Czerván György (Fidesz)

CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A piac rendezett és megfelelő működése alapköve egy jól működő gazdaságnak, és ez az állítás különösen érvényes a mezőgazdasági termékek piacára.

A rendezett piaci működés kiszámítható gazdasági környezetet biztosít mind a termelők, mind a feldolgozók és a kereskedők számára. A stabilitás fokozza a termelés tervezhetőségét, a növekedési és fejlesztési kedvet, továbbá átlátható és tiszta piaci folyamatokat teremt, csökkentve ezzel a feketegazdaság arányát is.

A versenyképes mezőgazdaság fenntartása érdekében az Európai Unió szabályozási eszközökkel segíti elő a mezőgazdasági termékpiacok szervezett és rendezett működését. A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló jogszabályok a közös agrárpolitika legutóbbi reformjának keretében számos ponton megváltoztak, amely a hatékony és versenyképes piacszervezés érdekében a hazai mezőgazdasági piacszabályozás általános rendelkezéseinek felülvizsgálatát, módosítását és kiegészítését tette szükségessé.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének kérdéseivel kapcsolatos, jelenleg hatályos törvényi szintű hazai szabályozást a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXVIII. törvény tartalmazta. Ennek alapját az 1234/2007. tanácsi rendelet adta, amely 2014. január 1-jén átadta helyét az 1308/2013. parlamenti és tanácsi rendeletnek. Az új európai uniós rendeletben az egyes ágazatok szabályozásának további piaci orientálásával a szakmaközi és termelői szervezetek önszabályozáson alapuló piaci intézkedései még jobban előtérbe kerültek, aminek következtében e szervezetek szerepe a laza szabályozású ágazatokban is erősödött. Ezenkívül a szervezetek elismerésével, működésével kapcsolatos szabályozás is átfogó megújuláson esett át, valamint új, a korábbinál hatékonyabb és egységesebb válságkezelési intézkedéscsomag került az európai uniós rendeletbe. A korábbi jogalapot jelentő uniós szabályozás tehát jelentős mértékben átalakult, emiatt a hatályos magyar törvény szerkezete, az abban szereplő hivatkozások megváltozása a továbbiakban nagyon megnehezítené a megfelelő jogalkalmazást.

Tekintettel a szükséges változtatások körére és mennyiségére, indokolttá vált egy új törvény előterjesztése, amely egészében felváltja a jelenlegit. A javaslat alapvetően továbbviszi a korábbi szabályozás jól működő elemeit, egyben biztosítja az uniós termékpiaci szabályozás hazai végrehajtásának kereteit.

Az új törvény fellép a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó kockázatok és visszaélések ellen. A szerződéskötésre, fizetési határidőre, adatszolgáltatásra és versenyjogi szabályozásra vonatkozó elemei megfelelő keretet biztosítanak az egyes ágazatok szereplői számára az integráltabb és szervezettebb működéshez, ugyanakkor figyelembe veszik a mezőgazdasági termelésben állandóan jelen lévő bizonytalanságot, és csökkentik a termelők kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó kockázatait, valamint a visszaéléseket.

A javaslat kifejezett célja, hogy megakadályozza az időjárási és más természeti okok miatt ténylegesen nehéz helyzetbe került termelők teljes tönkremenetelét, ugyanakkor a termelők szerződéses kötelem alóli mentesülése szigorú feltételekhez kötött annak érdekében, hogy ez ne gátolja az ügyletek létrejöttét.

A magyar mező- és élelmiszer-gazdaság fejlődése és versenyképessége szempontjából kulcskérdés, hogy növekedjen az egyes ágazatok szervezettsége. Ezért a KAP-reform által meghatározott irányok figyelembevételével a magyar agrárpolitika is egyre nagyobb szerepet szán az egyes ágazatokban megvalósuló, alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati önszabályozásnak. Ezt az önszabályozást a termelői és a szakmaközi szervezetek, termelői csoportok hivatottak megvalósítani.

Az európai mezőgazdaságban a termelői szerveződések a rendezett ágazati működés és a termelők érdekérvényesítésének alapvető építőegységei. A termelői csoportok és a termelői szervezetek feladata a termelés és értékesítés szervezése, az együttes piaci fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése. A termelői szervezeteket megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, így alkuképesekké válnak, csökken a hátrányuk a nagy volumenben termelő és vásárló szereplőkkel szemben. A termelői szervezetek megerősítésén keresztül növelhető az ágazatok technikai és technológiai színvonala, elősegíthető a friss piacok elérése, és könnyebben megoldható a feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. Emellett fontos szerepük lehet a hazai feldolgozóipar újjászervezésében is, amely összhangban van a vidékfejlesztésre és élelmiszergazdaság-fejlesztésre irányuló általános célkitűzéseinkkel.

A törvényjavaslat a termelői szervezetek esetében meghatározza a működésükkel kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint az új közösségi szabályozás által biztosított jogaikkal kapcsolatos alapvető eljárási szabályokat.

(13.40)

A szerveződés magasabb fokát jelentő szakmaközi szervezetek egy-egy ágazat szereplőit, így a termelőket, a feldolgozókat és a kereskedőket vertikálisan fogják össze azzal az elsődleges céllal, hogy a termékek előállításának és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint elősegítsék a piac szereplői között az információáramlást, és ezzel növeljék a piac átláthatóságát. Az ágazati szereplők összefogása, az önrendelkezési jog megteremtése fontos és hatékony eszköz a mezőgazdasági termelés kiszolgáltatottságának csökkentésére, valamint a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás szervezettségének növelésére. Ezáltal jelentős mértékben nő a teljes élelmiszerlánc működésének kiszámíthatósága és stabilitása is. Mindez a fogyasztók szempontjából is előnyös helyzetet teremt a piac és a verseny szabályainak torzítása nélkül.

Az elismert szakmaközi szervezetek intézkedéseikkel elősegíthetik a kínálat piaci igényekhez való igazítását, adatgyűjtéssel és a piaci ártendenciák feljegyzésével előrejelzéseket készíthetnek, minőségjavító intézkedéseket hozhatnak, vagy akár ajánlott szerződésmintákat alkothatnak. Ezeken felül, amennyiben egy adott termék tekintetében reprezentatívnak minősülnek, azaz az előállítás túlnyomó részét lefedik, a szakmaközi és a termelői szervezetek kezdeményezhetik egyes szabályaik kiterjesztését a tagsággal nem rendelkező ágazati szereplőkre is.

Az uniós ágazati beosztás egyes esetekben eltér a magyar gyakorlattól, ezért az új törvény rugalmasan biztosítja annak lehetőségét, hogy egy adott ágazatban működő szakmaközi szervezet szükség esetén más ágazatok termékeit is képviselhesse, illetve hogy egy szakmaközi szervezet egy ágazatnak csak bizonyos részében működjön. Egyszerűsödik a szakmaközi szervezetek elismerésével és működésével kapcsolatos szankciórendszer, valamint átláthatóbbá válnak a szakmaközi szervezetekre vonatkozó versenyjogi feltételek is.

Az új törvény tartalmazza a tejágazatban a kvótarendszert felváltó új európai szabályozás hazai végrehajtási elemeit, így például a nyerstej-értékesítés esetében a kötelező szerződéskötési előírást. Megalapozott ágazatpolitikai előrejelzéseket és döntéseket csak megfelelő adatok alapján lehet hozni. A piaci fejlemények követése és a korszerű adatszolgáltatás érdekében az új törvény lefekteti a mezőgazdasági adatbázisok, a tesztüzemi információs rendszer, a piaci árinformációs rendszer, az agrártámogatás igénybevevői által szolgáltatott adatok, a termékbecslési célból szolgáltatott adatok, valamint a termelői szervezetekkel és termelői csoportokkal kapcsolatos adatbázisok működésének kereteit.

Rendkívüli piaci események, mint például az orosz importtilalom, egészségügyi kockázatok vagy fogyasztói bizalomvesztés esetén biztosított annak lehetősége, hogy gyors válságkezelési intézkedések kerüljenek végrehajtásra mind a piaci szereplők, mind a fogyasztók érdekében.

A halászati és akvakultúra-termékek piacának szervezéséről szóló hazai végrehajtási szabályok újdonságként jelennek meg a mezőgazdasági piacszabályozás rendszerében. Az új törvény számos más speciális piacszervezési intézkedést is tartalmaz, amelyek az európai uniós szabályok adta lehetőségeket biztosítják. Ilyen például a vágóállatok vágás utáni minősítése vagy az adatszolgáltatás részletszabályai.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy minden részében megújult, az európai uniós szabályozáshoz igazított, ugyanakkor a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő, modern, áttekinthető és a mezőgazdasági piacok szabályozásának eddigi tapasztalataira is építő jogszabályt ismerhetnek meg a T/4854. számú törvényjavaslatban.

Kérem, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés vitassa meg és fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)