karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Szilágyi György (Jobbik)

2015-09-22 · 98. ülésnap · felszólalás · 8:55

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/6244 Az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről

Szöveg8 324 karakter · 8 bekezdés · JSON

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is szeretném kérni majd az előterjesztőket és a kormányt is, hogy gondolják végig esetleg tényleg, ahogy Staudt Gábor képviselő úr mondta, hosszabb távra oldjuk meg ezzel a törvénnyel ezt a problémát is. Mi nem szeretnénk benyújtani módosító javaslatot, merthogy az ellenzék módosító javaslatait úgysem fogadják el. Esetleg akár a Törvényalkotási bizottsággal, akár előterjesztői javaslattal próbáljuk meg esetleg meghatározni azt, hogy ne csak ezeket az illetékességi területeket fedjük le, hanem hosszú távra próbáljuk megoldani, ha más vonulás lesz a migránsok részéről, akkor is legyen lehetőség arra, hogy akár - ahogy Staudt Gábor mondta -, a bírák átvezénylésével meg lehessen oldani ezt a helyzetet.

Aztán egy-két dologra szeretnék reagálni, ami itt elhangzott. Azt, hogy kinek mi az anyanyelve, elég nehéz egyébként ebben a menekültkérdésben megállapítani, hiszen amikor eldobálják a papírjaikat, és mindenki megpróbálja szírnek kiadni magát… - erre csak egy példát hadd hozzak fel. Azokat az albán nemzetiségű bűnözőket, akik Németországban kijelentették, hogy ők csak angolul beszélnek, és egyébként szírek, majd utána lebuktak, akkor annak mi az anyanyelve jelen pillanatban? Vagy azok az egyébként román származású embercsempészek, akik cigány népviseletbe öltöztetve próbálnak meg különböző migránsokat becsempészni Németországba, akkor nekik mi az anyanyelvük, és mire kellene, mondjuk, ezeket a dolgokat lefordítani?

És aztán még egy dolog, amit Schiffer András itt említett, ez pedig az az ominózus genfi egyezmény, amire mindenki olyan előszeretettel hivatkozik, hogy Magyarország mennyiben sérti meg ezeket. De egy dolgot mindenki elfelejt, és Schiffer András képviselőtársam is elfelejtette, hogy ebben a genfi egyezményben nemcsak az van leírva, hogy egy országnak adott esetben, akihez menedékkérők fordulnak, milyen kötelességei vannak, hanem az is le van írva, hogy azok a menedékkérők, akik egy országban menedéket kérnek, nekik milyen kötelezettségeik és jogaik vannak. Milyen jogokat és kötelezettségeket kellene ezeknek az embereknek betartani? Természetesen olyan jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a hazánkba jövő migránsáradat emberei közül senki nem tart be. Úgy is mondhatnánk, hogy magasról tesznek erre a genfi egyezményre ezek a migránsok.

(15.10)

Egy-két példát hadd mondjak önöknek! Például kimondja a genfi egyezmény, hogy minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az országgal szemben, ahol tartózkodik. Különösképpen az, hogy magát az ország törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott intézkedéseknek alávesse. Nem tudom, mennyire tapasztalták, hogy ezek a migránsok alávetnék magukat azoknak a törvényeknek, azoknak a magyar törvényeknek, amelyeket be kellene tartaniuk, vagy azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a hatóságok számukra előírnak, például annak, hogy ujjlenyomatot adjanak, hogy megpróbálják regisztrálni magukat, amit Magyarország megpróbál betartani, csak ezzel kapcsolatban vannak ellenvetéseik ezeknek az embereknek.

Azt is elfelejtik, és sokan mondják, hogy ilyen válsághelyzetet és ilyen törvényeket a magyar kormány nem hozhatna, amilyen törvényeket hozott. Erre is, engedjék meg, hogy a genfi egyezményből egy részt mondjak. Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely szerződő állam háború vagy más súlyos, kivételes körülmények között egy meghatározott személlyel kapcsolatban ideiglenesen olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket az állam biztonsága szempontjából szükségesnek tart, amíg megállapítja, hogy az adott személy ténylegesen menekült, és ügyében az intézkedések fenntartására az állam biztonsága érdekében van szükség. Tehát mit mond ki az egyezmény? Azt mondja ki, hogy igenis lehetnek olyan különleges esetek, amikor ilyen törvényeket meghozhat. Szerintem az egy különleges eset, amikor mondjuk, egy közel tízmilliós országot hirtelen több tízezer ember lerohan, és nem is kér menedéket szinte, hanem csak át akar menni ezen az országon. Ennek az országnak vannak kötelezettségei, és be akarja tartatni ezekkel az emberekkel ezeket a kötelezettségeket. Ha ez nehéz körülmények között történhet meg, akkor igenis vannak olyan rendelkezések, amelyeket meghozhat az állam. A legfontosabb itt is, amit azért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy meg kellene állapítani, az adott személy valóban, ténylegesen menekült-e, és hogy nemzetbiztonsági szempontból vajon jelent-e az adott országra bármilyen veszélyt az illető. Ezek is fontos rendelkezések.

Aztán van még egy, amit általában a jogvédők és mindenki nagymértékben elfelejt, és azt mondja, hogy mi az, hogy kerítést építünk. Az államtitkár úr is mondta, hogy illegálisan átléphetik a határt. Persze, elvileg illegálisan átlépheti egy menekült a határt, a zöldhatáron is bejöhet egy országba, de mikor? Erről is rendelkezik a genfi egyezmény, ezt is idézném önöknek. Akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be a területükre, illetve tartózkodnak ott, feltéve hogy - és itt jön a lényeg - haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál, és kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetve jelenlétüket. Hát hány migráns tartotta be, mondjuk, akár a genfi egyezménynek ezt a rendelkezését? Átérkezett, mondjuk, a zöldhatáron, nem a tényleges és hivatalos határon jelentkezett, hogy én menekült vagyok, kérem, vizsgálják ki az ügyemet, hanem átjött illegálisan a zöldhatáron, és azonnal megkereste az első rendőrt, az első hivatalos személyt, akinél jelentkezett, és azt mondta, hogy ő azért jött át… Tudják, miért nem mennek oda? Azért, mert nehezen lehetett volna elmagyarázni azt, hogy Szerbiában hol volt veszélyben az élete, egyáltalán mi elől menekült, amikor buszokkal hozták le őket, egész Szerbián utaztatták át, és engedték meg, hogy Magyarországra jöjjenek. Azért ne csak mindig az legyen, hogy Magyarország adott esetben milyen szívtelenül bánik ezekkel az emberekkel, hanem nézzük meg azt is, hogy valóban ezek az emberek mennyire óhajtják betartani Magyarország és az Európai Unió törvényeit, az előírásokat! Egyébként ez megmutatja, hogy mennyire kívánnak majd a későbbiek során integrálódni abba a társadalomba, ahol a jövőben szeretnék leélni az életüket, mennyire voltak veszélyben, és hogy ez mennyire normális dolog. Azt hiszem, hogy ezt figyelembe kellene venni.

Egy utolsó mondat még. Azért lehetünk itt ebben a házban, és azért adatott meg nekünk, hogy törvényeket hozzunk, mert az emberek bizalmából ülünk itt. A magyar emberek bizalmából. A magyar emberek azt várják el a mindenkori Országgyűléstől, azt várják el a kormánytól és ugyanúgy azt várják el az ellenzéki pártoktól, hogy amikor egy ilyen helyzet van, akkor tegyenek meg mindent Magyarország és a magyar emberek érdekében. Nem hiszem, hogy lenne itt a képviselők között olyan, aki ne látná át ennek az ügynek a súlyosságát. Ha van olyan, aki nem látja át ennek az ügynek a súlyosságát, akkor az szerintem nem alkalmas országgyűlési képviselőnek. Ha viszont nincs olyan, aki ne látná át ennek az ügynek a súlyosságát, és úgy viselkedik, mint ahogy viselkedtek bizonyos képviselők az elmúlt hónapokban, nem úgy, mint a Jobbik, aki azt mondta, hogy mindenféle politikai érdeket és mindenféle pártérdeket félrerakunk jelen pillanatban, mert közösen kell megoldani ezt a dolgot, hanem szinte majdnem hogy Magyarország ellen dolgoznak nyilatkozatokkal, tettekkel és hasonlókkal, akkor én ezt nem nevezem másnak, mint hazaárulásnak. Hiszen ha egy ilyen veszélyhelyzetben valaki Magyarország ellen dolgozik, az igenis hazaárulás. Ha valaki hajlandó lemenni a határra, és ott a rendőröket pocskondiázza szinte a nyilatkozataival, és nem megköszöni nekik, hogy védik Magyarország államhatárát, azt én nem tudom másnak nevezni, mint hazaárulásnak. El kellene gondolkodnia azon a tisztelt kormánynak, hogy azok, akik ilyen cselekedeteket követtek el az elmúlt hónapokban, gondolok itt például többek között Gyurcsány Ferencre is, azok az emberek megérdemlik-e, hogy magyar országgyűlési képviselők legyenek, vagy pedig kell-e olyan törvényeket hozni, amelyekben ezeket a dolgokat rendezzük egyszer s mindenkorra a jövőt illetően. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Szilágyi György — 2015-09-22, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/98-123.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-98-123,
  title = {Szilágyi György — 2015-09-22, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/98-123.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}