Dr. Bitay Márton Örs

DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a napirend előtti felszólalását.

Több lehetőségem nyílik így arra, hogy félreértéseket esetleg megpróbáljak tisztázni, vagy legalább a szándékot megpróbáljam tisztázni.

Először is, miért támogatja vagy miért kéri ezt a kormány, és kérte a képviselő asszony, hogy ne is emlegessem a Magoszt.

Rendben, akkor nem emlegetem a Magoszt, hanem emlegetem azt a több mint 7 ezer földvásárlási igényt, ami 2010 óta a Nemzeti Földalaphoz beérkezett; ebből egyébként 2014. január 1-je óta már majdnem 4 ezret teljesítettünk is. Van egy eljárásrend ezzel kapcsolatosan, ami alapján állami földet értékesíteni lehet.

Remélem, hogy azt ön sem gondolja komolyan, hogy az nem egy valós igény a gazdák részéről, hogy szeretnék megvásárolni ezeket a területeket. Ráadásul ezt a törvény lehetővé is teszi. Itt térnék rá arra az észrevételére, amit mondott, hogy nem volt erről vita vagy nem beszélgettünk erről.

Az előző ciklusban, amikor elfogadásra került a Nemzeti Földalapról szóló törvény, annak egy kétharmados részében van szabályozva az, hogy hogyan lehet hasznosítani az állami termőföldeket.

Ennek a kétharmados résznek - 18. §, de ez most lényegtelen - a legelső fejezete arról szól, hogy hogyan lehet értékesíteni ezt.

(11.10)

Akkor nem volt ekörül politikai vita, egy szakmai vitát lefolytatott az Országgyűlés - én még nem voltam akkor benne -, és akkor az LMP, illetőleg a Jobbik frakciója is megszavazta ezt a javaslatot. Tehát nem értem, miért mondják azt, hogy erről nem volt parlamenti vita; erről részletes, hosszan tartó parlamenti vita volt.

Az értékesítésre szánt portfólióban - persze meglátjuk, hogy ebből mennyi lesz értékesítve - nagyjából 50 ezer helyrajzi számról beszélünk és csak szántókról. Az 50 ezer helyrajzi számból 41 ezer helyrajzi szám 10 hektár alatti, csak szántó. Nem értem, igazán nem értem, és erről tényleg akkor beszéljünk még többet, hogy miért gondoljuk azt, hogy 10 hektár alatti szántók állami tulajdonban a magyar nemzet számára nagyobb hasznot hoznak, mint ha felajánlanánk a helyben lakó földműveseknek, hogy vásárolják meg. Szeretném, ha a privatizációt mint szót nem erőltetnénk. Értem a politikai szándékot, de itt nem privatizációról van szó, hanem a földforgalmi törvény szabályai szerint az vásárolhat, aki ebben megfelel; nem pályázat, nem pontozás, nem bírálati rendszer, törvényi feltételek és licit, tehát aki a legtöbbet kínálja ezért a területért, tehát a privatizációnak ehhez semmi köze nincsen.

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ezeknek a földeknek egy részét - jellemzően azt, amit 2010 után adtunk bérbe - helyben lakó gazdák művelik. A 2010 előtt bérbe adott földekre pedig, amelyek szintén érintettek ezzel a programmal, volt állami gazdasági cégek, amelyeket privatizáltak korábban, kaptak földhasználati jogosultságot, és ezek a cégek bérlik tovább ezeket a földeket. Önök mindig azt szokták mondani, hogy a valóban családi kis- és közepes gazdaságokat kellene támogatni. Most a kormány azt mondja, hogy rendben, akkor a nagy állami gazdaságok által használt földeket is - nem akarok inkorrekt lenni, van 2010 utáni időszak is - ajánljuk fel a családi gazdaságoknak, a helyben lakóknak, hogy vásárolják meg. És amikor ezt elmondjuk, akkor önök felállnak, és azt mondják, hogy na hát, ez mégiscsak tarthatatlan, miért nem marad az állami tulajdonban. Szerintem pedig igenis jó döntés az, ha a korábban több tízezer vagy több ezer hektárt egyben bérlők földjeit nem azt mondom, hogy ők béreljék tovább, hanem azt mondom, hogy tessék parancsolni, aki a törvénynek megfelel, és aki a legtöbb pénzt adja, az megvásárolhatja ezeket.

A munkahelyek kérdésében mindig elbeszélünk egymás mellett, pedig én azt feltételezem, hogy ön pontosan tudja. A „Földet a gazdáknak” program legtöbb nyertese 2014-ben lépett birtokba, még egy éve sincs a birtokában a terület. Tőle azt számon kérni, hogy egy év alatt mennyivel növelte a vidéki munkahelyek számát… - nem értem, ezt miért próbálják önök erőltetni, hogy ennek már most kellene hogy látszata legyen. De egy biztos: 2010-ben 600-an használták ezeket a földeket, most meg több mint 7500-an használják, tehát legalább már a használók számában van egy erős tízszerezés. Ha még hozzáveszem azt, hogy milyen vidékmegtartó képessége lehet ennek a programnak - önnek abban igaza van, hogy még ezt nem mindenhol látjuk -, akkor én azt gondolom, ez igenis helyes program: törvényi feltételek mellett nyílt árverésen lehet megvásárolni (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ezeket a területeket.

És még egyszer szeretném hangsúlyozni: az 50 ezer helyrajzi számból 41 ezer helyrajzi szám (Az elnök ismét csenget.) 10 hektár alatti szántó. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)