Vécsey László (Fidesz)

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló törvény létrehozásának legfontosabb oka az volt, hogy a hatályos, a vasúti közlekedésről szóló és a jelen vitában többször idézett 2005. évi CLXXXIII. törvény elsődleges célja az európai uniós jogszabályok átültetése volt, és ezáltal a kisebb jelentőségű kötött pályás rendszerekre vonatkozóan nem került kidolgozásra a szabályozás megfelelő részletességgel, hiszen ezek a kötött pályás tevékenységek jelentős különbségeket mutatnak. Ugyanakkor e kötött pályás rendszerek a kedvtelési célú vagy turisztikai tevékenység keretében ‑ mint Ander képviselőtársunk is megemlítette ‑ egyre inkább teret nyernek, úgy is, mint aktív pihenési formák. Hivatkozom itt államtitkár úrra, ilyenek a libegő, a sífelvonó és egyéb formák. Mindezek indokolták, hogy a vasúti közlekedés szabályozásától némiképp elválasztva, önálló törvényben rendezzük az azokra vonatkozó keretszabályokat.

Talán még több polgárunkat érinti a nevezett turisztikai célú vagy inkább pihenési formákat kiszolgáló kötött pályás eszközökön kívül például a trolibusz-közlekedés szabályozása. Ez annyiban minősül mint közúti járművel történő közlekedés kötött pályás közlekedési módnak, amennyiben közismert, hogy az áramellátás biztosítását a felsővezeték mint kötött pálya határozza meg.

Összességében tehát a törvény elfogadásával az eddig számos elemében egyáltalán nem vagy részletesen nem szabályozott egyéb kötött pályás tevékenység nyer keretszabályozás formájában rendszert. A Törvényalkotási bizottság a 4887. számú törvényjavaslattal összevontan tárgyalta ezt a törvényjavaslatot és ezt a módosítást is, és az összegző módosító javaslatot, valamint az összegző jelentést 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Köszönöm a szót, elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)