Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönöm az ellenzéki frakciók közül az MSZP és a Jobbik alapvetően támogató hozzáállását a törvényjavaslatunkhoz. Köszönöm a kritikákat is, amelyek főként arra irányultak, hogy milyen adósra terjedjen ki a magáncsődeljárás, valamint hogy a minimális megtérülést sem írnák elő a hitelezőknek, vagy rendkívül csökkentenék.

Ezekkel kapcsolatban mindenképpen felhívnám az önök figyelmét arra, hogy a törvényjavaslat alapján nézzük meg, hogy az egyes hitelezői csoportok milyen mértékű kielégítésre, megtérülésre lennének jogosultak, mert ez így nem hangzott el.

Az első csoport a kiemelt hitelező, vagyis az első ranghelyen bejegyzett jelzáloghitelező bank csak a zálogtárgy kihelyezéskori forgalmi értékéig, vagyis az ingatlan fedezeti értékéig történik ennek a biztosítása, megtérülése. A második csoportban a privilegizált helyzetben levő közműcégek, hitelezők, kártérítésre jogosultak és tartásra jogosultak vannak. Ezt össze kell kötni a harmadik csoporttal, a nem privilegizált hitelezőkkel, vagyis a fedezetlen banki követelések tekintetében. Ezek tekintetében, tehát a második és harmadik csoport között, a megtérülésre a tőketartozás 40 százalékát kell biztosítani úgy, hogy a második és harmadik csoport között 20 százalék eltérésnek kell lennie. Végül az utolsó, a negyedik csoport a hátrasorolt hitelezők, vagyis az adósnak a pénzkölcsönt nyújtó magánszemélyek és a magánszemélyek közötti egyéb magánjogi ügyletek jogosultjai. Ezek részére a tőketartozás 5 százalékát kell csak biztosítani, tehát a 95 százaléka engedhető el.

A magáncsődeljárás tehát olyan jogintézmény, amellyel az állam úgy védi az eladósodott magánszemélyt és rajta keresztül a családokat, hogy közben a köz- és magánhitelezők jogos érdekeit, továbbá a pénzügyi intézményrendszer stabilitásához fűződő érdekeket is érvényesíteni kívánja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magáncsőd jogintézményének bevezetésekor szociális szempontokat nem célszerű vegyíteni a magáncsődeljárás közgazdasági és szakmai szempontjaival; a magáncsődeljárás célja elsősorban az adósságrendezés, és ennek feltételei teljesítésével történhet meg az adós mentesítése a fennmaradó adósságok megfizetése alól. A magáncsődeljárás nem alkalmas azon hiteladósok helyzetének rendezésére, akik vagyonára vonatkozóan végrehajtás keretében vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés keretében az értékesítés már megtörtént.

A fent említett lakossági csoportok helyzetének megoldására egyéb, mielőbb kidolgozandó állami intézkedések szükségesek, úgy tűnik, a települések szociális rendszere ezeket a problémákat önállóan, állami segítség nélkül nem fogja tudni kezelni. Ezen családok helyzetének rendezésére, lakhatásának biztosítására vonatkozó intézkedéseket pedig attól függetlenül meg kell tenni, hogy a magáncsődeljárás bevezetésre kerül-e vagy sem.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból. ‑ Korózs Lajos tapsol.)