karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Volner János (Jobbik)

2015-06-10 · 83. ülésnap · felszólalás · 12:09

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4890 A természetes személyek adósságrendezéséről

Szöveg10 495 karakter · 13 bekezdés · JSON

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha megengedik, néhány szóval visszaterelném a devizahitelesek, a bajba került családok felé a beszélgetést, és némileg szakmai irányt szeretnék adni neki.

Révész Máriusz képviselőtársam arról beszélt, hogy csökkent a magyar alapkamat. Képviselőtársam, a nemzetközi szaksajtó egyetért abban, hogy ehhez köze volt annak is, hogy a Fed, az amerikai jegybank egy jelentős nagyságú élénkítési programot jelentett be és hajtott végre éveken keresztül. A legutóbbi időszakig havonta 65 milliárd dollárt belepumpált az amerikai gazdaságba, és emiatt az olyan perifériaországokban, mint Magyarország, csökkenni tudtak az alapkamatok. Amíg ez nem történt meg ‑ de még egyszer mondom, az amerikai jegybank döntéseihez Orbán Viktornak vagy Matolcsy Györgynek vajmi kevés köze lehetett ‑, addig a kormánynak sem volt lehetősége arra, hogy pozitív beavatkozást hajtson végre ezen a területen, és az a jegybank, amelynek döntési joga van az alapkamat mértékét illetően, szintén nem élvezett ilyen mozgásteret. Tehát mielőtt még az amerikai jegybank döntéseinek következményét a kormány a saját eredményének könyvelné el, azért tegyük már helyre a dolgokat, hogy ez pontosan hogyan állhatott elő!

A másik, amiről képviselőtársam beszélt: azt mondta, hogy nem a kormány tehet az árfolyamról. Képviselőtársaim, a kormány gazdaságpolitikájának egyrészt nyilvánvalóan köze van a forint árfolyamához ‑ gondolom, ezt még a kormánypárti képviselők sem akarják letagadni ‑, arról viszont igenis a kormány tehet, hogy amikor megtörtént a kormányváltás 2010-ben, amikor választási győzelmet aratott a Fidesz, akkor még 170-180 forintos árfolyamon mozgott a svájci frank, jelenleg meg 300 forint környékén áll, amikor pedig megtörtént a forintosítás, 250 forintos sávban mozgott a svájci frank. Kinek kell tehát a Fidesz választási győzelme óta jelentős mértékben leromlott forintárfolyam költségeit megfizetni? Pont azoknak a családoknak, akikről ez a törvényjavaslat beszél, akiknek több millió forinttal azért nőtt a tartozásuk, mert az önök kormánya kétharmados parlamenti felhatalmazással éveken keresztül valóban nem tett semmit annak érdekében, hogy ez a tartozástömeg át legyen váltva forintra.

S amikor arról beszél képviselőtársam, hogy még két hetet sem késett a forintosítás folyamata, bocsánat, hogy három hónapot sem késett a kormány a forintosítás végrehajtásával, akkor szeretnék emlékeztetni arra, hogy valóban nem három hónapot, hanem több mint négy évet késett a forintosítással, és ennek a négyéves késedelemnek a körülbelül 2000 milliárd forintnyi költségét viselik most sajnos a devizahitelesek, mert a kormány mossa a kezeit, és folyamatosan arról beszél hazug módon, hogy semmi köze nincs az árfolyamhoz. Dehogynem! A kormányzati tehetetlenkedés, az, hogy éveken keresztül nem történt semmi, okozott több millió forintos adósságnövekedést a devizahiteleseknek, az hozott több tízezer családot olyan helyzetbe, hogy most kénytelen a lakásától megválni, a lakástulajdonát elveszíteni. Ezt tehát le kell szögeznünk nagyon fontos tényként.

Azt is szeretném elmondani, a kétharmados parlamenti többséggel négy éven keresztül kormányzó Fidesz arról beszélt, hogy várni kellett, mert a törvények nem tették lehetővé, hogy segítsenek a devizahiteleseken. Képviselőtársaim, ez már tényleg a pofátlanság teteje! Az összes olyan jogszabályt, amely annak érdekében született ebben az Országgyűlésben, hogy a Fidesz hatalmát bebetonozzák, sürgősséggel, egy meghosszabbított nyári ülésszakban, még 2010 nyarán elfogadta a kormánytöbbség. Bebetonozták a Médiatanácsot, gondoskodtak a monetáris tanácsi tagság fideszes képviselettel történő feltöltéséről, gondoskodtak arról, hogy különböző közhatalmi funkciókat fideszes haverok foglaljanak el, de a devizahitelesekről nem született ebben az időszakban jogszabály. És amikor több mint négy éven keresztül késlekedik a kormány a devizahitelek forintosításáról szóló jogszabállyal, akkor ne hivatkozzanak arra, hogy nem volt lehetőség a fennálló törvények alapján, mert önök kétharmados parlamenti felhatalmazással nemcsak a törvényi környezetet tudták megváltoztatni, hanem még magát az Alaptörvényt is, úgy, hogy egyeztetési folyamatra gyakorlatilag nem került sor.

Azt is érdemes górcső alá venni, hogy a kamatok tekintetében milyen felelőssége van a kormánynak, ugyanis a mostani törvényjavaslatban részletezett problémák, ezeknek a családoknak a jelentős problémája nem kis részben pont a magas kamatszint miatt állhatott elő. Éveken keresztül szembesítettük a kormányzatot a plenáris üléseken azzal, hogy az ugyanolyan időpontban felvett devizahitele után, egy svájcifrank-hitel után egy lengyel devizaadós lényegesen, több százalékkal alacsonyabb kamatszintet fizetett éveken keresztül egy magyar devizaadóshoz képest. Mit mondott erre a kormány? Hárította a felelősséget, ő természetesen nem tud semmit tenni, miközben a pénzügyi felügyelet élén Szász Károly állt, az az ember, aki nemhogy nem bukott bele a brókerbotrányba, de a kormány március 15-én még ki is tüntette a pénzügyi felügyelet élén végzett kimagasló tevékenysége miatt, és később az az ember lett a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank elnöke Matolcsy György személyében, aki az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját fémjelezte és megalkotta. Tehát le kell szögeznünk, hogy a 150 ezer bajba került család megsegítése a kormányon múlt, és a kormány gazdaságpolitikája, tehetetlenkedése, időhúzása juttatta ezeket az embereket ebbe a rendkívül kínos, rendkívül nehéz helyzetbe.

Azt is érdemes megnézni, hogy a kormány hogyan próbálta kezelni a bajba került családok problémáját. Sok év telt el, amíg eljutottunk odáig, hogy a magáncsődről egyáltalán beszél az Országgyűlés. De mit próbál tenni a kormány? Építenek az embereknek egy új lakóparkot Ócsán, elszigetelve a munkahelyektől, mert úgy gondolják, hogy a devizahiteles családokat oda kitelepítve meg lehet oldani ezt a problémát. Nem az merül fel, hogy megpróbáljuk megmenteni ezeknek az embereknek az otthonát, megpróbáljuk ott tartani őket, urambocsá!, akinél már menthetetlen a helyzet, azokat az embereket megpróbáljuk sokkal alacsonyabb költségért használt lakáshoz juttatni; nem, valakinek nyilván jó üzlet az, hogy egy új lakóparkot építenek egy olyan településen, ahol munkahelyhez gyakorlatilag alig lehet jutni.

Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy amikor a kormány valamilyen lépésre elszánta magát, azt mi előzte meg. Nem a kormányzati bölcsesség jött meg! Hát önök éveken keresztül nem csináltak semmit! A Jobbik aláírásgyűjtő akciója, amellyel több mint 500 ezer aláírást összegyűjtöttünk a devizahitelesek körében, a devizahiteles-szervezetek egységes fellépése, az, hogy a mögöttem ülő Z. Kárpát Dániel kollégám a devizahiteles-kerekasztal életre hívásával jelentős nyomás alá tudta helyezni a kormányt, eredményezte azt, hogy a kormány egyáltalán elkezdett cselekedni, mert erre egyébként éveken keresztül sajnos nem került sor. Minden egyes alkalommal, amikor jött valamilyen újabb intézkedés, ez váltotta ki ezeket az intézkedéseket.

Azt is érdemes megnézni, hogy a kormány milyen szakszerűtlenül kezelte a devizahiteles-problémát, és a bajba került családok hogyan maradhattak ki hosszú időn keresztül a kormányzati beavatkozás áldásos hatásaiból. Mit csinált ugyanis a kormány? Jelentős mértékben, nagyon durván lerontotta a kereskedelmi bankok hitelportfólióját azzal, hogy a végtörlesztés lehetőségét pont a legjobban fizető ügyfelek részére nyitotta meg, azoknak az ügyfeleknek, akiknek egyáltalán semmilyen problémát nem okozott a hitelek kifizetése, a törlesz­tőrészletek kifizetése, sőt nemcsak a törlesz­tőrészletet tudták kifizetni, de még arra is volt pénzük, hogy teljes egészében megszabaduljanak a hiteladósságuktól. Sokszor persze forinthitel felvételével, nem úgy, hogy valóban ki tudták fizetni. De látható, hogy a kormány a kereskedelmi bankok hitelportfóliójának jelentős mértékű rontásával hozzájárult ahhoz, amiért Révész Máriusz most mindenkit hibáztat a Fideszen kívül: ahhoz, hogy ne legyen hitelezés Magyarországon. Mert pont a legjobban fizető ügyfeleket, azokat, akik törlesztettek, mert tudták a törlesztőrészleteiket fizetni, mentesítették a hitelezés csapdájából, míg azokat az embereket, akiknek ez napi problémát okozott, ahol a gyerekek éheztek, a család nyomorgott, alapvető létszükségleti cikkek megfizetésére nem volt pénz, nem volt pénz a sárga csekkekre, kikapcsolták az áramot, a gázt, azokat az embereket meg bajban hagyta a kormány, nem segített rajtuk, és most ismét róluk kell beszélni az Országgyűlésben, több évvel az első Orbán-kormány győzelme után.

(12.20)

Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy amikor arról beszél a kormány, hogy nem engedi elvenni az emberek lakását, nem engedi azt, hogy a bankok kiforgassák őket az ingatlantulajdonukból, ez nagyon sokszor egyrészt nem igaz, másrészt pedig emögött is van egy nyilvánvaló közgazdaságtani megfontolás, az, ha hirtelen megjelenik 100-150 ezer, a banki adósoktól elvett lakás az egyébként is pangó ingatlanpiacon. Mi lesz akkor, képviselőtársaim? Az, hogy az összes ingatlan elértéktelenedik Magyarországon, mert hirtelen megjelenik egy jelentős mértékű kínálat, kereslet viszont nincs az országban. Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája ugyanis annyira szerencsétlen, hogy néhány évvel ezelőtt még 43-44 ezer lakás épült évente Magyarországon, 2015 első negyedévében 1572 darab lakást adnak át a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Hölgyeim és Uraim! Hetedére esett a lakásépítések száma. Ez fémjelzi a kormányzat gazdaságpolitikáját. Bizony ezekkel az eredményekkel szembesíteni kell a kormányzatot, rá kell mutatni arra, hogy a kormány időhúzása eredményezte a devizahitelesek jelentősen rossz helyzetét, hibásak voltak benne vastagon a szocialisták, mert előállt ez a helyzet, de ugyanolyan vastagon hibás volt benne az a kormány is, amely hagyta éveken keresztül a devizaárfolyamot leromlani, nem nyúlt hozzá a forintosítás lehetőségéhez, majd amikor ez megtörtént, akkor piaci árfolyamon történt meg a forintosítás.

Hagyta azt is a kormány, hogy jelentősen magasabb kamatokat fizessenek a magyar emberek a devizahiteleik után, mint más kelet-európai országokban ugyanolyan devizanemben, ugyanabban az időpontban felvett hitel után. Hát ezek a kormányzati mulasztások hullanak most vissza sajnos az egész kormány fejére, az egész ország fejére, ennek a költségét fizeti most meg a magyar társadalom. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Volner János — 2015-06-10, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/83-72.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-83-72,
  title = {Volner János — 2015-06-10, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/83-72.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}