Szijjártó Péter (Fidesz)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm szépen, hogy ismételten lehetőséget ad arra, hogy erről a kétségtelenül fontos kérdésről, amely az Európai Unió előtt álló egyik legfontosabb kihívás, ismét szót válthassunk a parlamentben.

Szeretném önnek elmondani, hogy a helyzet valóban rendkívül súlyos, hiszen a tegnapi napig január 1-jétől számítva az idei esztendőben 66 474 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, közülük 65 934-en Szerbia irányából. Itt szeretném az „illegális” szót aláhúzni, tisztelt képviselőtársaim, tekintettel arra, hogy ezek az emberek jogszabályt sértenek, amikor Magyarország területére lépnek, tekintettel arra, hogy ezek az emberek nem szabályosan, a kijelölt határátkelőhelyeken lépik át Magyarország határát, hanem a zöldhatáron, megsértve Magyarország határát.

A helyzetet súlyosbítja az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy Ausztria és tíz másik európai uniós tagország azt jelezte az elmúlt héten, hogy mintegy 15 ezer illegális bevándorlót kívánnak visszaküldeni Magyarországra. A magyar kormány vitatja ezt a szándékot, tekintettel arra, hogy a dublini kötelezettségek alapján az illegális bevándorlókat abba az európai uniós országba kell visszaküldeni, ahol először beléptek az Európai Unió területére. Márpedig azok az emberek, akik a Balkánon keresztül érkeznek, kizárásos alapon legalább egy európai uniós tagország területén át kellett hogy jöjjenek, mielőtt Magyarországra jöttek, akár Görögország, akár Bulgária ez az ország.

(15.00)

Kétségtelen tény, hogy ezeket az embereket nem hozzánk, hanem alapvetően Görögországba vagy Bulgáriába kell visszaküldeni. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén kritikus fontosságú döntéseket hoztak. Először is világosan kimondták a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtétel fontosságát, mint ahogyan arra képviselő úr is volt kedves utalni. Itt külön figyelembe kell vennünk azt, hogy mindazon száz ember közül, aki menedékkérelmet ad be vagy menekültstátusért folyamodik, utólag az derül ki, hogy körülbelül 8-9 esetében volt indokolt a menekültstátus iránti kérelem.

Másrészt fontos szempont az is, hogy a különbségtételt már az Európai Unió területén kívül végre kell hajtani, de legkésőbb Olaszországban, illetve Görögországban kell létrehozni azokat az úgynevezett hotspotokat, ahol azt a döntést meg lehet hozni, hogy az adott személy gazdasági bevándorló vagy valóban politikai menekültről van szó. Tehát az az álláspontunk, amely szerint a megoldás az Európai Unió területén kívül van, ez reflektálódik ezekben a döntésekben.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az is nagyon fontos, hogy az Európai Uniónak végre földrajzilag kiegyensúlyozottan kellene viszonyulnia ehhez a kérdéshez, ugyanis a Balkánon most már legalább annyian jönnek a térségbe, az Európai Unióba, mint a Földközi-tengeren keresztül, ezért is vetettük fel, tisztelt képviselő úr, hogy a Valletta-konferenciához hasonlóan egy Budapest-konferenciát is rendezni kell, ahol nem az Európai Unió és az Afrikai Unió vezetői, hanem az Európai Unió, a balkáni országok, a kelet-mediterrán térség országai, illetőleg a Közel-Kelet országainak vezetői vitatnák meg a bevándorlás kérdését, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió eurómilliókat, eurómilliárdokat költ az európai adófizetők pénzéből arra, hogy ezeket az országokat fejlesszük. És nagyon fontos, hogy az a kondicionalitás itt meg tudjon jelenni, amelynek értelmében ezeknek az országoknak úgy kellene felhasználni ezeket az európai forrásokat, hogy az látszódjon az ország gazdasági színvonalán, illetve megakadályozzák, megszüntessék azokat az okokat, amelyek miatt ma embereknek gazdasági okok miatt ezeket az országokat el kell hagyniuk.

Köszönöm szépen még egyszer, képviselő úr, hogy volt kedves ezt a témát itt, a parlament plenáris ülésén is felvetni. (Taps a kormánypártok soraiból.)