Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP országgyűlési képviselőcsoportja 2012 második félévében kezdeményezte a kormány előtt a természetes személyek csődvédelmére vonatkozó szabályozás kidolgozását, az ügy szakmai súlyára és bonyolultságára, valamint az új jogintézményi jellegre tekintettel kormányzati támogatást is igényelve.

Ezt követően a magáncsőd-szabályozás bevezetését több országgyűlési képviselőtársunk is interpellációban sürgette, nemcsak a devizahitelesek tekintetében, hanem az adósságcsapdába került többi lakosságcsoportra kiterjedően is. A kormány az interpellációkra adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy elméletileg már most is támogatja a magáncsőd bevezetését, de a gyakorlatban fel kell mérnie az eddigi banki adósságmentő állami intézkedések és jogszabályok hatásait, valamint a külföldi magáncsőd-szabályozás eredményeit. Az MNB vonatkozó hatásvizsgálatai arra az eredményre vezettek, hogy a banki elszámoltatás és a jelzáloghitelek forintosításának végrehajtását követően is lesznek olyan lakossági csoportok, melyek számára az adósságcsapdából való kikerülés hatékony eszköze a magáncsőd-szabályozás bevezetése lehet.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP által benyújtott magáncsőd-szabályozás az eddig bevezetett, banki adósokat segítő állami intézkedéseket követi, azokkal koherens rendszert alkotva. Az elszámoltatási törvény, valamint a deviza-, illetve a devizaalapú jelzálogkölcsön-tartozások forintosításáról szóló törvények 2014-ben megszülettek, ez évben pedig megtörténik a végrehajtásuk. Mindez a hiteladósok törlesztéseit csökkenti majd.

Az MNB által összegyűjtött banki adatszolgáltatások alapján ugyanakkor a 90 napon túli lejárt hiteltartozások meghaladják az 1000 milliárd forintot, ezek mintegy 45 százaléka lakáshitel, 55 százaléka pedig szabad felhasználású jelzáloghitel. A hitelintézeteknél jelenleg az egy éven túli lejárt hitelek esetében a lejárt tartozások összege meghaladja a 660 milliárd forintot, a teljes tartozás pedig a 900 milliárd forintot. A fedezetül szolgáló ingatlanok értéke azonban nem éri el az 570 milliárd forintot. A fenti objektív számok arra mutatnak rá, hogy jelentős azon adósok száma, akik a fedezetként felajánlott, azaz az adósságrendezésre felhasználható vagyonukhoz képest is túladósodtak.

A probléma tehát az, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan már nem ér annyit, mint amennyi maga a hitel tőkeösszege, így amennyiben a végrehajtás során elárvereznék az adós házát, azt már az árverési vevő nem venné meg annyiért sem, amennyi a hitel eredeti tőkeösszege volt. A fentiek okán az adós az árverést követően sem szabadulna meg az őt terhelő adósságtól, hiszen a maradék tartozását is fizetni kellene. Az adós így végképp teljesen kilátástalan helyzetbe kerül, és akkor még nem is beszéltünk az adósok jelentős számát érintő végrehajtási anomáliákról.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az eladósodott családok problémáinak megoldását, amennyiben legalább minimális vagyonnal és törlesztőképességgel rendelkeznek, az úgynevezett magáncsőd-eljárásnak nevezett, nemzetközi gyakorlatból már jól ismert és bevált adósságrendezési eljárás hatékonyan tudja majd elősegíteni, vagyis az eladósodott családok adósságcsapdából való kikerülését lehet elérni mindezzel. Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségének teljesítésére, és az együttműködés szándéka vezérli.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azon adósok részére pedig, akik majd nem tudnak élni a magán­csődvédelemmel, a jogszabályok módosításával lehetővé kell tenni a Nemzeti Eszközkezelő további erősítésén keresztül azt, hogy bérlőként legalább öt évig tovább használhassák a lakóingatlant. Ebben az esetben sem kellene az adósoknak a kilakoltatás veszélyével számolniuk, amennyiben fizetik a bérleti díjat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magáncsőd­védelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetésképességének helyreállítása a cél. Az adósságrendezés az adós feletti állami felügyelet mellett bírósági polgári nemperes eljárás keretében történik, elsősorban egyezségkötéssel, egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal. Magáncsődeljárást csak az az adós kezdeményezhet, aki saját döntésétől vezéreltetve maga vállalja az eljárásból adódó előnyöket és fakadó kötelezettségeket.

A bíróságok munkaterhe további növelése elkerülése érdekében, továbbá az eljárások gyorsítása érdekében az Igazságügyi Hivatalon belül felállításra kerülő családi vagyonfelügyelői szolgálat vizsgálja majd meg előzetesen az eljárásba kerülés egyes jogszabályi feltételeit, másrészt döntés-előkészítő feladatot, valamint állami ellenőrzési feladatokat is ellát majd. A magáncsődeljárás alatt a bíróság feladatainak ellátását a családi vagyonfelügyelői szolgálat által kijelölt családi vagyonfelügyelők segítik. Feladatuk a bírósági döntéshozatal előkészítése, támogatása, az adós pénz- és vagyongazdálkodásának a felügyelete, az adós esetleges visszaélései esetén eljárások kezdeményezése, a hitelezők számára a követeléseik nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos egyes feladatok ellátása, a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása, az egyezségben meghatározott vagyontárgyak ellenőrizhető módon történő, nyilvános értékesítése s az értékesítési bevételek hitelezők közötti felosztása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legsürgetőbb az olyan hitelszerződésekből eredő tartozásokkal érintett adósok számára a csődvédelmet lehetővé tenni, akiknél a pénzügyi intézmény már felmondta vagy lejárttá tette a hitelszerződést, de a lakóingatlanjuk értékesítésére még nem került sor.

(9.30)

Ez a lakossági csoport van leginkább kitéve a kilakoltatás rémének és otthona elvesztésének. A magáncsődtörvényben lépcsőzetes részvételi jogosultság előírásával fokozatosan bővíthető azon lakossági csoportok köre, amelyek csődvédelmet igényelhetnek tartozásaik rendezéséhez. A magáncsőd nem az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését szolgálja, továbbá nem célozza az extrém túladósodottsággal rendelkezők megmentését sem. A magáncsődeljárás nyitva áll azon adósságcsapdába került személyek számára, akik túladósodottsága már olyan mértékű, hogy összes tartozásuk meghaladja a forgalomképes és végrehajtás alá vonható vagyont.

Az érintetteknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy az adósságrendezés érdekében a vagyonértékesítés nem kerülhető el, és valamennyi törlesztőképességet, rendszeres bevételszerző tevékenységet vagy bevételt eredményező jogosultságot fel kell mutatniuk annak érdekében, hogy a hitelezőket legalább a törvényben előírt időszak alatt és a törvényben meghatározott mértékig ki tudják fizetni. Ez az ára annak, hogy az eljárás végén az adóst a bíróság a fennmaradó tartozások megfizetése alól mentesítse.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magáncsődeljárás alatt az adós a létfenntartásához, a lakhatásához minimálisan szükséges pénzkerettel, a vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett gazdálkodik. Mindezzel kedvezőbb helyzetbe kerül, mintha végrehajtási eljárás alatt állna. A magáncsődeljárás még a jelentősebb tartozásállománnyal rendelkező családok számára is nagyobb lehetőséget biztosít lakóingatlanuk megtartására, mintha nem vennének részt az adósságrendezési eljárásban. Ennek feltétele azonban a többi értékesebb vagyontárgy értékesítése és az előírt mértékű, rendszeres törlesztési képesség vállalása, továbbá olyan szabályozási keret kidolgozása, amely a jelzáloghitelezés szempontjait is figyelembe veszi.

Az adóst megillető csődvédelem azt jelenti, hogy végrehajtás, zálogtárgy kényszerintézkedése nem kezdeményezhető, ilyen eljárás nem indítható. A folyamatban lévő végrehajtás, kényszerértékesítés felfüggesztésre kerül foglalás hatálya mellett. Minden hitelező az adósságrendezési eljárásban érvényesítheti követelését, és annak keretei között kap csak kielégítést. Az adós részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére. Az adós a lakóingatlanára zálogtárgy-elkülönítést kezdeményezhet, ha ezt a jelzálog-hitelező engedélyezi, a többi adósság rendezése érdekében türelmi időt ad az adósnak.

Ha az adós az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határozatot betartotta, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti, a mentesített összeget nem követelheti tőle senki. A csődvédelem és az eljárás időtartama legfeljebb öt év, de az átstrukturált hitelszerződések futamideje ezen túlnyúlhat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most nézzük a hitelezői csoportokat! Kiemelt helyzete van a lakóingatlan első helyi jelzálog-hitelező pénzügyi intézménynek, de csak a zálogtárgy hitelkihelyezéskori forgalmi értékéig. Privilegizált helyzete van a jelzálogfedezettel nem rendelkező egyéb hitelezők között a törvény által meghatározott hitelezői csoportok szerint a tartásdíjra, kártérítésre jogosultaknak, továbbá a közszolgáltatásaikra tekintettel a társasházkezelőknek, közműcégeknek, továbbá a közhitelezőknek.

Harmadik kategória: a nem privilegizált hitelezők. A nem privilegizált hitelezők a törvény által meghatározott arányban juthatnak az őket megillető kielégítési hányadhoz. A fedezetlen banki követelések, követelésrészek is ebbe a körbe tartoznak. Végül a negyedik kategória a hátrasorolt hitelezők. A törvény hátrasorolt hitelezőknek tekinti az adósoknak pénzkölcsönt nyújtó magánszemélyeket, a magánszemélyek közötti egyéb magánjogi ügyletek jogosultjait. Az adós ugyanakkor nem használhatja fel a csődvédelmet arra, hogy a kívülállók által nem ellenőrizhető körben keletkezett adósságának rendezését a többi hitelező érdekeinek sérelmével valósítsa meg.

A magáncsődeljárásban az adós a privilegizált hitelezőket magasabb mértékben, a nem privilegizált hitelezőket kisebb mértékben, a hátrasorolt hitelezőket pedig még kisebb mértékben fogja kielégíteni, az eljárás végén fennmaradó adósságainak megfizetése alól a bíróság mentesíti az adóst.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Összefoglalva az elmondottakat, az adós a magáncsődeljárás alatt annál kedvezőbb helyzetbe kerül, mintha végrehajtási eljárás alatt állna, hiszen öt év után a fennmaradt adóssága szanálásra kerül, szemben a végrehajtási eljárással, ahol már semmije nincs, de tartozása még mindig marad, amit továbbra is követelnek tőle.

Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. A KDNP támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)