karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Galambos Dénes (Fidesz)

2015-06-23 · 90. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 10:05

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/4745 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére H/5035 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2014. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló elfogadásáról

Szöveg8 585 karakter · 16 bekezdés · JSON

DR. GALAMBOS DÉNES, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! A Gazdasági bizottság 2015. június 2-ai ülésén megtárgyalta és ellenszavazat nélkül az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta az Állami Számvevőszék 2014. évi tevékenységéről szóló tájékoztatót és az intézmény működéséről szóló beszámolót.

A bizottság az ülésén igen nagyra értékelte azt, hogy az ÁSZ hatékony szervezeti fejlesztéssel és munkaszervezéssel maradványt tudott képezni; erre már régen nem volt példa állami intézménynél, ahogy az előbbi expozéban is hallottunk erre történő utalást. Ez is jelzi, hogy valóban, azok az átalakítások, amelyeket az elnök úr megkezdett ‑ amiről egyébként egy alkalommal tájékoztatta is a Gazdasági bizottság ülését ‑, ezek szerint sikeresek voltak, mert egyrészt jelentették a feladatok elvégzését, ez a jelentésekből egyértelműen kiderül, a másik oldalról pedig azt, hogy a szervezet hatékonyan működik, tehát annyi erőforrást használ föl, amennyi a feladatok elvégzéséhez szükséges.

Ez azért tölt el külön örömmel bennünket, mert ne felejtsük el, hogy hosszú vitát folytattunk a bizottsági ülésen, amikor elfogadtuk az új Állami Számvevőszékről szóló törvény előterjesztését, amellyel külön garantáltuk azt, hogy csak akkor kap plusz­feladatot az Állami Számvevőszék, ha pluszforrást is kap hozzá. Emlékszem, hogy akkor többek részéről elhangzott, hogy miért nem hatékonyabb forrás­felhasználással valósítja meg ezt az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ most tudja bizonyítani azt, hogy még a többletfeladatok mellett is képes arra, hogy hatékony munkát végezzen, hatékony munka­szervezés mellett.

A jelentés tartalmára rátérve és abból kiemelve a lényeges elemeket, szeretném a következőket elmondani. Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőr­zéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a jó kor­mány­záshoz.

(15.00)

A Számvevőszék az elmúlt négy évben olyan átfogó megújulási folyamaton ment át, amely során szinte valamennyi tevékenységi terület, folyamat átalakult. Az elmúlt évek eredményeinek köszönhető, hogy ma a Számvevőszék erős, független intézményként őrködik a közpénzügyek átláthatósága, elszámoltathatósága és fejlődése fölött. A tavalyi évben 233 számvevőszéki jelentés kiadmányozása történt meg, ezzel egyre szélesebb körben tudta megindítani a Számvevőszék a közpénzügyek rendbetételét. Az Állami Számvevőszék a jelentéseiben foglalt megállapítások alapján 2014-ben 574 címzettnek összesen 2642 intézkedési kötelemmel járó megállapításon alapuló javaslatot fogalmazott meg.

Az Állami Számvevőszék a törvényben rögzített felhatalmazásával élve a gyakorlatban is fokozottan érvényesíti a jogszabályban tükröződő hasznosítási és hasznosulási szemléletet. A jelentések száma: nemzetiségi önkormányzatok 105, önkormányzati belső kontroll 40, önkormányzati gazdasági társaságok 18, egyedi témák 20, önkormányzati vagyon 19, önkormányzati pénzügyek 11, felsőoktatási intézmények 9, pártok, pártalapítványok 6, víziközmű-társaságok 3.

Az Állami Számvevőszék az állami és önkormányzati többségi tulajdonban, résztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek ellenőrzésének egyik fókuszterületévé tette az önköltségszámítás szabályozottságának kérdését, amiről az expozé is szólt. Ezzel egyrészt az Állami Számvevőszék előmozdíthatja a közszolgáltatások árát meghatározó elő- és utókalkuláció megbízhatóságának, átláthatóságának javítását. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a bizottság ülésén az e tárgykörben feltett kérdésemre adott válaszában utalt arra, hogy az önköltség-számítási hiányosságok tekintetében nehezen átlátható árképzési viszonyok vannak ‑ mondta az elnök úr. Mint arra rávilágított, sok esetben az árképzés valós közgazdasági tartalmát nem lehet ismerni.

Ezzel kapcsolatban leszögezte, az átláthatatlan árképzést fel kell számolni, és pontos elszámolási viszonyokat kell kialakítani. Az árképzés alapját jelentő jogszabályi feltételek adottak, inkább a gazdálkodásban alkalmazott gyakorlatokkal van gond, amelyek működési és operatív irányítási nehézségekhez vezetnek. E tekintetben hangsúlyozta az elnök úr, hogy a kapcsolódó felügyeleti jog erősítése lehet a megoldás, ez az önkormányzati és állami szervezeteknél lévő önköltségszámítás vonatkozásában mindenképpen a következő időszak egyik kiemelt feladata.

Az Állami Számvevőszék a 2014-ben kiadmányozott számvevőszéki jelentésekhez kapcsolódó ellenőrzései során összesen 966 szervezethez jutott el, szemben a 2013. évi 569 ellenőrzöttel. Az ellenőrzöttek száma több mint 70 százalékkal nőtt. A növekedés többek között az önkormányzati témájú ellenőrzések számának megugrásával van összefüggésben, mivel a 2013. évi 249 önkormányzattal szemben a tavalyi esztendőben 408 önkormányzathoz jutott el az ÁSZ. Az ellenőrzöttek több mint 60 százaléka központi költségvetési szerv, illetve helyi önkormányzat volt. A legtöbb központi költségvetési szervet a zárszámadási ellenőrzés érintette, szám szerint 226-ot, ami az ellenőrzöttek e típusának több mint 70 százalékát teszi ki.

Több számvevőszéki jelentést és dokumentumot tárgyaltak meg az országgyűlési bizottságok, és az Állami Számvevőszék tájékoztató anyagokkal is támogatta az Országgyűlést. Továbbá tanácsadó tevékenységén keresztül is közreműködött széles értelemben a jogalkotási, törvényalkotási folyamatban, hiszen több jogszabálytervezet a véleményezésével készült el. A megelőző év központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzése az Állami Számvevőszék legfontosabb feladata, ennek hitelessége a jogállami működés egyik záloga. A zárszámadás során számol be a végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalomnak arról, hogy a központi költségvetésről szóló törvényben előírt bevételeket beszedte-e, és az így befolyó közpénzt az Országgyűlés által meghatározott célokra szabályosan költötte-e el.

A bírósági gazdálkodásnak a 2008-2011. évekre vonatkozó ellenőrzésével a 2012-ben megújult bírósági intézményrendszerhez nyújtott mélyebb és szélesebb körű áttekintést a jogelőd szervezetek gazdálkodási folyamatairól, az alkalmazott kontrollok megfelelőségéről, azok gyenge pontjairól. Az Állami Számvevőszék ellenőrizte a korábbi és a megújult közbeszerzési rendszer működését, az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy 2008 és 2012 között a közbeszerzési törvény módosításai és a közbeszerzési törvény hozzájárultak-e a jogalkotás célkitűzéseinek megvalósulásához.

Az Állami Számvevőszék a törvényi előírásnak megfelelően évente ellenőrzi az állami vagyon feletti tulajdonosijog-gyakorlást is. Az Állami Számvevőszék a 2013. évre vonatkozóan ellenőrizte a tulajdo­nosijog-gyakorláshoz szükséges kontroll környezeti kialakítását, a szervezeteknél a jogszabályokban előírt vagyonátadással és átvétellel összefüggő intézkedések szabályszerűségét, az állami tulajdonú ingatlanokkal való gazdálkodás esetén pedig a belső kontrollrendszer kialakítását és működését.

A Számvevőszék 2014-ben is folytatta az önkormányzatokat érintő témacsoportos ellenőrzéseket, és összesen 196 számvevőszéki jelentést, ebből 18-at önkormányzati gazdasági társaság esetében hozott nyilvánosságra. Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettsége, hogy a költségvetési támogatásban részesült pártok és pártalapítványok gazdálkodását kétévente ellenőrizze. Az ÁSZ a jelentéseiben a pártok és pártalapítványok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése során feltárt hiányosságok bemutatásával támogatja az Országgyűlést a jogszabályi környezet megújításában.

A határozati javaslat, amit, ahogy a bevezetőben említettem, ellenszavazat nélkül támogatott a Gazdasági bizottság, a 2. pontjában utalt arra, amit az expozé is a zárszó előtti részében tartalmazott, mégpedig azt, hogy nagyon fontos az, hogy az Állami Számvevőszék az integritásalapú szervezeti kultúra elterjesztésében jelentős lépéseket tett. Azt gondolom, hogy az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás egyik fontos eleme az integritásfejlesztés területén végzett munka, amit a kormányhivatalokkal együttműködve az elmúlt időszakban nagyon jól és magas színvonalon hajtott végre.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra is tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy az Állami Számvevőszék tevékenységéről szóló tájékoztatóra és a beszámolóra vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot tárgyalják meg, javaslataikkal segítsék a munkánkat, illetőleg fogadják el ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Galambos Dénes — 2015-06-23, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/90-118.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-90-118,
  title = {Dr. Galambos Dénes — 2015-06-23, előterjesztő nyitóbeszéde},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/90-118.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}