Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Csak néhány dologra szeretnék reagálni az itt elhangzottak közül, egyrészt, hogy miért csak ezekre a megyékre terjed ki a mostani javaslat. Egyrészt nyilván arról van szó, hogy ha egy adott helyzet van, és tulajdonképpen most az van, amikor egy nyomás nehezedik az országra, akkor egyrészt gyorsan is kell reagálni, de a másik oldalról megjelenő kérdés az, hogy ugyan a déli határszakaszt ilyen formában védjük, de ott van egy kis határszakasz, amelyik megyét nem szabályoznánk, vetődött fel itt a vita során. Szeretném azt jelezni, hogy ez schengeni határ. Tehát a mi célunk összességében az, hogy Európa külső határait, azaz az Európai Unió külső határait, ami jellemzően a schengeni határt jelenti, védjük meg, és ez a javaslat ezt lehetővé teszi.

Felvetődhet a kérdés arra, hogy miért csak ezeket a bíróságokat jelöljük meg. Azért itt nagyon fontos az, hogy a felkészültség is rendelkezésre álljon. Úgy gondoljuk most, hogy biztosítható az, hogy ezen a három bíróságon - illetve 3-szor 2, tehát 6 bíróságon - a felkészültség teljes egészében rendelkezésre álljon.

Felvetődött itt a pénzkérdés, hogy vajon finanszírozható-e és hogyan finanszírozható ez az egész kérdés. Nyilvánvaló, ha van egy rendkívüli helyzet, s ebben a rendkívüli helyzetben cselekedni kell, határzárat kell építeni, emberi erővel védeni kell egy ilyen határt, és még egy jogi határzárat is létrehozunk, aminek természetesen van pénzügyi következménye, akkor ezt valamilyen formában finanszírozni kell. Erre az ország már 30 milliárd forintot el is költött - nagyon sok pénz -, lehet, hogy még egyszer ennyit el kell költeni erre a kérdésre, de nem szabad, hogy pénzkérdéssé tegyük az ország megvédését. Abban az esetben, ha ez felvetődik, természetesen, hogyha nem lesz elég pénz és átcsoportosításokkal nem lehet ezt a kérdést megoldani, akkor természetesen a költségvetés módosítására is sor kell hogy kerüljön.

Bár nem közvetlenül ehhez a jogszabályhoz kapcsolódik, és szeretnék inkább a jogszabály keretei között maradni, de itt felvetődött a határőrség kérdése, hogy a határőrséget érdemes lenne visszaállítani. Szeretném jelenteni, hogy ez elsősorban egy szervezési kérdés, és minden ilyen szervezési kérdésnél a hatékonyságot kell elsődlegesnek tekinteni. Hogyha úgy hatékony egy határőrizet, hogy azok, akik a határt őrzik, egy nagyobb szervezetnek, egy rendőrségnek a keretei között dolgoznak, akkor azt a lehetőséget is biztosítja egy ilyen rendszer, hogy azokat, akik egyébként nem határőrizettel foglalkoznának, azokat oda lehet könnyebben csoportosítani, anélkül, hogy ez irányítási problémákat vetne fel. Tehát van indokoltsága annak, hogy egy szervezetbe tesszük a határőrséget, a rendőrséget a feladat hasonlósága miatt is, másrészt a rugalmasság kedvéért is, hiszen időnként ez nagyobb erőt igényel, időnként ez jóval kisebb erőt igényel.

A megyékről, amit mondtam, tehát úgy gondoljuk, hogy most, jelen pillanatban azt a kihívást, amit az ország elé állít a bevándorlási kérdés, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet… - és ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert ezek a mostani jogszabályok, legalábbis a közigazgatási része csak erre az esetre vonatkozik, tehát arra vonatkozik, hogyha az eljárásokat a határon kell lefolytatni a közigazgatási eljárási részben, és a büntetőeljárásokban pedig kifejezetten a határzár megsértésével lefolytatott vagy emiatt lefolytatandó büntetőeljárásokról beszélünk.

Felvetődött itt még a genfi egyezmény kérdése. Valóban ez egy nagyon fontos kérdés, és kár, hogy Schiffer András nincs már jelen a teremben, de azért az egy fontos kérdés, amit ő felvetett, és nem is egészen értem, hogy miért utalt vagy miért tett olyan javaslatot, hogy függesszük fel ezt az egyezményt, de valóban, itt voltak utalások erre az egyezményre, és azért egyetlenegy szakaszát ki is emelném. Itt Szilágyi úr volt az, aki a 31. szakasz 1. pontját idézte az Országgyűlésben, hiszen az, hogy valakinek menekültstátust kell egy országban adni, illetve hogyha illegálisan lépi át a határt, akkor menekültstátust kell-e neki adni, itt összefügg ez a mostani kérdésünkkel, hiszen a mostani bírósági eljárásban jogkövetkezményeket fűzünk ahhoz, ha valaki átlépi illegálisan a határt a határzáron keresztül, azt valóban nagyon pontosan szabályozza a genfi egyezmény 31. cikk 1. pontja, s itt több dolgot szeretnék kiemelni belőle.

Fontos kérdés az, hogy csak abban az esetben mondja azt a jogszabály, hogy tolerálni kell az illegális határátlépést, hogyha egyébként olyan területről közvetlenül - és a jogszabály használja is ezt a szót: közvetlenül - érkezik meg az ország területére, tehát most jelen esetben Magyarország területére, ahol egyébként őt veszély fenyegeti, tehát ahol az üldözése fennáll.

Általános esetben nekünk nincsen most olyan határszakaszunk - természetesen Ukrajna egy kivételt képez ebből, azzal a problémával még eddig nem is foglalkoztunk, lehet, hogy majd az Országgyűlésnek, ne adja isten, hogy foglalkozni kelljen -, de közvetlenül, mondjuk, Szerbia esetében vagy Horvátország esetében ilyen helyzet nem áll fenn. Ezt a szabályt a genfi egyezmény tartalmazza, tehát közvetlenül kell veszélyben lennie, és valóban itt egy együttműködési kötelezettség is van az ilyen módon menekülővel, bevándorlóval kapcsolatban, hiszen neki jelentkeznie kell a hatóságoknál, és kellő alapossággal igazolnia kell, hogy egyébként őt a másik államban üldözik, tehát az ottani hatóság vagy bárki; az ő személyét veszély fenyegeti.

Ezért indokolt is a magyar szabályozás, amely azt mondja, hogy biztonságos harmadik államokat, illetve tranzitállamokat határoz meg. Megjegyzem, hogy a belügyminiszterek, az európai uniós belügyminiszterek legutóbbi értekezletén az egész Balkánra kiterjedően ilyen státust szeretnének adni az összes országnak. Mi is így tekintünk ezekre az országokra. Szerbiában egyébként senkit nem üldöznek, különösen nem üldözik azt, aki átmegy ezen az országon, tehát ilyen szempontból tranzitállam, és ő közvetlen üldözésnek nincs kitéve. Lehet azon vitatkozni, hogy ott egy menekültügyi rendszer megfelelő-e, de a genfi egyezményből az következik, hogy őt közvetlenül üldözni kell annak érdekében, hogy toleráljuk azt, hogy a zöldhatáron átjöjjön. Tehát ebből a szempontból a magyar szabályozás indokolt, jó szabályozás, egyfajta kényszert teremt, hogy aki Magyarországra be akar jönni, az tartsa tiszteletben a törvényeket, és ennek megfelelően érkezzen be az ország területére.

Amikor az illetékességi kérdésekről beszéltünk és az illetékességet vetettük föl, azt gondolom, helyes az, amikor úgy fogalmazzuk meg a jogszabályt, hogy kifejezetten a megyéknek, ennek a három megyének a központját, illetve a bíróságait hatalmazzuk fel arra, hogy itt eljárjanak, hiszen mindenfajta általános illetékességi szabály ebből a szempontból értelmezhetetlenné válna. Ezekben az ügyekben egyébként általánosságban mindig Szeged jár el, hiszen így van a jogszabály megfogalmazva. Speciális esetek vannak ehhez képest, amikor nem a Szegeden működő bíróságnak kell eljárnia ezekben az ügyekben.

Azt gondolom, hogy összességében ez a jogszabály képes arra, hogy kezelje a helyzetet. Természetesen, hogyha majd az új büntetőeljárási kódexről és az új polgári perrendtartásról beszélünk, akkor nagyon sok mindent át lehet gondolni, de nekünk elsődleges feladatunk most, hogy a mostani helyzetet kezeljük, s olyan szabályozást alkossunk meg, ami alkalmas a helyzet kezelésére, nemcsak elvi alapon, hanem gyakorlati oldalról is. Tehát azok a bíróságok, amelyeket kijelölünk - mint kizárólagos illetékességgel működő bíróságok -, alkalmasak legyenek a helyzet kezelésére.

(15.50)

Összességében tehát az intézkedéseink, amely a hármas védelmi vonal felépítését jelenti, a fizikai határzár megépítését, a jogi határzár megszerkesztését, megalkotását és az élőerő felállítását, akkor lesz teljes, ha ezeket a szabályokat is az Országgyűlés elfogadja. Így ennek megfelelően köszönöm azoknak a képviselőknek, akik a támogatásukkal jelezték azt, hogy meg fogják szavazni ezt a jogszabályt. Arra kérem azokat, akiket nem győztünk meg a vitában, hogy gondolják át még egyszer az álláspontjukat. Az ország érdekéről van szó, arról az érdekről, hogy minél előbb teljes legyen az ország teljes, hatékony védelme. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)