Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Ön nemrég egy építészfórum hallgatósága előtt azt mondta: mi a nyugat-európai bérekkel versenyezni a következő húsz esztendőben nem tudunk, tehát mi nem tudunk az egyetemet végzett vagy jó szakipari munkás végzettséggel rendelkező fiatalok számára olyan bérajánlatot tenni, ami képes lenne versenyezni a felkészültségüknek megfelelő nyugat-európai bérekkel.

Csupán egyetlen szót kellene kicserélni ahhoz, hogy az állítás igaz legyen: ha nem akarunk, akkor nem is tudunk, sem belátható időn belül, sem húsz év múlva versenyezni a nyugat-európai bérekkel. A kormány felelőssége, hogy Magyarországon az elmúlt években bérfelzárkózás helyett folytatódott a bérek leszakadása a nyugati bérektől.

Az LMP véleménye szerint ez nem egy szükségszerű folyamat eredménye, hanem a jövedelmi ollót szélesre nyitó kormányzati politikáé. Magyarországnak azért nincs esélye versenyezni a nyugati bérekkel, mert a kormány minden lehetséges eszközzel ezt igyekszik megakadályozni. Az arab befektetőknél a magyar munkaerő olcsóságával és kiszolgáltatottságával házaló miniszterelnök és kormánya részéről ez egy tudatos politika. A miniszterelnök téveszméje, hogy alacsonyan tartott bérekkel, lecserélhető munkavállalókkal és legyengített szakszervezetekkel lehet csak versenyképes Magyarország. Lassan már csak önök nem látják ebben az országban, hogy Magyarország legnagyobb problémája a dolgozói szegénység, az, hogy munkával szerzett jövedelemből nem tudnak megélni az emberek. Ennek pedig egyenes következménye a kivándorlás, amit a kormány okoz, mégpedig azzal, hogy öt éve minden lépésével olyan összeszerelő üzemmé akarja zülleszteni Magyarországot, ahol a kiszolgáltatott munkavállalók az Unió egyik legalacsonyabb fizetéséért dolgoznak.

A múlt héten elfogadott adócsomag, benne az egykulcsos adó 1 százalékpontos csökkentésével, újabb tudatos lépés a kormányzat részéről, amivel akadályozza a bérfelzárkózást, és növeli a bérszakadékot szegények és gazdagok közt. Miközben nemzetközi szervezetek ‑ köztük az OECD ‑ egymás után figyelmeztetnek, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség rosszat tesz a gazdaságnak, a magyar kormány még jobban kitágítja az alacsony és magas jövedelműek közti távolságot. Ma Magyarországon a 150 ezer forint körüli nettó átlagbér alatt keres az adófizetők kétharmada. Ez az árakat is figyelembe véve az alsó egy-két jövedelmi tized szintjének felel meg Nyugat-Európában.

Ahhoz, hogy ez megváltozzon, első lépésben bérfelzárkózást támogató kormányzati politikára volna szükség, hogy egyetlen magyar munkabér se lehessen a létminimum alatt. Van erre bármilyen terve az önmagát a keményen dolgozó emberek kormányának nevező kabinetnek? Vagy ebben a kormányzati ciklusban is folytatódik a bérek leszakadása a nyugatiaktól? (Szórványos taps az LMP soraiban.)