Ikotity István (LMP)
2015-09-22 · 98. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 3:24Szöveg2 999 karakter · 7 bekezdés · JSON
IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az adóelkerülést, agresszív adótervezést és adócsalást visszaszorítani igyekvő globális törekvésekkel összecsengett a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-as bejelentése, miszerint tárgyalásokat kezdeményez adóegyezmények megkötésére Andorrával, Liechtensteinnel, a Brit Virgin-szigetekkel, Bermudával és Panamával.
2013 novemberének végéig Magyarország már 75 állammal kötött kettős adóztatási egyezményt, köztük valamennyi uniós és OECD-tagállammal. Ezeknek az egyezményeknek mindegyike tartalmazta azt a lehetőséget, hogy a NAV külön kérésére a magyar adózókat érintő ügyletekről, vagyonról, illetve a bankszámlák, társaságok mögött álló személyekről információt szerezzen be a másik ország adóhatóságától.
Az idén június 29-én megkötött egyezmény tartalmazza a Magyarország számára fontos garanciális szabályokat, így az adóhatóságok közötti adóügyi információcsere lehetőségét, amely teljes körű, azaz a banktitokra is kiterjedő adóügyi információcserét biztosít. A megállapodás egyrészt alkalmas lehet az esetleges adóoptimalizálók kiszűrésére, és a kedvezményeket is korlátozza, amivel megelőzhető az adóegyezmény előnyeinek célzott kihasználása az adózók részéről.
(11.20)
Mindezek ellenére persze nem lehet azt állítani, hogy az offshore-bankszámláknak befellegzett. Egyrészt az adóhatóságok szükséges erőforrás és kapacitás hiányában csak kevés ügyet tudnak felderíteni - kérelemre történő információcsere útján -, másrészt számos pénzügyi központ adóhatósága tudatosan lassítja és minden egyéb lehetséges eszközzel akadályozza az egyezményekben vállaltak teljesítését.
Az LMP úgy látja, hogy az elmúlt 25 évben hatalmas méretű volt az országból a jövedelemkiáramlás, amelyben az offshore-ozásnak is nagy szerepe volt. Hiteles nemzetközi becslések szerint a magyar államadósság két és félszeresét mentették ki adóparadicsomokba. A jelenlegi kormányzatban Andy Vajna, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a szimbólumává vált ennek az offshore-t előszeretettel igénybe vevő politikának; ugyanezt láthatjuk a Matolcsy György vezette jegybanknál. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben 18 milliárd forintért vette meg Budapest legdrágább irodaházát offshore-tulajdonostól, idén pedig egyik alapítványa vásárolt 1,3 milliárdért egy svábhegyi villát, szintén tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégtől, pedig igenis fontos lenne megóvni Magyarországot az offshore-pénzügyek politikailag felkent lovagjaitól. Ez a politika ugyanis tisztességtelen versenyelőnyt biztosít egyes vállalkozásoknak, ráadásul éppen az így kieső adóforintok miatt nincs lehetőség a magyar kkv-k járulékainak csökkentésére.
Itt szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy az LMP idén augusztusban harmadik alkalommal nyújtotta be az Országgyűlésnek az offshore-cégeket a közpénzfelhasználásból kizárni kezdeményező törvényjavaslat-csomagját. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Ikotity István — 2015-09-22, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/98-42.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-98-42,
title = {Ikotity István — 2015-09-22, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/98-42.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}