegyközséget alakítottak, 1840-ben pedig iparosok, kereskedők betelepülésével már önálló községi szervezet működött itt.

(13.30)

Az Új-Pest elnevezés első bírájától, elbírálójától, Lőwy lzsáktól származik, aki bőrgyáras volt az akkori településen. A település ipartelepítésre kiválóan alkalmasnak mutatkozott igazi földrajzi környezete miatt, a főváros közelsége és a kiváló közlekedési összeköttetés folytán. Itt haladt át a Pest és Vác között, 1846-ban átadott első magyar vasútvonal. Tímárok, asztalosok telepedtek le, bőr-, textil- és bútoriparának fejlődése folytán egyre nagyobb gazdasági jelentőségre tett szert. Az 1870-es évek végére Újpest az ország legnagyobb lélekszámú nagyközségévé vált.

Városi rangra 1907-ben emelkedett, első polgármestere a lokálpatrióta dr. Ugró Gyula lett. Ekkor már megépült a Széchenyi kezdeményezte kikötő, a városalapító Károlyi család segítségével pedig lett önálló postahivatala és kórháza. Ma, több mint száz év után Újpest elszánt küzdelmet folytat éppen azért, hogy e kórházat, amelyet nemrégen bezártak, újranyithassák.

A város látványos fejlődésnek indult. Tűzoltólaktanya és vágóhíd épült, kövezett útjai jelentek meg, villannyal voltak megvilágítva, vezetékes vízzel látták el, kiépült a szennyvíz-, csatornahálózat, de lett rendőrsége, bírósága, sőt színháza is. Gyors ütemben épült ki a gyáripar: a bőrgyártás, az asztalosipar és az elektromosgép-gyártás több ezer munkást foglalkoztatott. Ekkoriban alapították az Izzót, a mai Tungsramot, a Chinoint, a Magyar Pamutipari Rt.-t is. 1910-re ipari termelését tekintve a hazai városok sorában Budapest, Pozsony és Temesvár után a negyedik helyet foglalta el. Az első világháború az ipar nagy részének további föllendülését jelentette. Az 1929-ben bevezetett közigazgatási reform révén Újpest elnyerte a megyei város címet. Járásbírósága, villamos erőműve, takarékpénztára, sportlétesítményei, oktatási intézményei, zeneiskolája, számos bejegyzett egyesülete, kereskedelmi egysége és 38 iparvállalata volt, közülük több is nagy. Ilyen a Wolfner Bőrgyár, a Chinoin vagy az Egyesült Izzó, országos jelentőséggel bírtak.

Nem feledkezhetünk meg a perifériára szorultakról, és a fogyatékossággal élőkről sem. Gyermekkórházat, vakok otthonát, szegényházat és szociális konyhát is fenntartottak. 1945-ben a háborús pusztítás és veszteség mellett még árvíz is sújtotta a várost. Az 1940-es évek végére itt is lezajlott az államosítás, mint másutt az országban. A város 70 éve veszítette el önállóságát. Az 1950-ben hatályba lépett a Nagy-Budapestről szóló törvény, a fővároshoz csatolta, önálló közigazgatási egységként ezzel megszűnt létezni. Újpest lakossága mindmáig nosztalgiával gondol arra az időszakra vissza, nem fogadták el igazán azt, hogy Budapesthez tartoznak, noha közigazgatásilag ez nem lehet kétséges és jogilag sem, azonban Újpest az Újpest, és nagyon ritkán használják azt a szót, hogy ők budapesti lakosok.

Tisztelt Parlament! A 130 ezer lakosú Újpest, amely akkor 65 ezres lélekszámmal bírt, amikor Budapesthez csatlakozott, a legnagyobb város volt tulajdonképpen a csatlakozók közül, ezzel a történettel van ma Nagy-Budapest részeként. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiból.)