{"cycle": 40, "id": "87-125", "date": "2015-06-16", "ulnap": 87, "seq": 125, "speaker": "Banai Péter Benő", "p_azon": "b112", "faction": null, "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/5138 Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről", "iromany": "T/5138", "duration_s": 310, "position": "Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára", "chars": 4739, "paragraphs": ["BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa Magyarország uniós jogharmonizációs kötelezettségének teljesítését. A csatlakozási szerződés 2003. április 16-ai aláírásával Magyarország elkötelezte magát, hogy az Európai Unió tagjaként részt vesz az EU költségvetésének finanszírozásában. Az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulások fajtáit, illetve számításukra, rendelkezésre bocsátásukra vonatkozó szabályokat tanácsi határozat tartalmazza, amit hétévente, minden hétéves költségvetés megalkotásával párhuzamosan, jelen esetben a 2014-20-as időszakra vonatkozóan újra el kell fogadni.", "E tanácsi határozat jogállása az uniós jogrendben is sajátos, hiszen a Tanácsban történő elfogadást követően minden tagállamnak ratifikálnia is kell azt a hatálybalépéshez. Magyarország esetében az alkotmányos követelményeknek megfelelő elfogadás törvényalkotással, a tanácsi határozat törvényben való kihirdetésével teljesül. A határozat ratifikációja az összes tagállam tekintetében várhatóan 2015 végéig megtörténik, és így a határozat 2016-ban hatályba léphet, alkalmazni azonban 2014. január 1-jéig visszamenő hatállyal kell majd.", "Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak az Európai Unió költségvetésének bevételeiről, az úgynevezett saját forrásokról. Az EU költségvetésének bevételeit, azaz saját forrásait képezik a tradicionális, hagyományos saját források és a közös költségvetéshez történő nemzeti hozzájárulások. A hagyományos saját források a nem uniós termékekre kivetett vámokból, illetve a cukorágazati kvóták alapján fizetett cukorilletékekből származnak. Ezeket a tagállamok szedik be, de az EU költségvetésébe átutalják a beszedett összeg nagyobb részét. A beszedett összeg kisebb részét a tagállamok a beszedés költségeinek fedezeteként megtartják saját nemzeti költségvetésükben. A nemzeti hozzájárulások egyrészt egy áfaalapú befizetésből, másrészt a bruttó nemzeti jövedelem, vagyis GNI-alapú befizetésből állnak. Előbbi azt jelenti, hogy az áfabevételek egy részét, körülbelül 0,3 százalékát kell átutalni az Európai Uniónak, amit egy részletesen kidolgozott módszertan alapján kalkulált áfaalapra vetítenek. A másik, az uniós költségvetést legnagyobb arányban finanszírozó tétel a bruttó nemzeti jövedelem, vagyis a GNI-alapú befizetés. Minden tagállam befizeti bruttó nemzeti jövedelmének körülbelül 0,7 százalékát. A tagállami hozzájárulások a szolidaritás és a fizetőképesség elvén alapulnak, lehetőség van azonban az összeg kiigazítására, amennyiben az túl nagy terhet jelent valamely tagállam számára.", "A 2014-20 közötti időszakra elfogadott szabályok a korábban működő saját forrásrendszerben nem hoztak érdemi újdonságot. Az egyetlen említésre méltó változás, hogy az egységes vámunió keretében a tagállamok az általuk beszedett és az Európai Unió részére rendelkezésre bocsátott vámoknak, illetve cukorilleték-hozzájárulásnak a 20 százalékát tarthatják vissza beszedési költség címén a korábbi 25 százalék helyett. A most törvénybe foglalt tanácsi határozat nem különbözik lényegesen a korábbitól, ennek megfelelően jelentős változás Magyarország befizetési kötelezettségeiben nem várható.", "Tisztelt Országgyűlés! Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy Magyarország jelentős összegeket hív le az Európai Unió költségvetéséből, és az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják az uniós költségvetéshez történő hozzájárulásunk összegét. Az uniós költségvetésből Magyarországra érkező összegek 2014-ben több mint 1600 milliárd forinttal haladták meg a befizetéseinket. Az uniós források továbbra is jelentős mértékben járulnak hozzá a gazdaságfejlesztési és a foglalkoztatáspolitikai célok eléréséhez, de az egészségügy és az oktatáspolitika területén, a strukturális reformok megvalósításában, valamint a terület- és vidékfejlesztési célok megvalósításában is kiemelkedő szerepet kapnak.", "Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a 2014-20-as időszakra szóló uniós költségvetés tárgyalása során érvényesítette az érdekeit. A most kihirdetésre kerülő határozat tartalmára, hiteles szövegére vonatkozóan ebben a fázisban módosítási lehetőség már nincs, csakúgy, mint a többi tagállami ratifikáció esetén a többi tagállam esetében sem. Az uniós költségvetés fenntartható finanszírozása és ezáltal a Magyarország által lehívható támogatások biztosítása érdekében fontos, hogy a törvényjavaslat elfogadásával és kihirdetésével jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget tegyünk.", "Kérem önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}