Becsó Zsolt (Fidesz)

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás.

A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája, amely jogviszony némileg eltér a piaci foglalkoztatástól. A támogatási időszak az egyes közfoglalkoztatási programok esetében legfeljebb 12 hónap lehet, amely további legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

A közfoglalkoztatás elsődleges célja, hogy a foglalkoztatásban részt vevőket visszavezesse az elsődleges munkaerőpiacra. A törvényjavaslat a közfoglalkoztatottak és az őket az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatni kívánó munkáltatók kapcsolatfelvételét segíti elő. Egyrészt lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, másrészt könnyíti az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánó munkáltatók szezonális munkaerőigényének kielégítését.

A közfoglalkoztatás több évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon. A ’90-es években jellemző formája a munkaügyi szervek által koordinált közhasznú munkavégzés és közmunka volt. 2000-től a közcélú foglalkoztatás szervezése az önkormányzatok számára kötelezővé vált, amelynek célja kettős volt: visszavezetés a nyílt munkaerőpiacra, valamint az abban részt nem vevők kizárása a segélyezésből. Az „Út a munkához” program 2009-ben lépett életbe. Jelentősen megnőttek a rendelkezésre álló források, a közfoglalkoztatás költségvetési kerete felülről nyitottá vált. Az önkormányzatok fajlagosan nagyobb támogatást kaptak közfoglalkoztatásra, mint segélyekre.

1996 és 2008 között éves átlagban 30-40 ezer fő végzett közmunkát, ez a szám 2009-től 60-100 ezerre nőtt. 2011-ben közfoglalkoztatásra 64 milliárd forint, 2012-ben 137,5 milliárd forint, 2013-ban 153,8 milliárd forint, 2014-ben 231,1 milliárd forint támogatási keretösszeget hagyott jóvá a kormány.

(14.10)

Ez az összeg a 2015. évben 270 milliárd forintot tesz ki.

2014-ben a KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladta a 4,1 millió főt, ami egy év alatt 208 100 fős növekedésnek felel meg, ez 5,3 százalékos növekedés. Ha felbontjuk a foglalkoztatottak számában megfigyelt éves növekményt, a foglalkoztatottak főbb csoportjaira azt látjuk, hogy a 2014. év során jelentős mértékben lecsökkent a közfoglalkoztatás szerepe, és a növekedés összetevőit illetően a piaci munkahelyek kínálata vált jelentőssé.

A 2014. évi adatok szerint a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak 80,7 százaléka vagy alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen személy volt, vagy foglalkoztatási és társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településeken élt.

Az első képzési programra a 2013 decembere és 2014 márciusa közötti időszakban került sor, közel 100 ezer fő bevonásával. Álláskeresők, illetve közfoglalkoztatottak ilyen volumenű képzésére Magyarországon az elmúlt 25 évben nem volt példa. 2014 de­cembere és 2015 márciusa között ismét téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok valósultak meg, amelyekbe 28 ezer fő került bevonásra. A hangsúly az előző évhez képest eltolódott a munkaerőpiacon is hasznosítható, állam által elismert OKJ-s, magasabb szintű szakmai tudás megszerzése irányába.

A közfoglalkoztatás keretében alkalmazásban állók száma 2014-ben havi átlagban 182 600 fő volt, ami 41,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A teljes munkaidőben dolgozó közfoglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2014-ben 78 068 forint volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg még néhány statisztikai adat megosztását! Magyarországon 2015 első negyedévében a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 62,4 százalék volt, az Európa 2020 stratégia keretében elérendő cél 75 százalék. A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,2 százalékról 2015-re 7,8 százalékra csökkent. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2015-ös kiadásainak 63,2 százalékát teszi ki a közfoglalkoztatásra fordított összeg. A közfoglalkoztatásba bevont álláskeresők létszáma 2011-ben 271 716 fő, míg 2013-ban 402 693 fő volt. A közfoglalkoztatás átlagos időtartama 2011-ben 2,86 hó/fő, 2013-ban 4,92 hó/fő volt. A közfoglalkoztatottak visszakerülése az elsődleges munkaerőpiacra átlagosan 10 százalék körül van. Az átlagos havi létszám a Tárki számításai szerint 2010-ben 53 910 fő, 2012-ben 107 632 fő, 2013-ban 128 323 fő volt.

A közfoglalkoztatás 2015. évi célkitűzéseit kormányhatározat rögzíti. Ezek az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak segítése mellett többek között a természeti és épített környezet védelme, a vasúti pályák és a közúthálózat környezetének tisztán tartása, a kulturális örökség elemeinek megóvása, az érintettek nagyobb bevonása vízrendezési munkákba, szociális szövetkezetek alakulásának elősegítése, továbbá a roma lakosság társadalmi integrációja volt.

A foglalkoztatáspolitika hagyományos eszköztára nem tartalmaz azonban olyan elemeket, amelyek a hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek és az inaktívak egy részét teljes mértékben integrálni tudja. Részükre a tranzit foglalkoztatási formák bővítése és a szociális gazdaság szélesítése jelenthet megoldást. A magyar közfoglalkoztatás azonban nem pusztán foglalkoztatáspolitikai eszköz, hanem szociális és területfejlesztési, vidékfejlesztési feladatokat is teljesítenie kell.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található. A polgármester a településen lakóhellyel rendelkező álláskeresők ‑ ideértve azokat is, akiknek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatás miatt szünetel ‑ közül a munkáltató által bejelentett munkaerőigénynek megfelelő személyekről tájékoztatja a munkáltatót. A polgármester a feladatának a részére az álláskeresőkről a járási foglalkoztatási szerv által elektronikusan szolgáltatott adatok felhasználásával tesz eleget. A polgármester haladéktalanul értesíti a járási foglalkoztatási szervet az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről és az általa egyszerűsített foglalkoztatásra javasolt személyekről.

A járási foglalkoztatási szerv a polgármester tájékoztatását követően haladéktalanul értesíti az egyszerűsített foglalkoztatásra javasolt közfoglalkoztatott közfoglalkoztatóját, amely az értesítés alapján a közfoglalkoztatottat az egyszerűsített foglalkoztatás idejére mentesíti a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Amennyiben az álláskereső ‑ ideértve azokat is, akiknek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatás miatt szünetel ‑ nem fogadja el a számára felajánlott egyszerűsített foglalkoztatást, a polgármester ennek tényéről haladéktalanul értesíti a járási foglalkoztatási szervet. A járási foglalkoztatási szerv az értesítés alapján három hónapra kizárja az álláskeresőt.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy lehetőséget kíván biztosítani az egyszerűsített foglalkoztatás keretében arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson. Kérjük a törvényjavaslat elfogadását, és egyúttal köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)