Móring József Attila (KDNP)

MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Magyarország kormánya elkötelezett az ország egészségügyi helyzetének további javítása mellett. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy folyamatosan javuljon a magyar lakosság egészségi állapota. A megelőzés mellett fontos kormányzati cél a betegek gyógyulási esélyeinek javítása. A 2010-14 közötti időszak alapvetően orvosolta a korábbi kormányzatok gondatlan tevékenysége következtében kialakult torzulásokat. Az intézkedések erős alapokat jelentettek a folytatáshoz, a Semmelweis-terv koncepciója helyes irányokat jelölt ki. Az alapvető cél nem változott, működő, fenntartható, a lehető legmagasabb színvonalú állami egészségügyi rendszerre van szükség.

Az elmúlt egy év egyik legfontosabb eredménye, hogy a kormány elfogadta az „Egészséges Magyarország 2014-20” stratégiát. Ez a stratégia mutatja be azokat a prioritásokat, fejlesztési területeket, intézkedéseket, amelyek az elkövetkező kormányzati döntések alapját jelentik, és egyúttal az uniós fejlesztési források lehívásának megalapozásául is szolgálnak. Kiemelkedően fontos az a szemléletváltás, amelynek köszönhetően minden egészségpolitikai kormányzati intézkedésnél a népegészségügyi szemlélet került a középpontba. Az egészségügyért felelős államtitkárság rendkívül fontosnak tartja, hogy minden döntést megelőzően széles körű szakmai konzultációt folytasson a szakmai és érdek-képviseleti szervezetekkel.

Magyarországon a dohányzás súlyos népegészségügyi és nemzetgazdasági probléma. A dohányzás következtében több mint 20 ezer ember hal meg évente. A közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben fő szabály szerint 2012. január 1-jétől nem lehet rágyújtani. A törvénymódosítás társadalmi elfogadottsága magas, 85 százalékos, és a betartása is megfelelőnek mondható. Több mint 200 ezer ember hagyta abba a dohányzást az elmúlt két esztendőben.

A népegészségügyi termékadó bevezetésével kevesebb egészségre káros terméket fogyasztunk, egyes gyártók is változtattak a termékeik összetételén, kevesebb sót és cukrot kevernek az élelmiszerekbe. A népegészségügyi termékadónak köszönhetően az egészségügyi ágazat 2014-ig több mint 52 milliárd forint bevételhez jutott, amely megteremtette az egészségügyi béremelés alapját.

Magyarország Európában az elsők között lépett fel az egészségre káros transzzsírsavakkal szemben. Évente 1450-1500 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak Magyarországon, és évente mintegy 400 nő hal meg ennek következtében.

(17.10)

Idén ősztől kötelezően ajánlott a HPV elleni védőoltás, az ingyenes vakcinát a 12. életévüket betöltött hetedik osztályos lányok kaphatják. Az elmúlt években új szűrési akciókra is sor került, 2014-ben először megrendezésre került a szűrés éjszakája, amikor is meghosszabbított nyitva tartással várták országosan körülbelül 50 helyszínen a mammográfiás központok a vizsgálatra behívott asszonyokat. 2013-ban 58 járásban egészségfejlesztési iroda jött létre, ebből 18 a leghátrányosabb helyzetű településeken, európai uniós támogatással az alapellátás prevenciós kapacitásának támogatására. Sor került körülbelül 40 lelkiegészség-központ kialakítására is.

A közétkeztetési rendelet kiterjed a nevelési-oktatási intézményekben, a szociális ellátásban, a gyermekjóléti alapellátásban, a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben felszolgált ételekre, valamint a betegélelmezésre egyaránt. 2012 és ’14 között több mint 1500 gyógyyszerkészítmény ára csökkent átlagosan 35 százalékkal, ami 10,5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. Az elmúlt években a kormányzat a gyógyszerkasszában éves szinten megközelítőleg 100 milliárd forintos megtakarítást tudott elérni úgy, hogy eközben a betegterhek csökkentek. 2010-től 49 új hatóanyagú gyógyszer támogatását biztosítottuk.

2012-ben és ’13-ban egyaránt többletforráshoz juttattuk az alapellátást. ’14-ben további 10 milliárd forint érkezett az alapellátásba, ennek részeként lehetett pályázni az 500 millió forintos kerettel rendelkező letelepedési támogatásra. Az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztésére, a háziorvosi rendelők korszerűsítésére, egészségházak kialakítására és fejlesztésére a regionális operatív programok pályázati kiírásai biztosítottak lehetőséget. E pályázatok révén önkormányzatok és társulási formáik országszerte mintegy 13 milliárd forinttámogatást fordíthatnak alapellátási szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére. A regionális programokon belül e célra elkülönített konstrukciók, valamint az általános kiírások egyaránt lehetőséget biztosítottak a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű 33 kistérség támogatására, így az alapellátás-fejlesztési projektek több mint 30 százaléka e kistérségek településein valósulhat meg.

A járóbeteg-szakrendelők bővítése, átépítése, felújítása révén az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, szükséges eszközeinek beszerzésére kerülhetett sor. A járóbeteg-szakellátás fejlesztési konstrukció keretében 40 járóbeteg-szakrendelő fejlesztésére, 23 új kistérségi járóbeteg-szakrendelő kialakítására, valamint 9 aktív ellátást biztosító kórház fejlesztésére került sor, összesen mintegy 50 milliárd forinttámogatással.

A kórházi sürgősségi ellátáson belül új sürgősségi osztályok kialakítására, meglévő sürgősségi osztály vagy fogadóhely magasabb szintre történő fejlesztésére, illetve a meglévő sürgősségi osztály fejlesztésére mintegy 12 milliárd forinttámogatás áll rendelkezésre. A kórházi sürgősségi ellátáson belül különös figyelmet kapott a gyermeksürgősség ebben a tervezési időszakban. Ennek keretében koraszülött­centrumok újultak meg, illetve kaptak új eszközöket. A konvergenciarégiókban e célra 20 intézmény összesen mintegy 4 milliárd forinttámogatást nyert el, a projektek megvalósítása jelenleg is folyamatban van. Bevezettük az eszközfinanszírozási támogatást, amely az ellátás színvonalát és hatékonyságát erősíti. E célra 2012-ben 12,7 milliárd forint állt rendelkezésre.

Praxisváltó programmal segítettük a fiatal háziorvosok pályakezdését. A rezidensek számára ösztöndíjakat hirdettünk. A rezidenstámogatási program segítségével eddig több mint 1700 fiatal orvost és gyógyszerészt sikerült itthon tartani. Több lépcsőben emeltük 95 ezer orvos, ápoló fizetését. Két év alatt a kórházakban és szakrendelő-intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. Uniós forrásból több mint 10 milliárd forintot fordítottunk az egészségügyi dolgozók foglalkoztatásának és képzésének támogatására. 2010 és ’14 között 300 új mentőautó átadására került sor országosan, és 22 új mentőállomás épül, 60 állomást korszerűsítünk, illetve újítunk fel. 2011 után idén újabb várólista-csökkentő programot indítottunk, mellyel év végéig ezres nagyságrendben csökkentjük az ellátásra várakozók számát.

A komoly közegészségügyi problémát jelentő úgynevezett dizájnerdrogok terjedésének visszaszorítása érdekében a pszichotróp anyagokat tartalmazó jogszabályi melléklet újabb 39 pszichoaktív anyaggal bővült ki, mostantól ezen anyagok esetében is lehetővé téve a szigorú büntetőjogi fellépést a visszaélések esetén. Törvénymódosítással került kimondásra az is, hogy az új pszichoaktív anyagok nem kormányrendeletben, hanem miniszteri rendeletben kerülnek felsorolásra, ez gyorsabb reagálást, hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a dizájnerdrogok elleni küzdelemben.

Az egészségügy területén a fejlesztési források legnagyobb hányada, több mint 322 milliárd forint a fekvőbeteg-ellátás megújítását, korszerűsítését, illetve az onkológiai ellátás korszerűsítését segítette elő. A környezet és energia operatív program keretében egészségügyi eszközök energiamegtakarítást célzó beszerzésének támogatását teszi lehetővé. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 9 milliárd forint. Cél, hogy a meglévő elavult, ezáltal jelentős energiafogyasztással bíró egészségügyi eszközök cseréjével és helyettük modern, alacsonyabb energiafelhasználású berendezések beszerzésével támogassa az egészségügyi intézmények energiamegtakarítását.

Az alapellátásra a költségvetés a rendelkezésre álló pénzen felül 2014-ben 10 milliárd forint többletforrást biztosított. Az összeg egy része: háziorvosi ügyelet ellátására 1 milliárd forint, védőnői ellátásra 1,5 milliárd, illetve fogászati ellátásra 2 milliárd forint került kiosztásra. 2015. január 1-jétől a területi ellátási kötelezettségű háziorvosi szolgálatokat működtető szolgáltatók praxisonként havonta 130 ezer forint összegű rezsitámogatásban részesülnek. A praxisprogram keretében háziorvostani szakképesítéssel még nem rendelkező orvosok már a képzés ideje alatt is vállalhatnak háziorvosi feladatokat megfelelő szakmai kontroll mellett. A háziorvosi letelepedési pályázat keretében 2014 augusztusában a legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatására írt ki pályázatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az elnyerhető támogatási összeg a praxis betöltetlenségének függvényében nettó 6 és 10 millió forint között alakult, összesen 412,8 millió forint támogatási összeg került eddig kifizetésre.

A svájci-magyar együttműködési program alapellátás-fejlesztési modellprogramjában véglegesítésre és bevezetésre kerültek a praxisközösségek tevékenységét szabályozó dokumentumok. 2014-ben több mint 10 ezer fő felnőtt lakos egészségi állapotát mérték fel praxisközösségekben. 2015-ben az eddigi létszámon felül közel 17 ezer felnőtt szűrését tervezzük. A programban alkalmazott védőnők közreműködésével elindul a kora gyerekkori, tehát a 0-7 éves korú gyermekek egészségi állapotának felmérése is.

Elnök úr, köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)