Font Sándor (Fidesz)

FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a rejtélyes cím tulajdonképpen azt takarja, hogy amikor a mezőgazdasági termelők a földalapú támogatást igénylik, amely minden évben a május-június 15-i időszak között történhet meg, akkor azt milyen jogcímen és milyen okiratokkal tudja igazolni, hogy ő annak a földterületnek a használója, amely után az európai uniós támogatások valamelyikét igényelni szeretné.

Közismert, hogy például egy adásvétel esetén a földhasználat leigazolása esetleg a hatóságoknál valamennyit késik. Ekkor még nem áll rendelkezésre minden okirat. De közismert az is, hogy esetleg osztatlan közös tulajdon használata esetén az ügyfél, a gazdálkodó rendelkezik egy olyan szerződéssel, amely nemcsak a saját, osztatlan közösben kimért részére jogosult a föld használatára, arra egyértelmű a jogosultsága, hanem egy másik tulajdonostársával kötött egy olyan szerződést, hogy annak a területnagyságát is ő szeretné megművelni. Ezek közvetlenül, esetleg önhibájukon kívül nem kerülnek bejegyzésre a földhivatalhoz. Ekkor már gondként merül fel az igényléskor, hogy falugazdásznál az igényléskor vagy egyáltalán, aki alanyi jogon nyújtja be az igénylést, vajon jogszerű-e ez a földhasználat, erre is jogosult-e például az igénylő beadni a támogatási igénylést. Egyáltalán, két olyan törvény, amely a jogszerű földhasználat kérdéskörével foglalkozik, mondjuk, az egyik az MVH eljárási törvény, amelyben neki kell önmagát szabályozni abban, hogy hogyan is fogadja be ezeket a pályázatokat, kit tekint jogszerű földhasználónak, és ott milyen jogcímen fogadhatja be, hogy valaki földhasználó, hogy ő tulajdonos, hogy ő bérlő, és hadd ne soroljam a további jogcímeket. Ezek a jogcímek az MVH eljárási törvényben nem egyeznek meg a tavalyelőtt elfogadott földforgalmi törvényben felsoroltakkal, hiszen a földforgalmi törvény mint használati módozatot ismeri a feles bérlést, a részes művelést és a szívességi földhasználatot, de az MVH-t szabályozó törvényben ezek a használati jogcímek nem kerültek felsorolásra.

Nos, ezek voltak azok a problematikus kérdések és bizonytalan kérdéskörök, amelyek miatt az indítványomat megtettem, hogy hozzuk összhangba az MVH eljárási törvényben szabályozott használati jogcímeket a földforgalmi törvényben szabályozott használati jogcímekkel. Ez egyértelműen kiterjesztését jelenti a használati jogoknak. Tehát mondhatjuk úgy, hogy e törvény elfogadása előtt, esetleges elfogadása előtt kevesebb jogcímen igényelhettek gazdálkodók földalapú támogatást, mert a használatot kevesebb jogcímre vonatkoztatva tudták csak igazolni. Javaslatommal ezt bővíteni szeretném a földforgalmi törvényben foglaltaknak megfelelően. Ezzel egy elég széles körben, a javaslatban felsorolt körben jogosultak ezek után a támogatás igénylésére.

Ami mindig is kényes volt, és az előbb is megemlítettem, az osztatlan közös tulajdonnál lévő földhasználat. Valljuk be őszintén, tettünk rá jó néhány kísérletet, hogy a magánjog védelme alapján mindig is a tulajdonosnak adjuk a legerősebb jogosítványt, de tény az, hogy osztatlan közös esetében nemcsak a tulajdonrészünket, hanem másik területet művelve egy egész bonyolult eljárással lehetett igazolni a terület megosztását a földhivatal által ellenőrzött módon, rajzkészítés és hadd ne soroljam, hogy mi volt az az eljárási rend, amelyben bizonyítható volt, hogy valaki még további, az osztatlan közösön belüli földterület jogos használója. Ez rendszerint olyan adminisztratív akadályokat állított a valóban művelő gazdálkodó elé, hogy sok esetben azt mondta, hogy nem ér meg neki ennyit, hogy ezzel bíbelődjön, nem is tudja az adminisztrációs rendszert végigvinni. Sajnos, nem is igényelhetett a jogosan művelt terület után esetleg Uniótól származó pénzforrást.

Ezt a kérdéskört szerettem volna tisztázni azzal, hogy általános elvként vesszük, hogy aki földhasználatot, földalapú támogatást igényelt, azt jogszerű földhasználónak tekintjük mindaddig, amíg ellenérdekelt fél be nem jelentkezik erre a területre. Nyilvánvaló, hogy ekkor egyeztetés lesz a következménye a túligénylés vagy ráigénylés miatt. De tisztázni lehet innentől kezdve, hogy kinek milyen jogalapja volt az igénylésre. Az osztatlan közös használata esetén a javaslatommal megpróbáltam egyszerűsíteni a közeli hozzátartozók esetében is a jogos, jogszerű földhasználatot. Sok esetben pontosan tudjuk, különösen a családi gazdálkodóknál ez bonyolódik, hogy házastárs, gyermek, férj, feleség esetében a birtok, a gazdálkodás egységes, ugyanakkor esetleg más nevén vannak a területek, de mindent egységesen tesznek, és sok esetben a családtag helyett történhet meg az igénylés, nem pontosan az fogja az igénylést megtenni, akinek a nevén a tulajdonjogi bejegyzés is van.

Ezeket az életszerű helyzeteket is próbáltam érvényesíteni ebben az előterjesztésben. Ha jól igyekszünk, akkor hozzáteszem, hogy a záró­rendel­kezésekben a javaslatom kiterjedne a ’15. évben beadott egységes kérelmek elbírálásánál alkalmazott rendre is.

(14.30)

Azaz azok a kérelmezők, akik esetleg olyan területekre nem kérhettek támogatást, mert nem tudták, hogy vajon bizonyítható lesz-e őáltaluk a használati jogcím, azokra kiterjesztve ezt az eljárást, még június 15-éig ezt a korrigálást megtehetik, és a törvény életbelépésével ez az idei évi eljárásra is megtehető lesz.

Kérem, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)