Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló törvényt a Lehet Más a Politika nem tartja elfogadhatónak, a kormányoldal ugyanis ‑ az első problémánkkal kezdem ‑ ismét, sokadszorra nyúl az egyéni képviselői indítvány eszközéhez nagy horderejű törvényjavaslat előterjesztésekor. Az LMP már számtalanszor kifogásolta ezt, és számtalanszor ki is derült, hogy nem lehet hatékonyan vezetni az országot, ha hatástanulmányok, társadalmi egyeztetés nélkül, kapkodva silány szabályozásokat erőltetnek az emberekre.

A Fidesz-KDNP kormányzásának összetéveszthetetlen jellegzetessége a frakciókormányzás. Azokat az ügyeket, amelyek kényesek, konfliktusokkal járnak, öt éve igyekszik a kormánytöbbség képviselők önálló indítványaként benyújtani, és mindenféle egyeztetés nélkül gyorsan el is fogadtatni. A jogállamiságot lábbal tipró, koordinálatlan, akarnok törvényalkotásra számtalan példát találhatunk az elmúlt évekből, a jogalkotási törvény megsértésével a jogszabályok előkészítése súlyos rendszerszintű hiányosságoktól szenved, szinte kivétel nélkül elmarad a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások, a környezeti és egészségügyi következmények felmérése, hiányzik az adminisztratív terhekre gyakorolt hatások elemzése. Azt sem vizsgálják, hogy egyáltalán szükség van-e a jogalkotásra; hogy mivel jár, ha nem alkotnak új törvényt. Nincsenek végiggondolva a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek, a jogi szabályozás várható hatásai. Ordító példa az előttünk fekvő törvényjavaslat is, amelyről a most éppen megszüntetni kívánt NAT az Országgyűlés honlapjáról értesült. Nulla egyeztetés, nulla hatástanulmány, miközben a szabályozás alapvetően változtatja meg a feltételrendszert, amiben egy teljes piac működik.

Nézzünk néhány példát, amelyekből mára illett volna tanulnia a kormánynak! A reklámadó, a vasárnapi boltzár, a dohányipari különadó, a fővárosi választási rendszer mind-mind így születtek, és akkor csak az elmúlt néhány hónapból hozott példákat említettem.

Most Szatmáry Kristóf képviselőtársunk neve alatt fut a kormánypárti törvényjavaslat. Szatmáry képviselő úr képességeit egyáltalán nem szeretném kétségbe vonni, de nem gondolom, hogy nála van a bölcsek köve, és saját kútfőből jobb szabályozást tud kidolgozni, mint az illetékes minisztérium. De akkor fel kell tenni a kérdést: mit csinál a kormány, a 99 helyettes államtitkár, az 54 államtitkár és a 35 miniszteri biztos? A Fidesz felelőssége, hogy a jogalkotást az elmúlt öt évben ilyen mély színvonalra rángatta le, erre egyetlen korábbi kormány sem vett bátorságot.

Nézzük a tartalmi oldalát az előterjesztésnek! Nemcsak a társadalmi vita maradt el, hanem egyenesen az érintett Nemzeti Akkreditáló Testületet is elfelejtették megkérdezni, így aztán a jelek szerint néhány fontos szempont elkerülte a figyelmüket. Lehet, hogy tőlem értesülnek róla, de a mérési, kalibrálási, tanúsítási akkreditációt végző testület élesen tiltakozik a tervezett átalakítás ellen. Annyit mindenképp kijelenthetünk, hogy ezek jogos, reális aggodalmak, olyan szakmai érvek, amelyekkel a kormányoldal semmilyen előzetes elemzésben, hatásvizsgálatban nem számol. Már csak a felek egyenlőségének elve is ezt diktálja, hogy felidézzem, a NAT szerint milyen következményekkel jár az átszervezés.

Azzal szeretném kezdeni, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület az Európai Akkreditálási Együttműködés partnerszervezeteként működik. Amennyiben az állam átveszi a feladatokat, az európai szervezet visszavonja a magyar akkreditációs testület aláírási jogát a kölcsönös elismerési eljárásokban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mintegy 600 hitelesítő, méréseket végző, mintavétellel foglalkozó szervezet akkreditációja érvényét veszíti Európában. Az új, tervezett állami akkreditációs hatóságnak várhatóan mintegy két évbe telik majd visszaszereznie az európai elismertséget, így a magyar minőség-ellenőrzés, minőségtanúsítás várhatóan két évig érvénytelen lesz a többi uniós tagállamban; akinek erre szüksége lenne, mehet külföldre akkreditációt szerezni. Valóban ezt akarják önök? De itt még nincs vége!

Hadd idézzem a NAT levelét! Ez idő alatt a magyar gazdálkodó szervezetek, köztük például az üvegházhatású gázokat kibocsátó közel 200 üzemeltető termékeit, szolgáltatásait, tevékenységüket olyan szervezettel kell vizsgáltatni, tanúsíttatni, ellenőriztetni, illetve hitelesíttetni, amely más EU-tagállam Európai Akkreditálási Együttműködés által elismert nemzeti akkreditációs testülettel akkreditált. Tehát, ha a várható hatásokat nézzük, a magyar hitelesítő és minőségtanúsító szervezetek, vállalkozások teret, bevételt és munkahelyet fognak veszíteni, a hazai klímavédelem pedig újabb pofont kap, ezúttal az adminisztrációs terhek növelésétől.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, nagyon úgy néz ki, hogy a kapkodó egyéni képviselői indítvány káros, rossz minőségű szabályozást eredményez. A Lehet Más a Politika nemcsak a szóban forgó előterjesztést utasítja el, de a módszerre is nemet mondunk. Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz egyeztetések és hatástanulmányok nélkül, kapkodva összeállított, silány szabályozások sorát erőlteti a magyar emberekre és vállalkozásokra. Kérem Szatmáry képviselőtársamat az indítvány visszavonására. Köszönöm a figyelmet.