Font Sándor (Fidesz)

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan szakmai törvényről van most szó, erről vitatkozunk itt, de talán meg is jegyezhetem, nem hiszem, hogy túl nagy vita lesz róla, amelyről általában a frakciók egyhangúlag szoktak dönteni, illetve nagyon kevés az az alkalom, amikor egyes technikai eljárási rendben további módosítást, javító szándékkal, kormánypárti vagy ellenzéki képviselők szoktak megfogalmazni.

Úgy, ahogy államtitkár úr is mondta, a szakmai szervezet, a HNT megkérdezésével, annak együttműködésével került beterjesztésre ez a törvénytervezet. Magam, mint a Szőlő-bor-pálinka albizottság elnöke is, ezt a tervezetet bevittem a bizottsági ülésünk legutolsó ülésnapjára, és kértem, ha bármilyen észrevételt még tudnak a szakmai képviselettel rendelkezők mondani, azt tegyék meg. Hiszen egy ilyen szakmai törvénynél rendszerint a kormányzat nyitott minden ésszerű, megfogadható módosító indítványra.

Jelezték egyébként, és itt megerősítem államtitkár urat, hogy amely kérdésekben konzultáltak, egyeztetés, netán vita volt, döntő mértékben közös megegyezéssel ezek az észrevételek bekerültek ebbe a törvénytervezetbe. Ahogy látjuk a szakmai részét, három-négy technikai jellegű kérdés pontosítására kerül sor, illetve részben a jövőbelátást is kifejti a törvény a nem művelt borszőlőültetvényekkel kapcsolatos műveletekre, kötelezettségekre, kényszerkivágásra. Itt azért sok gazdát szokott bosszantani, hogy nem művelt szőlőterületek fertőzési góccá alakulnak át. A környezetében a helyes művelési magatartást tanúsító gazdálkodókat rendkívüli károsíthatja egy fertőzési góc a közelben.

Itt szembe kell néznünk egy olyan új típusú, a melegedés következtében hazánkat is elérő betegséggel, az aranyszínű sárgaságra gondolok, amit egy köztesgazda rovar terjeszt, és az a rovar sajnálatos módon már Magyarországon is megél. Így került fel Szlovénián, Olaszországon keresztül hozzánk is. Tavaly, aki figyelte ez irányú intézkedését a Nébihnek, Zala megyében már kényszerpermetezést is rendeltek el hatósági úton, pont azért, hogy ezt a ma még szőlők részéről gyógyíthatatlan fertőzést megakadályozzuk a betegséget hordozó köztesgazdán keresztül, a rovar irtásán keresztül.

Nos, mindezek a problémák egyben megjelenhetnek, de talán a nem művelt ültetvények esetében most már hatékony intézkedések következtében esetleg az ilyen fertőző gócokat is el lehet távolítani, ha majd ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül.

A másik nagy vitatéma volt, az Uniót négy évig gyötörtük, mert véleményünk szerint egy nem megfontolt ötlet alapján a telepítési jogokat fel szerette volna szabadítani az EU igazgatása. Ehhez tudni kell, hogy a szőlőtermesztés az egyik kvótához kötött termelés; kevés ilyen van az EU-ban, de ez pont az. Magyarország és minden tagország számára meghatározott termőfelületet lehet csak szőlővel beültetni, illetve termelni. Ezt a kvótát, ezt a kötöttséget szerette volna felszabadítani az EU és teljes szabadpiacivá tenni. Ebben rendkívül nagy veszélyt láttunk, amit a magas minőség, különösen Tokaj védelme esetében említhetek meg. Ez a különlegesség és magas minőség rovására a tömegtermelés és a tőkés befektetőcsoportok minél nagyobb felületen való egységesített termeléséhez vezetett volna. Ezt látjuk Chilében, Dél-Afrikában, Ausztráliában, ahol ilyen típusú termeléseket valósítanak meg.

Mi állítjuk, hogy az európai termelés nem ilyen. A családi gazdálkodókra, kis szőlőbirtoktestekre, zugokra, dűlőkre szakosodva érjük el azokat a nagyon szép eredményeket, amiket most már, hála istennek, nemcsak Magyarországon értékelünk nagyra egy-egy szép bor esetén, hanem, aki figyeli ezt, a nemzetközi bormustrákon is igen szép eredményeket érnek el a három nagy borfajta kategóriában, mint a vörös, a fehér és a rozé. A természetes édes borok kategóriáját külön említem mindig, hiszen Tokajnak ez az unikuma, amiről talán az egész magyar bortermelést is be szokták azonosítani a külföldiek.

A telepítési jog kérdése átmeneti döntést eredményezett. Ugyanis a telepítési jog rendszere a javaslat következtében ‑ az ellenállásunk következtében, mondhatnám így ‑, megmarad, de a telepítési jog engedélyre történő átváltását írta elő az EU 2016 januárjától, de fenntartjuk továbbra is a kvótarendszert minimum 2030-ig. A nyomás szándéka változatlanul megvan, hogy szabadítsuk fel a szőlőtermelői piacot. Ez Magyarországnak és sok szőlőtermelő országnak nem érdeke, tőkés befektetőcsoportoknak az érdeke. Ez a harc újólag meg szokott jelenni az Európai Unió döntéshozóinak asztalán. De ennek a küzdelemnek az egyik győzelmi állapota, hogy nincs feloldva a kvótarendszer, a telepíthető szőlőterület nagyságának rendszere.

Ezt a jogosultságot egy engedélyre való átváltással kell egy szabadabb felhasználási rendszerbe bevezetni. Ez meg fog történni 2016. január 1-jétől, és ennek megfelelően ez felelősséget és feladatot ró a hegyközségekre. És a tervezet második része a hegyközségek feladatkörét tisztázza, hogy milyen eljárási rendben mit kell tenni a hegybíróknak, szakmaközi szervezetként a HNT-nek, amelyik ezt az egészet bonyolítja, hogy az ő alkalmazásában hogyan kell levezetni, átvezetni ezt az egész változást úgy, hogy a nyilvántartási rendszer egyértelműen biztosítsa a tulajdonhoz való jogot, illetve a telepítési jogosultságok tiszta, mindenki számára átlátható rendszerét.

(14.10)

Azt gondolom, hogy még az a három-négy, az évek során felhalmozott tapasztalatokra alapuló jogszabályi módosítás a szakma egyetértésével a szőlőtermelők munkájának elősegítését szorgalmazza. Úgy gondoljuk, hogy állandó harcban állunk az adminisztrációval szemben, mármint az adminisztrációs terhekkel szemben, ez a törvénytervezet is részben adminisztrációsteher-csökkentést is megvalósít az egyes szegmensekben.

Ez úgy szokott történni, hogy a hatóság úgy látja, hogy már tovább nem lehet adminisztrációs terhet csökkenteni, mert ez a termelési és ellenőrzési biztonság kockázatát veszélyezteti, tehát már túl nagy lenne a kockázat, hogy tiszta környezetben termel-e mindenki, és ezt ellenőrizni tudjuk; az érintettek meg úgy látják, hogy olyan fölösleges még mindig az adminisztrációs teher, hogy ha egyik-másik lába nem lenne, akkor is az átláthatóság, a tiszta termelési környezet megmaradna. Próbálunk ebben jelentős lépéseket tenni. Nem ehhez a törvénytervezethez kapcsolódik, de szeretném jelezni, hogy a jövedéki törvény teljes körű módosítása indult meg a Nemzetgazdasági Minisztérium keretén belül. Egyik lába a szőlő-bor-pálinkáról is szól mint jövedéki termék, és az együttműködés keretében nagy esélyt látunk arra, hogy mint jövedéki termék, szőlő-bor, de egyben az adminisztrációs terhek csökkentése jelentős mértékű lehet, különösen azon gazdálkodók számára, akik ezer hektónál kevesebbet termelnek és forgalmaznak évente.

Nem saját ötletről beszélek, Ausztria, Németország, Olaszország már régóta megkülönbözteti az ezer hektó fölötti és ezer hektó alatti termelőket, és az ezer hektó alatti termelők csak egy rendkívül egyszerűsített adminisztrációt kell hogy vezessenek. De mint említettem, ez a törvénytervezet is egyben az adminisztrációs terhek csökkentését is jelenti bizonyos tekintetben.

Természetesen javasoljuk a parlament minden frakciójának, képviselőtársaimnak is, hogy ezt a törvénytervezetet támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)