Gúr Nándor (MSZP)

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A közszolgáltatások tekintetében, mint ahogy ma este már többször hangsúlyoztuk, megítélésünk szerint rendszerszerű, rendszerszemléleti felülvizsgálatra van szükség. Egyszerűen az elmúlt esztendő történése, amit csináltak, az ahhoz vezetett, hogy mindegy, hogy vízi közműről beszélünk vagy hulladékszállításról, hulladékos cégekről, a szolgáltatók egyre inkább ellehetetlenülnek. A működésük határon mozog, és ez nem a magyar vállalkozások kérdése, ez a magyar közszolgáltatásokat érintő kérdés.

Azzal, hogy a víziközmű-szolgáltatások tekintetében is a működés sok esetben az ellehetetlenülés határára ért, azzal egy olyan helyzet teremtődött, ami előbb-utóbb a lakosságot teszi kiszolgáltatottá. Akkor, amikor majd a karbantartások elvégzése tekintetében nincsenek meg a források és sok minden egyéb más, akkor fogják az emberek érezni ennek a problematikáját.

Én azzal egyetértek, hogy a lakosságra több terhet a közszolgáltatások tekintetében nem szabad és nem kell hárítani, de azt gondolom, hogy az államnak meg nagyobb felelősséget és nagyobb szerepvállalást kell tennie e tekintetben. Magasak a közműadóterhek, magasak, mert ezek a közműadóterhek gyakorlatilag feszítik szét a rendszert. Az a baj ‑ mint ahogy Heringes Anita képviselőtársam is mondta ‑, hogy az adó alapját gyakorlatilag itt a közművezetékek hossza alapján állapítják meg, a folyóméterek alapján állapítják meg, és tudják, ezek megint legkiváltképp azokat a víziközmű-szolgáltató cégeket érintik hátrányosan, amelyek aprófalvas települések sokaságában végzik a szolgáltatást, ahol ráadásul ‑ Kósa képviselőtársam szavait visszaidézve ‑, amikor is 180 településen él Magyarországon a lakosság 80 százaléka, ahol gyakorlatilag a 94 százaléka a településeknek 20 százalék lakosságot - idé­zőjelbe tettem ‑ hordoz magában, nyilván fajlagosan jóval magasabb az adóteher, hiszen a folyómétermértékek, nagyságrendek mértékbeli eltolódást mutatnak. Ezek a víziközmű-szolgáltatók nyilván sokkal könnyebben tudnak a csőd szélére keveredni.

Érdemes lenne tehát rendszerszemléletben újragondolni ezt a történetet, de érdemes lenne a bekötési vízmérőórák négyévenkénti cseréjét is felülgondolni. Szó esett róla, 8-10-12 éves időtartamok vannak Európában, de a legfontosabb az, hogy az ígéreteiket tartsák. Ha azt mondták, hogy ingyenes óracserék vannak, lesznek, akkor ne a valamikori öt évvel ezelőtti 6 ezer forintról 18 ezerre, 19 ezerre emeljék, mert ma ez a helyzet, majd abból csökkentsenek, és még így is magasabb legyen, mint amennyi volt 2010-ben, hanem tegyék meg azt, amit mondtak, a hatósági ár legyen nulla forint-egyenértékű.

Talán az alaptevékenység áfamérséklését is érdemes lenne megtenni, ezzel kompenzálni lehetne a rezsicsökkentés bevételkiesését a cégeknél. Ez az, amire mondtam, hogy kormányzati szerepvállalás kell, és ha díjtámogatást akarnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akkor azt meg igazságosabbá kell tenni. Elnök úr, köszönöm szépen.