Dr. Szakács László (MSZP)

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jó pár részéről már beszéltem az előző javaslat kapcsán.

Tehát a mi álláspontunk az, hogy ilyen mérvű hatalom-, illetve gazdasági koncentráció nem feltétlenül szerencsés, hogyha együtt van, egy kézben van. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a hátterében teljesen más van, mint amit Gelencsér Attila képviselőtársam mondott, aki azt mondta, hogy átfogó közösségi szempontok alapján a közösség érdekében fog majd eljárni ez a cégcsoport (Gelencsér Attila Szászfalvi Lászlóval konzultál.) ‑ akkor is neki mondom, hogyha hátat fordít közben nekem.

Először arra szeretnék reagálni, amit az államtitkár asszony mondott, hogy a legtransz­paren­sebben működő, az egyik legtransz­parensebben működő bank az MFB. Erről kapunk majd tájékoztatást a napokban, aminek én, megmondom őszintén, örülök, hogyha egy állam által tulajdonolt bank az egyik legtranszparensebb. És még azt sem mondom egyébként, hogy ez a minimumelvárás, én úgy gondolom, hogy ez egy jó dolog.

De, államtitkár asszony, én úgy gondolom, hogy eddig volt ilyen; én úgy gondolom, hogy eddig volt ilyen az MFB. Eddig volt olyan transzparensen működő bank, hogy ha akart vásárolni egy társaságot vagy létre akart egyet hozni, akkor azt ide kellett hozni a törvényhozás elé, törvényt kellett alkotni. Egy ilyen masszív többség, ami itt önöknek van a parlamentben, én úgy gondolom, hogy nem bénulhat meg csak azért, mert az MFB létre akar hozni vagy éppen fel akar vásárolni egy társaságot.

Tudtak önök nagyon-nagyon gyorsan törvényt alkotni eddig is, és azokban az esetekben, amikor ez a közösség, az ország, az ország lakóinak szűkebb vagy tágabb közösségének az érdekeit szolgálta és másokét nem sértette, abban az esetben az ellenzék ehhez mindig partner volt.

Térjünk el a Házszabálytól, és sürgősséggel tárgyaljunk dolgokat. Ha kell, akkor kétnaponta tartsunk bizottsági üléseket, tárgyaljunk meg mindent, hozzuk ide be a Ház elé, és transzparens módon törvény szülessék róla. Még akkor is, hogyha az ebben a Házban történteket most már csak egy tévécsatorna, egy kábeltévé-csatorna közvetíti, de mégis azt mondom, hogy ez a transzparenciának valamilyen látszatát azért még kelti.

Én nem vagyok benne biztos, hogy ez után a javaslat után, amikor egy nagy gazdasági erővel és a kormányzat erőfölényével, túlsúlyával rendelkező miniszternek a kezében ekkora gazdasági és politikai hatalom koncentrálódik, utána már nem vagyok én abban teljesen biztos, hogy ugyanezeknek a transzparenciakívánalmaknak ugyanilyen jól meg fog tudni felelni majd a Magyar Fejlesztési Bank. És nem vagyok benne biztos, hacsak nem magyar, önök által megbízott cég fogja majd ezt az auditot végezni, hanem mondjuk, valamilyen nemzetközileg is elismert sztenderd alapján valamely nem érintett cég fogja végezni, nem vagyok benne biztos, hogy jövőre is ennyire büszkék leszünk majd erre a teljesítményre.

Amire mindenféleképpen ki akartam térni, csak megemlítettem az előző törvényhez való hozzászólásomban, az az, hogy nem vagyok benne biztos, hogy az Európai Unióban elindult, a 13-as cikkely kapcsán a Juncker-alappal foglalkozó és az EBRD által generált hatalmas fejlesztések kapcsán kirajzolódó stratégiának a tekintetében önök teljes mértékben átgondolták azt, amit most tesznek.

Itt volt Jyrki Katainen, aki azért felelős, hogy ez a projekt, a Juncker-projekt sikeres legyen. Nyilvánvalóan sokakban van kétség, hogy ekkora befektetéssel, 15 milliárd eurónak a befektetésével lehet-e 15-18-szoros multiplikátor hatást elérni, és akkora magántőke-befektetéseket generálni, amekkorát ők gondolnak. De mi úgy gondoljuk, hogy erre meg kell adni az esélyt. 315-320 milliárd eurónak a fejlesztésre fordításáról döntött vagy dönthet a Bizottság, és én úgy gondolom, hogy ebben nekünk részt kell venni.

Viszont az itt megtartott konzultáció, ami talán április elején volt… ‑ nem vagyok benne biztos, hogy kaptak erről tájékoztatást. Az itt megtartott konzultáción én megkérdeztem, hogy annyiszor halljuk a magántőkét, a magántőke bevonását, a magánszolgáltatók általi fejlesztéseknek a támogatását, ezt annyiszor halljuk a biztosnak az előadásában, hogy rá kell kérdeznem, hogy tudja-e, hogy Magyarország épp az ellenkező irányba halad. Magyarországon éppen állami kézbe kerülnek akár a gázszolgáltatók vagy éppen most már megalkottuk az Első Nemzeti Közműszolgáltatót, amely közelebbről meg nem határozott nonprofit módon fog majd működni. Most már legalább látszik, hogy valószínűleg az MFB fogja majd a fejlesztésekhez vagy a karbantartáshoz a pénzt biztosítani a következő időszakban.

Megkérdeztem, hogy milyen esélyei vannak a magyar államnak, hogyha a saját maga túlsúlyával, kormányzati súlyával, a törvényhozásnak a súlyával, illetve erőfölényével benne szerepel ezekben a projektekben.

Katainen biztos úr ‑ egyenes ember lévén ‑ egy nagyon egyenes választ adott énnekem, azt mondta, hogy nem lesznek ilyen esélyei. Maximum a PPP-projekteket tudják majd elfogadni és támogatni, de abban sem mindegyiket, tehát abban is csak azt, ahol a lehető legalacsonyabb benne az állami részvétel, hiszen a magántőkének a fejlesztésében, a magánszolgáltatók fejlesztésének az ösztönzésében és új piaci munkahelyeknek a teremtésében érdekelt az Európai Bizottság, és erre fogják fordítani ezt a 315 milliárd eurót, iszonyatosan nagy összeg.

(9.10)

Tudjuk, hogy ennek a 80 százalékát infrastrukturális fejlesztésekre, magyarán mondva közműfejlesztésekre, utak fejlesztésére fogjuk költeni. Kérdezem államtitkár asszonyt, mi ebben az önök álláspontja. Hozzá fog férni egy állami tulajdonú cég ezekhez a forrásokhoz akkor is, ha az európai uniós biztos azt mondja, hogy nem? Van-e erre valamilyen kitalált, stratégiai gondolkodás által létrehozott olyan modell, amelyből nem maradunk ki? 320 milliárd forint is nagyon sok pénz volna, nem 320 milliárd euró! Ez nagyon-nagyon sok pénz volna, és ha erről lemaradunk, akkor ez egy olyan felelősségi pont, amiről önöknek egészen biztosan számot kell adniuk.

Azt hallottuk itt, hogy bürokratikus akadályok lebontása történik ebben a törvényben. Ilyen hatalomkoncentrációnál, államtitkár asszony és tisztelt képviselőtársaim, nem a bürokratikus akadályok eltüntetése folyik, hanem a bürokrácia lebontása. Nem állítom, hogy a bürokrácia mindig jó dolog, de az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés folyamatait nem lehet kiadni a bürokrácia kezéből, a nyilvános döntéshozás pedig pontosan az a gátja a bürokráciának, hogy ne tehessen meg bármit. Önök most ezt a nyilvánosságot elveszik, és bedugják egy minisztériumi dolgozószobába, ahol Lázár János miniszter dolgozik. Ő ott most nagyon sokat fog dolgozni, ebben biztos vagyok, rendeletek fognak születni arról, hogy az MFB-nek mit kell megvásárolnia. Önök felhatalmazásnak hívják, de szerintem ezek inkább parancsok lesznek. Meg kell venni ezt a céget, azt a céget, ha nem tudja megvenni valamelyiket, akkor majd létrehozhatnak egy olyan céget, amit majd az MFB fog finanszírozni azért, hogy fölvásárolhasson piaci céget.

Újra elmondom, mert nagyon fontos, az államnak ott kell szolgáltatni, ahol nincs olyan piaci szereplő, aki szolgáltat: egészségügy, oktatás, szociális rendszer. Ezekből a szférákból önök kivonják a pénzt, kivonják a forrásokat, felborítják a struktúrákat, ezekkel nem foglalkoznak. Államtitkár asszony, önök ezeken a helyeken végtelenül le vannak maradva. Ha kimegyünk az utcára, nem fogunk találkozni olyan emberrel, aki most nagyon-nagyon elégedett lenne az egészségüggyel.

Nem fogok előreszaladni, pénteken és hétfőn nagyon sokat fogunk erről vitatkozni.

Eddig 500 milliárd forintért, majdnem 1000 milliárd forintért vásárolt olyan társaságokat a magyar állam, amire semmi szükségük nincs a magyaroknak. Kinek lett attól jobb Magyarországon, bármelyik állampolgárnak vagy éppen vezetőnek, hogy az Antenna Hungáriát, a Budapest Bankot, az Erste Bankot, vagy éppen a Főgáz tekintetében, amiket megvásárolt az MNB vagy a magyar állam? Kinek lett attól jobb, hogy ezek most már állami tulajdonban vannak?

Én örülök, ha Gelencsér Attila képviselőtársam úgy gondolja, a rezsicsökkentés áldozatos munkája vezetett oda, hogy 151 forintról, ha jól emlékszem, 113 forintra csökkent le a gáz ára. Attól félek, hogy ebben világpiaci folyamatok vannak, meg egy hatalmas tartozás, amit a közműcégek maguk előtt görgetnek. Ez a rezsicsökkentés, államtitkár asszony! Ezermilliárd forinttal tartoznak az önkormányzati tulajdonú közműszolgáltató cégek bankoknak, tartoznak hitelintézeteknek, tartoznak a saját önkormányzatuknak. Ez a rezsicsökkentés! Pontosan az az ezermilliárd, amiről önök beszélnek. Az önkormányzati tulajdonú közműcégek tartoznak, és önök még jól meg is adóztatják őket. Tessék utánanézni, államtitkár asszony, nagyon sok olyan közműszolgáltató cég van, önkormányzati tulajdonban, amelyiknek hitelt kellett felvennie azért, hogy az önök által kivetett közműadót meg tudja fizetni. Remélem, értik ennek a helyzetnek a borzalmas fanyarságát. Az a baj, hogy ez nem egy ellenzéki hőbörgés. Én önkormányzati ember vagyok, nyolc évig voltam alpolgármester egy városban, ahol rengeteget fejlesztettük az önkormányzati cégeket, vízművet, erőművet, és ezek a cégek most, hogy a rezsicsökkentés után még adót is tudjanak önöknek fizetni, ennyi forrásuk nincs, hitelt kellett fölvegyenek azért, hogy az önök rezsicsökkentés-gondolatát kifizessék, meg azért, hogy az erre kiszabott adót is kifizessék. Ezen kellene inkább gondolkozni, és nem azon, hogy mekkora portfóliót építünk, és azt kinek a kezében koncentráljuk a kormányzaton belül!

Egy mondatot még kiemelnék abból, amit Gelencsér Attila képviselőtársam mondott: egyértelmű, hogy ez egy transzparens megoldást eredményez. Nagyon bízom benne, hogy ezt sem ő, sem az, aki ezt leírta neki, nem gondolja komolyan. Az MFB hozhat létre céget, be kell ide hozni a Ház elé, megtárgyaljuk így egy szerda reggel, most negyed 10 van, és 10 órakor már alapíthatja is a céget, ha még tudunk is róla szavazni. Minden további nélkül. Ha ebből visszalépünk, és egy miniszteri rendelettel bármilyen céget létre lehet hozni, bármilyen céget meg lehet vagy inkább fel lehet vásárolni, felhatalmazást, illetve én úgy gondolom, hogy parancsot adhat arra, hogy cégeket felvásárolhat, véleményem szerint ez egy olyan gazdasági és hatalmi koncentráció, ami egészen biztosan árt a közbizalomnak, árt a magyaroknak, árt a költségvetésnek, a gazdaságpolitikának, és én bizton hiszem, hogy árt a magyar kormánynak és a kormány megítélésének is. A Magyar Szocialista Párt ezért nem fogja támogatni ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket.