karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Bárándy Gergely (MSZP)

2015-06-12 · 85. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 12:27

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4891 A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról

Szöveg10 290 karakter · 20 bekezdés · JSON

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, titkot nem fogok azzal elárulni, hogy az MSZP frakciója nem támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, ugyanis több alkalommal kifejtettük már ‑ és ez a legfőbb oka, de természetesen majd egy kicsit részletesebben is kitérek rá, bár nem lesz hosszú a felszólalásom; pont azért nem szeretnék a részletekbe belemenni, mert elvi koncepcionális problémáink vannak ezzel a javaslattal ‑, hogy semmiféle hibrid rendszert nem szeretnénk és nem is fogunk támogatni.

Engedjen meg még egy gondolatot, miniszter úr, az egyeztetéssel kapcsolatban. Annyit szeretnék csak mondani, hogy nem véletlenül nem vett részt azon országgyűlési képviselő tőlünk, mert mi azt gondoljuk, hogy egy ötpárti egyeztetés politikai műfaj, egy tájékoztató viszont nem az. Azt gondolom, egyértelművé kell tenni, hogy miniszter úr érdemben kíván a frakciókkal egy törvényjavaslatról egyeztetni ötpárti szinten, vagy pedig csak tájékoztatni kívánja a parlamenti pártokat arról, hogy mit kíván benyújtani. Mivel ez egy tájékoztatóról szóló meghívás volt, ezért mi ezt így is értelmeztük és komolyan vettük.

Azt meg tisztelettel szeretném kérni a miniszter úrtól ‑ akkor nem adtam ki közleményt erről, de gondolkodtunk rajta ‑, hogy az ilyen egyeztetések, pontosabban: egy ilyen tájékoztató után én nem tartom szerencsésnek, ha a tárca azt próbálja sugalmazni, mintha ezzel a javaslattal mindenki egyetértene. Mi nem értünk egyet ezzel. Én a magam részéről szívesen veszek részt előzetesen olyan tárgyalásokon, amelyeken érdemi befolyást lehet egy törvénytervezetre gyakorolni, olyan egyeztetésre viszont nem szívesen megyek, ahol csupán egy előzetes tájékoztatást kapok arról, hogy mi lesz majd.

(8.30)

Azt ki kell emelni, hogy ez már a sokadik végrehajtói szervezetet érintő módosítás. Még az egyeztetésre visszatérve, tisztelt miniszter úr. egész más, amikor koncepcióról tájékoztatja a képviselőket. Ott természetesen egy tájékoztató helyénvaló, hiszen ott még nem egy konkrét benyújtandó törvényjavaslatról beszélünk, hanem egy olyan elképzelésről, hogy miként kívánja majd kialakítani az adott normaszöveget a kormány. Értelemszerűen, ha ezt mi ismerjük, akkor ennek tekintetében meg tudunk fogalmazni a konkrét normaszöveg-javaslatban módosító javaslatokat, csak azt kérném, hogy a két műfaj legyen legközelebb egyértelműbb.

Szóval, a sokadik végrehajtói szervezetet érintő módosítás került sorra, sőt a törvényalkotási program 10. pontja, ha jól olvastam, az igazságügyi kamarai szabályok módosítását tervezte, tehát semmiképpen nem annak megszüntetését. Ehhez eddig tartotta magát a minisztérium, és bár nekünk az átalakítások sora nem tetszett szakmai szempontból, de mégis megtartotta a végrehajtói kamarát, ha nagyon szoros felügyelet alá is helyezte egy miniszteri biztos által, de végül is mégis a kamara megmaradt, azaz egy ugyan a kormány által befolyásolt rendszert hoztak létre, de mégis az önállóságot valamilyen szinten megtartották.

Már akkor is elmondtam azt, hogy az lenne a helyes az én meglátásom szerint, ha egyértelmű viszonyokat teremtenénk a végrehajtás viszonyrendszerében. Ugyanis mindenki egyetért azzal és, én is többször elmondtam már azt, hogy a végrehajtói rendszer is átalakításra szorul, azt gondolom, hogy ebben a parlamentben nincs vita köztünk. Sőt, mi több ‑ és ezt örömmel hallottam a miniszter úrtól a felszólalása kapcsán ‑, hamarosan tervezik a végrehajtásra vonatkozó egyéb szabályok átalakítását, illetve a díjszabások módosítását, mert úgy gondolom, hogy ha a struktúra problémás, akkor annál hatványozottan nagyobb probléma az, hogy mennyi pénzt kell fizetni az embereknek ezért a szolgáltatásért.

Végrehajtókra természetesen szükség van és az ő munkájukat tiszteletben is tartom, mint jogász értem és elismerem, hogy erre a tevékenységre szükség van, azt is értem, hogy ugyanúgy, ahogy az adóhatóság ellenőre vagy a BKV-ellenőr nem egy közkedvelt munkakör, de értelemszerűen erre szükség van, és azzal is egyetértek, hogy minél több képzett végrehajtóra van szükség, ezért azt, hogy a jogi diploma megszerzését feltétellé teszi a kormány, az számomra is elfogadható és üdvös dolog.

Még azt kell hogy mondjam, hogy a legnagyobb problémát az elmúlt időszakban az okozta, hogy akár a devizahitelezés során, akár más módon komoly bajba került emberek helyzetét olyan mértékben lehetetlenítette el az a többletköltség, ami még az ő tartozásukra a valós tőketartozáson felül ráragadt, hogy az már végképp tulajdonképpen az adósrabszolgaságba és teljesen kilátástalan helyzetbe kényszerítette és taszította őket.

Az, hogy mondjuk… ‑ nem akarok pontos számokat mondani, nagyságrendeket tudok mondani, többen írtak nekem és nagyjából azt tudom mondani, hogy voltak olyan esetek, ahol 4-5 millió forint hitel után 20-25 millió forintot követeltek végül tőle vissza; ez természetesen a kamatokat és a végrehajtás rendkívül magas költségeit tartalmazta. Tehát az, ha a miniszter úr ezzel gyorsan kíván foglalkozni, azt nagyon üdvösnek és jónak tartom.

Visszatérve erre a törvényjavaslatra, nem tudom, járt-e közigazgatási egyeztetésen, illetve a NAIH elnöke tudta-e véleményezni, mert mi ezt nem tudtuk kiolvasni a javaslatból, illetve az azt körülvevő okiratokból sem. Még egyszer mondom: a legnagyobb problémát ott látom a javaslattal kapcsolatban, hogy nem teremt egyértelmű felelősségi viszonyokat. Ugyanis például, ha az ügyvédi tevékenységgel nem elégedett valaki és azt bírálja, akkor mindenki számára egyértelmű és egyértelműen tudható, hogy az ügyvédi kamara az, aki felelős az ügyvédek tevékenységéért ‑ természetesen most a bűncselekményeket nem idevéve, mert az más téma ‑, és az ügyvédi kamara felelőssége az, hogy az ügyvédi kar tisztességesen, rendesen, az állampolgárok érdekeinek megfelelően végezze a munkáját.

Mindenki tudja azt szintén, ha mondjuk, a bírósági szervezetrendszerrel van valami probléma, akkor azért egyértelműen ma az OBH elnöke felelős, illetve a Kúria elnöke felel a bírósági szervezet működéséért. Amikor mondjuk, a végrehajtói tevékenységet nézzük, akkor az állampolgárok bizony ez alapján a törvény alapján nem fogják egyértelműen tudni beazonosítani, hogy ki az, aki felelős ennek a működéséért. Ezért nem vagyok híve ennek a fajta vegyes rendszernek még akkor sem, ha a miniszter úr arról biztosított minket, hogy annak csak az előnyeit fogják kiaknázni, mármint hogy a privát és az állami szférában rejlő pozitívumokat kívánják egyesíteni ezzel a javaslattal.

Egy picit az jut eszembe, ismerik a mondást: óriásnak törpe, törpének óriás, vagy mint a négy évszakos gumi, hogy télen jobb a téli gumi, nyáron meg a nyári; tehát egyszerűen jó lett volna egy olyan egyértelmű viszonyt teremteni, hogy a privát szférában hagyjuk ezt a tevékenységet vagy átvisszük államiba, és akkor a miniszter úr viseli érte a százszázalékos felelősséget, és ezt mindenki tudja és látja.

Én azt látom, hogy a végrehajtói kar, amit önök a kamara helyett kívánnak most létrehozni, egyébként annak ellenére, hogy megválasztották a kamarai vezetést és ezek szerint a miniszter úr elégedett is a mostani kamarai vezetéssel, ez a kar olyan lesz, mint annak idején az eredeti tervek alapján az Országos Bírói Tanács lett volna: látszólag van, de valós jogkörei nincsenek. Az Országos Bírói Tanácsnak is, mielőtt a kormány kénytelen volt visszaalakítani a bírósági reform nagyjából 80 százalékát, azelőtt semmilyen jogköre nem volt. Létezett egy ilyen testület, de mondjuk, a fegyelmi tanács tagjainak megválasztása volt a jogköre. Azt hiszem, hogy itt pontosan hasonló jogkört utalna a végrehajtói kar hatáskörébe.

Aki viszont és ami viszont a valós hatásköröket fogja gyakorolni, az a hivatal lesz, ami fölé egyébként ‑ ha jól értelmezem ‑ még egy miniszteri biztos is kinevezhető lesz. Ennek meg végképp nem látom semmi értelmét, mert mind a kettőt az igazságügy-miniszter nevezi ki, és mind a kettő az igazságügy-miniszternek felel. Ha nem elégedett a hivatalvezetővel, akkor váltsa le, de szerintem fölösleges egy miniszteri biztost még kinevezni fölé, aki átveszi az ő hatásköreit, szerintem ez önmagában fölösleges a törvényben, de ez fogja gyakorolni a valódi jogköröket.

Éppen ezért attól félek és attól tartok, hogy e fölött ‑ ahogy miniszter úr is fogalmazott ‑ a nem túl népszerű tevékenység fölött, ahol értelemszerűen lesznek vitás és visszás helyzetek, értelemszerűen lesz olyan, amikor mondjuk, kilakoltatnak egy többgyerekes családot a lakásából, lesznek olyanok, amikor emberileg és emocionálisan nagyon kényes helyzeteket kell egy végrehajtónak megoldania, akkor lehet azt mondani, hogy kérem szépen, itt a végrehajtói kar. És a kormány ezzel egy kicsit távolabb tolja magától a felelősséget; holott egyébként a valós ellenőrzési jogköröket pedig gyakorolja.

Én ezért nem tartom ezt a rendszert jónak. Tehát azt mondom még egyszer, azt kéne átgondolni, hogy állami hatáskörbe utalják ‑ tőlem nem áll távol ez a megoldás, megmondom őszintén. Frakciószinten nem jutottunk el addig, hogy erről konkrét álláspontot kialakítsunk, mert jelen pillanatban fölöslegesnek tartottuk, én a magam részéről híve lennék annak, hogy jelen helyzetben vegye át az állam a felelősséget teljeskörűen. De akkor vegye át teljeskörűen! Akkor viszont semmi szükség a végrehajtói karra.

Összefoglalva tehát, tisztelt miniszter úr, és ezért nem kívánok belemenni a javaslat részleteibe, én ezt a rendszert koncepcionálisan nem tartom helyesnek, és érdemes lenne átgondolni, ha már önök is egyre inkább az állami felügyelet alá helyezés felé mennek, hiszen volt miniszteri biztos, kamara, most végrehajtói kar, nagyobb hatáskör a miniszternek, nagyobb hatáskör a hivatalnak, akkor tegyünk már pontot a folyamat végére, akkor tegyék állami hatáskörré.

Én ezt javasolnám, vagy pedig hagyják meg tisztán ugyanúgy, mint mondjuk, az ügyvédi kamarát ugyanúgy piaci alapon és önszerveződő módon működni, és természetesen e tekintetben is lehet, ha bárki szabálytalanságot vagy akár bűncselekményt követ el, akkor az államnak a megfelelő hatóságai fel tudnak lépni ezzel szemben. Szóval, át vagy bét kéne mondani, ezt a hibrid rendszert sajnos nem tudjuk támogatni az általam elmondott okokból. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(8.40)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Bárándy Gergely — 2015-06-12, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/85-6.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-85-6,
  title = {Dr. Bárándy Gergely — 2015-06-12, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/85-6.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}