Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden kívánom csak a Jobbik álláspontját körülírni, hiszen nem véletlen, hogy komolyabb vita nem alakul ki ebben a kérdéskörben a Házban. A sokadik európai uniós implementációs javaslat fekszik előttük, és úgy érezzük, a vita lényegi része egy másik országban már lezajlott, tehát igazából a fordítás körülményeiről vitatkozhatunk itt a magyar parlamentben.

Vannak egyébként az előttünk fekvő csomagban az egyszerűsített beszámolóra vonatkozó, amúgy támogatható kitételek, tehát senki nem akar ennek keresztbefeküdni, lényegileg ugyanakkor azt láthatjuk, hogy kissé hiányosak a mellé csapott magyarországi saját elképzelések és a csomagszinten megjelenő olyan elgondolások, amelyek a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások életét a továbbiakban drámaibb módon megkönnyíthetnék.

Hogy csak egy példát mondjunk: a magyar környezet túladóztatottsága és túlbürokratizált mivolta miatt még mindig ott tart, hogy igen komoly gondokkal küszködnek a magyar vállalkozók. Ha veszünk egy példát, a jelenlegi 105 ezer forintosnak tekinthető bértömeg esetén azt látjuk, hogy annak a nettója a kétharmada sincs, a többit elviszik az adók, a szociális adók, az szja, a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék. Ezekkel nincs is baj, de ezek mértéke, megállapítása, főleg, ha a szakképzési hozzájárulást is idevesszük, már olyan tehertételt és tömeget jelent, hogy a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló ezek után, mondjuk, ha 68-69 ezer forintot szeretne hazavinni, akkor a munkaadója az államnak több mint 66 ezer forintot köteles fizetni, tehát a munkáltató összes költsége majdhogynem duplája lesz ezen számítás szerint annak ‑ 134 ezer forintnál is több ‑, mint amit az alkalmazottja kézhez kap.

Ebből is látszik, ha a túlbürokratizáltságot sikerül csökkenteni, és ezzel elindulunk egy olyan irányba, hogy ezáltal a költségeket is tudjuk csökkenteni, akkor ez a helyzet a továbbiakban nem állhat elő, és érezhetővé válik az, hogy Magyarországon teherkönnyítést is el lehet érni azáltal, ha az adminisztrációs rendszert egy kicsit egyszerűsítjük, a túlbürokratizáltságot először csökkentjük. Nyilván megszüntetni nem lehet, de időszerű és ésszerű elképzelések mentén el lehet indulni jó irányba.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az OECD legutolsó mérése szerint még mindig a magyar emberek esetében előforduló, két gyermeket nevelő, kétkeresős családoknál vizsgált átlagbér tekintetében a negyedik legkeményebben adóztatott gazdaság ilyen szempontból a magyar a vizsgált országok körében, és ez a nem túl megtisztelő negyedik hely azok után állt elő, hogy ebbe a modellbe már belevették a személyi jövedelemadó 1 százalékos kormányzati csökkentésének amúgy támogatható tervét.

Összefoglalva tehát ki kell jelentenünk, elmondhatjuk, hogy ez a hatalmas adminisztrációs, bürokráciás tömeg ‑ azzal együtt, hogy Magyarországon számtalan adóemelés-típus vagy új adótípus került be a köztudatba a második Orbán-kormány hatálybalépése óta ‑, ez a teher együttesen és összesen olyan szinten sújtja nemcsak a magyar munkavállalókat, a családokat, az egy- és kétkeresős családokat, hanem az egész gazdaságot, hogy annak kiszárítása mentén komoly nemzetgazdasági és versenyképességi hátrányokat okoz Magyarország számára.

Így az előttünk fekvő csomag fölösleges adminisztrációs terheket leépítő részét egyértelműen támogatni tudja a Jobbik frakciója, és nyilvánvaló módon a jövőben jobbító javaslataink, szándékaink is arra fognak mutatni, abba az irányba fognak mutatni, hogy a fölösleges adminisztrációs terhek révén a bürokrácia ilyen kiterjedésében csökkenjen, és egyértelműen oda jussunk el, hogy Magyarországon ne csak a kis- és közepes méretű vállalkozások túladóztatása szűnjön meg, hanem ennek eredményeképpen az egyszerű magyar munkavállaló a saját bruttó béréből minél többet vihessen haza, ez a hazavitt összeg pedig egyre jobban közeledjen a nyugat-európai bérek átlagához. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)