Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, de nem azért, mert most bárki erőszakoskodott volna a Házban. Két olyan megállapítással szeretném kezdeni, amellyel én magam is teljes mértékben egyetértek.

Az egyik Szél Bernadettől származott, és ebben vita nincs is közöttünk. Kár, hogy most nincs bent, mert hallaná ezt a dicsérő mondatot. Azt mondta, hogy van itt még teendő bőven. Ezt nem vitatom. Azért van itt ez a határozati javaslat, mert vannak teendőink, ezeket szeretnénk megoldani, és szeretnénk, ha minél több képviselőtársunk csatlakozna a határozati javaslat megszavazásával ehhez a célhoz.

A másik: Szelényi Zsuzsa képviselőtársamnak is igazat adok abban, amikor ‑ több mindenben is, de a kétperces erejéig erre tudok reagálni ‑ azt állította, hogy az isztambuli egyezmény és az országgyűlési határozat közül melyik több, melyik kevesebb. Abban egyetértek, hogy bizonyos esetben több az isztambuli egyezmény.

(14.10)

De más tekintetben viszont a nemzeti stratégia megalkotása a több. Miben több a nemzeti stratégia? Abban, hogy mindenféle erőszakra kiterjed, nem csak a nők elleni erőszakra. Tehát ebben a hatókörében a nemzeti stratégia megalkotása azért fontos, mert mindenféle erőszakot magába foglal. Az isztambuli egyezmény sokkal részletesebb, sokkal kifejtettebb abban a szeletben, amely a nők elleni erőszak és a nők egyenjogúságával kapcsolatos problémákat firtatja.

Szél Bernadett kérdezte ‑ de egy következő, normál felszólásomban elmondom még, amit szerettem volna.

Köszönöm szépen a figyelmet.