{"cycle": 40, "id": "86-146", "date": "2015-06-15", "ulnap": 86, "seq": 146, "speaker": "Rétvári Bence (KDNP)", "p_azon": "r023", "faction": "KDNP", "kind": "kérdés megválaszolva", "role": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "event": "Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása K/4996 Magyarország sohasem volt multikulturális társadalom?", "iromany": "K/4996", "duration_s": 138, "position": "Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára", "chars": 2399, "paragraphs": ["DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szószóló Úr! Tisztelt Ház! Valamelyest a válasz elejét megadta ön is a kérdésében, hiszen azt mondta, hogy úgy kell ezeket a mondatokat értékelni, hogyha teljes szövegösszefüggéseiben nézzük. És valóban meg kell különböztetni a soknemzetiségű kifejezést a multikulturálistól. Míg sok nemzetiség él ma is Magyarországon, itt a parlamentben is most már láthatjuk, hiszen 2014 óta, az új Alaptörvény értelmében már a szószólóik is itt lehetnek a parlamentben, Magyarországon ‑ ahogy az Alaptörvényünk is leírja ‑ a magyar nemzet szerves részei azok a nemzetiségek, amelyek köztünk élnek, államalkotó tényezők is. Ezzel szemben a multikulturalizmus mint kifejezés különböző civilizációból érkező emberek találkozására szolgál. Így használták Nyugat-Európában is, így használjuk Közép-Európában is. Akkor tehát egy teljesen másfajta helyzetről van szó, nem egy több száz év alatt kialakult együttélés, egymással jó viszonyban való közös létnek a kérdésével állunk szemben, hanem teljesen más, muzulmán, távoli országok és az európai keresztény gyökerű társadalmak találkozásával állunk szemben, vagy állnak szemben még inkább nyugat-európai országok sok esetben.", "Hadd idézzem akkor miniszterelnök úr szavait június 3-áról: „Magyarországnak soknemzetiségű gyökérzete és kulturális háttere van, de ez nem multikulturalizmus. A multikulturalizmus a különböző civilizációs hátterű emberek együttélését, az iszlám, az ázsiai vallások és a kereszténység együttélését jelenti.”", "Az Alaptörvény Nemzeti hitvallása úgy fogalmaz, amit itt a Fidesz-KDNP elfogadott a parlamentben jó pár évvel ezelőtt: „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.” Így tehát mindazok a nemzetiségek, amelyek itt is képviseltetik magukat a parlamentben szószólói szinten, ugyanúgy a magyar nemzet szerves részei. Így fogadtuk el 2011 decemberében a nemzetiségek jogairól szóló törvényt, január 19-ét például egy másik döntéssel a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítottuk, és fontos döntéssel a szószólóknak is a parlamentben helyet adtunk, arról nem is beszélve, hogy a nemzetiségi terület támogatását 2015-ben 51,4 százalékkal emeltük.", "Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Bravó! ‑ Taps a kormánypártok soraiból.)"]}