Vigh László (Fidesz)

VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása van előttünk, mely módosítás a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítése érdekében vált szükségessé. A Budapesti Vegyiművek Zrt. ügyében folyamatban lévő felszámolási eljárás során az Illatos úti telepen kialakult állapotok olyan problémára irányították rá a figyelmet, amelyek mind a konkrét esetben, mind a jövőre nézve történő megoldása érdekében a kormány gyors, hatékony és a közpénzek gazdaságos felhasználását szem előtt tartó megoldást kíván biztosítani.

A Budapesti Vegyiművek Zrt. esetében 2007 óta elhúzódó felszámolási eljárás során az állam eddig is eleget tett a környezetvédelmi jogszabályokban előírt feladatainak, a környezetvédelmi hatóság által kiadott kötelezések, illetve kiszabott bírságok ellenére azonban az anyagi fedezet hiányára hivatkozással nem történt meg a kárelhárítás. A Pest Megyei Kormányhivatal 2015. április 30-án helyszíni ellenőrzést végzett, melynek során ideiglenes intézkedésként elrendelte a közvetlen veszélyt jelentő hulladékok azonnali elszállítását. Az 1005 hordó, mintegy 110 tonna elszállítása egy hónap alatt megtörtént, a további hordók elszállítására gyorsított közbeszerzési eljárás eredményeként legkésőbb ez év végéig kerül sor.

Azok a szabályok, amelyeket lefektet ez a törvényjavaslat a kormány indítványaként, úgy gondolom, hogy a közérdeket szolgálják, amely bizonyos szempontból felülírja a piacgazdaság logikáját. Állami beavatkozást tesz szükségessé, hiszen alapvető állami, közösségi érdek az, hogy azokat a felszámolási eljárásokat, amelyek nagyon sok embert érintenek, akár foglalkoztatási, akár környezetvédelmi, akár egyéb nemzetgazdasági szempontból, rendezetten, a közösség érdekeit maximálisan figyelembe véve kelljen végrehajtani és levezényelni.

A környezetkárosítást megelőző intézkedések finanszírozása az államnak jogszabályi kötelezettsége akkor, ha másra nem áthárítható. Az állam alappal várja el azonban, hogy a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonában elvégzett környezeti kárelhárítási intézkedések állam által megelőlegezett költségei megtérüljenek, és ezen költségek a felszámolási eljárás során felszámolási költségként legyenek érvényesíthetők. A környezeti kárelhárítás a vagyontárgy forgalmi értékét közvetlenül növeli, így azt magasabb áron lehet értékesíteni. Az így befolyt értékesítési bevételből lehetővé kell tenni az állami kárelhárítási intézkedések költségeinek érvényesítését.

Amiről még beszélni szeretnék, az a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása. A környezetvédelmi célú kisajátítást a környezetvédelmi kisajátításról szóló törvény jelenleg is biztosítja. A kisajátítást kérő a kisajátítási törvényben meghatározott kivételeket leszámítva kártalanítást köteles fizetni, amelynek meghatározásakor fő szabályként a forgalmi értékeket kell figyelembe venni. A kisajátítást kérő által az ingatlanon elvégzett környezeti kárelhárítási intézkedések növelik az ingatlan forgalmi értékét, így ezen intézkedések költségét a kártalanítási összeg meghatározásakor korrekciós tényezőként figyelembe kell venni, ellenkező esetben a kisajátítást kérő kétszeresen viseli a költségeket, amely a közpénzek felelős és ésszerű felhasználásával teljes mértékben ellentétes. A szabályozás nem példa nélküli, hiszen a kisajátítási törvény a műemlékek kisajátítása esetén már jelenleg is előírja a kártalanítási összeg csökkentését.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.