{"cycle": 40, "id": "83-36", "date": "2015-06-10", "ulnap": 83, "seq": 36, "speaker": "Z. Kárpát Dániel (Jobbik)", "p_azon": "z012", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4890 A természetes személyek adósságrendezéséről", "iromany": "T/4890", "duration_s": 903, "position": null, "chars": 14831, "paragraphs": ["Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első szavaim az öröm hangján kell hogy szóljanak, éppen abból kifolyólag, hogy hosszú évek után végre előttünk fekszik az a koncepció vagy az eredeti koncepcióra emlékeztető valami, ami már a 2010-es kampány homlokterébe bekerült, és már 2010-ben a KDNP nagyon helyesen kampányolt a magáncsőd intézményének fontosságával. Már abban az időszakban nyilván a Jobbik is hangsúlyozta ennek a szükségességét, de nem lehet licitet indítani annak kapcsán, hogy ki hangoztatta ezt többször, és kinek volt erősebb az ötlete. A lényeg, hogy a károsultakon segíteni kell. Tökéletesen látja az előterjesztő azt, hogy az alapprobléma, amit meg kell fogni, az, hogy 180 ezer ember esetében, tehát bedőlt vagy bedőlés közeli hitel esetében bizony valamilyen úton-módon eszközt kell biztosítani arra nézve, hogy ezek a családok ne lehetetlenüljenek el, ne veszítsék el az otthonukat, és maradhassanak, amennyiben tudnak, a társadalom produktív szférájában.", "A problémánk ezzel szemben az, hogy egy visszatérő indoklás folyamán a KDNP és a Fidesz-KDNP így együtt azt hangsúlyozza, hogy azért kerül elénk csak most a magáncsőd koncepciója ily módon ‑ majd a későbbiekben kifejtjük, hogy mi a különbség kettőnk koncepciója között, de azért került ez ide ily módon és most ‑, mert az úgynevezett devizahiteles rendezést meg kellett várni, a különböző ezzel kapcsolatos törvényhozatali folyamatokat, döntéseket. Ugyanakkor látható, hogy a magáncsőd intézményének szükségességét messze nem csak a devizakérdés veti fel. Az önök által az indoklásban hangsúlyozott tömeges rezsihátralékok kérdése ugyancsak felvetette már jóval a devizahiteles rendezés előtt is. Tehát a 2010 óta történő szöszmötölésnek igazi szakmai indokai nem voltak, nem lehettek. Ennek ellenére én nagyon örülök annak, hogy a szöszmötölés után, a több éves tötymörgés után most végre előttünk van egy olyan koncepció, amiről legalább vitát lehet indítani.", "Nézzük azt a 180 ezer embert, akikről beszélünk, akiknek segítő kezet kellene nyújtani. Ne vitassuk el, hogy történtek kormányzati kísérletek, történtek olyan cselekvési kísérletek, amelyek ezen 180 ezer ember közül többeknek próbáltak segíteni; hangsúlyozom, hogy ne vitassuk el ezeket.", "A Nemzeti Eszközkezelő egy olyan eszközként indult ugyanakkor, amely kiterjedt, széles körben, több tízezer emberen valóban segíthetett volna. 23 ezer megsegítettet tartalmaznak az utolsó elérhető adatok, amelyek nem ebből a hónapból származnak. Ezek jóval korábbi adatsorok. Elmondható ugyanakkor, hogy ha tízezerrel bővíteni is kívánják a megsegítendők körét, jó lenne, ha egy elemet kiiktatnának az eszközkezelő rendszeréből, hiszen azt látnunk kell, hogy amíg az érintett bank kvázi engedélye, áldása szükséges ahhoz, hogy megsegítse a károsultat, addig nagyon nehéz, nyögvenyelős ez a rendszer. Én nem akarok dönteni a károsultak helyett, hogy számukra a segítség érzetét kelti-e, hogy adott esetben visszabérelhetik a saját lakásukat; nem vagyok erről meggyőződve, hogy sokaknak ez tetszik. De ha valaki ilyen lehetőségre nyitott, a lehetőséget ne vegyük el tőle, tehát ne zárjuk be ezt az önkéntes alapon működő dolgot. Éppen ezért azt mondom, hogy ha ezt ki akarják terjeszteni és a 180 ezerből több embert megsegíteni, akkor egyszerűsítsék le ennek a menetét, körét azáltal, hogy a „bűnelkövető” bank beleszólását a nullára kellene csökkenteni ebben az egészben.", "Miközben egyébként Harrach Péter frakcióvezető úr nagyon helyesen látja azt, és talán mintha egyfajta kritikát is fogalmazott volna meg azt illetően ‑ óvatos észrevételt, maradjunk ennyiben a korrektség jegyében ‑, hogy egy állami hátterű felmérésre lenne szükség az üresen álló ingatlanállomány hasznosíthatóságának tekintetében, nagyon örülök, hogy ezt elmondta. Több éve hangoztatja a Jobbik, hogy mintegy félmillió üres ingatlan áll Magyarországon. Ezeknek a tulajdoni megoszlása nemcsak hogy többféle, de adott esetben kérdéses is, tehát az állami, az önkormányzati és a magántulajdon sokszor keveredik, sokszor átláthatatlan, de az egészen biztos, és szerintem ebben minden párt minden képviselője egyetért, hogy fel kell mérnünk ezt az ingatlankört, és meg kell állapítanunk azt, hogy hogyan tudunk segíteni a károsultaknak, hogyan tudunk segíteni nehéz sorban élő embereknek azáltal, hogy ezt a hatalmas ingatlantömeget, amely kihasználatlanul áll, legalább részben hasznosítjuk.", "Elmondható ugyanakkor az is, hogy a 180 ezer nagyon nehéz helyzetben lévő szerződéses és a mögötte álló sokkal több családtag esetében az eszközkezelő egy töredéknek tudott és tud segíteni a jövőben is. Az egyhatoduk és az egytizenkettedük között van az érintetteknek az a segítségnyújtási lehetőség, amely az eszközkezelő által elérhető. Amit különösen nehezményezünk, az az, hogy az úgynevezett forintosításuk során, ami igazságtalan volt, szakmaiatlan, és ellentmondott mindennek, amit mi fontosnak tartunk, de azt a vitát nem akarom újranyitni, a lényeg az, hogy egy hatalmas, több százmilliárdos többlet keletkezett, mondjuk, a Magyar Nemzeti Bank környékén. Elvárható lett volna, és szakmai ellenérv nem támasztható azzal szemben, hogy a több százmilliárd legalább egy részéből létrejöjjön egy olyan kártérítési alap, ahonnan a már kilakoltatottak helyzetét lehet rendezni, a már szétesett családdal bírók helyzetét lehet megkönnyíteni, hiszen ez a csomag, ami előttünk van, pontosan ezen legnehezebb helyzetbe került kör számára nem nyújt segítséget, nem nyújt kiutat, nem is ők voltak a célpontjai annak a csomagnak, ami előttünk fekszik. Viszont rájuk is gondolni kell. A szakmaiságba bőven belefért volna, hogy ezen több százmilliárdos, részben indokolatlan profittömeg terhére egy kártérítési alap jöjjön létre a legnehezebb helyzetbe kerültek számára, hogy senki ne maradjon az út szélén. De ha ezt az összes segítő cselekvési szándékot kivonom, akkor is azt látom, hogy mintegy 150 ezer ember, bedőlt hiteles segítségre szorul, és az önök által letett, erősen leszűkített koncepció, még ha a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatói egyikének nyilatkozatából indulok ki, az volt a legoptimistább, miszerint 25 ezer emberen segíthet, még akkor is azt mondom, hogy utána is több mint 100 ezer család marad mindenféle mankó, segítség, mentőcsónak, mentőöv, úszógumi, bármi nélkül. Tehát elmondható az, hogy nagyon sok család még mindig ellehetetlenült helyzetben várja azt, hogy az út széléről valaki visszavezesse egy biztonságos menedékbe.", "Azok az erősen szűkítő feltételek, amelyek a KDNP magáncsődindítványában szerepelnek, álláspontunk szerint részben indokolatlanok, feloldásukkal pedig sokkal szélesebb kört lehetne megcélozni. Ennek részletezésére nyilván kísérletet teszünk a vitában, hangsúlyozva, hogy nem akarunk mi itt páros lábbal beleszállni az önök koncepciójába, jobbítani, javítani szeretnénk azt a károsultak érdekében, viszont látni kell, hogy alapvető koncepcionális és nézetkülönbségek vannak közöttünk a segítség módját illetően. Amikor arról beszélünk, hogy mennyi szabadon elkölthető összeg marad a KDNP-koncepció alapján, akkor azt látjuk, hogy bizonyos forgatókönyvek esetében a frakcióvezető úrnak van igaza, és egy magasabb, már elégségesnek mondható összeg maradhat. Itt a feltételes módon van a hangsúly, nem marad, hanem maradhat. Viszont van olyan, a jobbikos szakértők által kiszámított forgatókönyv is, nagyon sok, tehát rendszerszinten felmerülő, ahol az egy főre jutó megmaradó jövedelem jóval kevesebb, mint egy közmunkásbér. Erre viszont már azt mondjuk, hogy nem teszi lehetővé a méltó létezést és megmaradást egyetlen károsult számára sem, tehát túl erőszakos beavatkozásként minősíthető, éppen ezért indokolatlan, éppen ezért meg kell azt változtatni.", "(10.40)", "Azt is kiszámítottuk, hogy kinek a legkedvezőbb ez a konstrukció, és arra jutottunk, hogy ha valaki normális életvezetés mellett szeretne törleszteni, fennmaradni és még a családja életvezetését is megoldani, akkor nagyjából 300 ezer forintot kellene keresnie ahhoz havi szinten, hogy ezen konstrukciós csomag alapján nehézségek nélkül, biztosan, garantálható módon átvészelje ezt. Gondoljuk végig, hogy a devizahitel-károsultak, a rezsitartozással bírók köréből hányan vannak azok, akik 300 ezer forintot keresnek. Beláthatjuk, hogy egy nagyon minimális rétegről beszélhetünk.", "Amikor pedig azt említi meg az expozé kapcsán valamely képviselő, hogy az önkormányzati szociálpolitika dolga lenne azokon segíteni, akiken a magáncsőd nem tud, akiken az eszközkezelő nem tud, és akiken nem segít egy általunk elképzelt kártérítési alap sem, akkor a való élet valódi számait ajánlanám figyelmébe. Budapesten fordult elő a közelmúltban, hogy egy tisztességesen dolgozó, édesanyjával kettesben élő fiatalembertől azért vették el a bérlakásjogot, mert 4 ezer forinttal többet keres a szociálisan indokolhatónál; hozzáteszem, hogy a keresete nem éri el a 100 ezer forint nettót, mégis ez a döntés született. Olyan szűk a bérlakásállomány, annyira kevés lehetősége van egy önkormányzatnak és olyan szűk a mozgástere, hogy az ottani szociálpolitikai rendszertől várni tömeges segítséget vagy naivitás, vagy egész egyszerűen az érdemi megoldás kikerülése, halogatása. Tehát ezt nem tudjuk ily módon elfogadni.", "Elhangzott az indoklás során, hogy annak szól mindez, aki már elvesztette a reményt. Aki elvesztette a reményt vagy adott esetben kilakoltatták, annak számára ez a magáncsődkiírás semmit nem jelent, hiszen be sem kerülhet a feltételei közé. Ha az a feltétel ugyanis, hogy a meglévő vagyon legalább felerészben tegye ki a tartozásállományt, akkor azt látjuk, hogy nemcsak például az autóhitelesek teljes körét darálják ki ebből a rendszerből, szinte teljes körét, hanem azt is látjuk, hogy átlagos esetekben is, ahol mondjuk, egy devizahitel-tartozás áll fenn, nagyon sok ember indokolatlanul kikerül ebből a rendszerből. Mondok egy példát. Ha valaki egy fővárosi 13 milliós lakás esetében felvett egy úgynevezett devizahitelt, igen gyakran előfordul, hogy öt-hat éve rendszeresen tisztességgel, elmaradás nélkül törleszt, és most, mondjuk, 22 millió forinttal tartozik a bank kimutatása szerint. Ez egy igazságtalan forintosítás és elszámolás utáni kimutatás, de elmondható róla, hogy rendszerszinten ilyen számarányokkal találkozhatunk. Ha tehát a 13 milliós lakásra kimutatva 22 millió a tartozás, és nagyon sokszor előfordul az, hogy többféle tartozás halmozódik ‑ mint itt helyesen elhangzott, rezsitartozás, közműtartozások ‑, pillanatok alatt előállhat egy olyan helyzet, hogy a vagyon kimutatható értéke már felerészt sem éri el a papíron kimutatott tartozást, ily módon a károsult kieshet a segítő rendszer bármilyen feltételei közül. De az is látható, mivel a tartozások halmozódnak, abszolút indokolatlan ilyen szűkítéseket bevinni a rendszerbe, még akkor is, ha a jövő évben ezt esetleg feloldják, vagy akkor is, ha később megkönnyítik a károsultak helyzetét.", "Azt pedig, amit az MNB ügyvezető igazgatója elmondott egy televíziós interjúban, hogy az egyik cél az, hogy a károsultak tanulják meg ebből a leckét, remélem, az előterjesztő, a Fidesz-KDNP is elutasítja, hiszen itt nem felelőtlen emberek vergődéséről van szó, hanem olyan emberek kálváriájáról, katasztrófájáról, akik jórészt önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe.", "Tehát el kell mondjuk, a közös cél, egy artikulált cél a fizetőképesség helyreállítása lehetne. A Jobbiknak van két pillérje a saját magáncsőd-koncepciójában, amelyek abszolút efelé mutatnának, viszont ez a két pillér jelzés szintjén sem jelenik meg ebben az előterjesztésben. Az egyik pillér egyértelműen az, hogy a kirendelt családsegítő ‑ mi így hívtuk ezt a saját koncepciónkban ‑ elsősorban nem beleszólna a családok költekezésébe, nem mondaná meg, hogy mondjuk, azt az autót lehet-e a családtag egészségügyi vizsgálatokra vagy kezelésekre történő szállításához alkalmazni, vagy munkavégzéshez, nem ítélkeznénk ezen ügyben, hanem azt mondanánk, hogy ez az ingyenesen kirendelt jogvégzett családsegítő segítsen közvetíteni a hitelező pénzintézettel, amely szinte mindig ott áll a károsultak életében, és érjen el egy olyan, a pénzügyi szeméttől megtisztított szerződést, megegyezést, amely alapján érdemi könnyítést lehet elérni a károsultak érdekében. Fájlalom azt is, hogy fel sem merült az ötévnyi futamidő letelte után egy angolszász típusú elsétálási joggal való élés, tehát egy tartozás nullázása, s nemcsak egy tizenmilliós tartozásnál 2-3 milliós engedmény, amit ne vitassunk el, mert fontos dolog, de rendszerszintű megoldást nem biztos, hogy jelent. Tehát az egyik pillér, amit nagyon hiányolunk ebből az előterjesztésből, egyértelműen az, hogy egy családsegítő segítsen közvetíteni a hitelező felé, és érjen el tisztességes feltételeket, alacsonyabb törlesztőrészlettel, akár hosszabb futamidővel, de a család életét tegye élhetővé, vagy segítsen ebben.", "Másodsorban pedig hiányoljuk a fizetőképesség helyreállítása célrendszerének megjelölése mellett azt, hogy olyan, akár ingyenes átképzési programokkal dotáljuk az ezen tervezetben részt vevőket, amelyek által minél többen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, hiszen nézzék meg a statisztikákat, egy család ellehetetlenülése, eladósodása szinte minden esetben együtt jár az egyik vagy az összes családtag munkahelyének az elvesztésével, sőt sokszor ebből következik. Éppen ezért a munkaerőpiacra való visszavezetés támogatása nélkül ez a rendszer tüneti kezelésre alkalmas, a mi célunk pedig hosszú távon csak az lehet, hogy teljeskörűen segítsünk ezeknek az embereknek, még egyszer mondom, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereknek ‑ hiszen ez jellemzően elmondható ‑ visszatérni a munkaerőpiacra, a társadalom produktív szférájába, hiszen ezek az emberek a tehetségük, a tudásuk alapján alkalmasak rá.", "Egy hiányos felügyeleti rendszer, hiányos kormányzati politikák sorozata juttatta őket abba a helyzetbe, pontosabban engedte őket abba a helyzetbe jutni, hogy károsultként ellehetetlenülve most egy olyan csomagot várjanak és kérjenek számon a kormányon, amely rendszerszinten az összes nehéz sorsú embert képes lenne megsegíteni. Lehet ezt úgy is kitalálni, hogy költségvetési forrásokból ne emésszen fel mérhetően nagyokat, hiszen itt minimális költségvetési források felemésztéséről beszélünk az általunk a költségvetésben fölöslegesként megjelölt tételekhez képest. Még egyszer mondom, az, hogy a 180 ezer emberből a legoptimistább becslések szerint is 25 ezret ilyen erőszakos módon próbálnak megsegíteni, és még nem is szabadulnak meg öt év után a tartozásuktól, nagyon távol áll a rendszerszintű megoldástól. Éppen ezért reméljük azt, hogy a Jobbik jobbító módosító indítványainak, ötleteinek a befogadásával a károsultak teljes körét sikerül megsegíteni, ami nemcsak lehetőségünk, hanem kutya kötelességünk is. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik soraiban.)"]}