{"cycle": 40, "id": "82-157", "date": "2015-06-09", "ulnap": 82, "seq": 157, "speaker": "Dr. Kiss László (MSZP)", "p_azon": "k764", "faction": "MSZP", "kind": "kétperces felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/5050 A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról", "iromany": "T/5050", "duration_s": 125, "position": null, "chars": 2225, "paragraphs": ["KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából ennek a vitának a jelentős része abból származik, hogy mind a törvény, mind néhány fél is rosszul használ fogalmakat. Azért szeretném kifejezni azt, hogy az államtudomány és a közigazgatás-tudomány nem ugyanaz a dolog. Ebből adódóan jó lenne, hogy ha a törvény valóban a közigazgatás egységes szemléletéből fakadóan akarja a reformját megvalósítani, akkor nem az államtudomány kifejezést használná, amit ebben az esetben nem is kellene használni. Megfontolásra ajánlom azt a szempontot, hogy a későbbiek során pontosítsák ezeket a kifejezéseket, mert akkor lehetséges, hogy ha önöknek nem céljuk az, amiről Hiller képviselőtársam is beszélt, akkor esetleg jobbá tudják tenni a törvényjavaslatot.", "Azonban arról is szólnék, hogy az az egységes közigazgatás, amiről Hoffmann képviselő asszony beszél, valójában nem létezik, ilyen nincs, nem is értem, hogy hogy lehet erre a következtetésre jutni. A közigazgatásban számos pozícióról beszélünk. Például a közoktatási szörnyszülöttben a tanárok vannak többségben ‑ egyébként helyesen is ‑ a pozíciókban, és vannak számos más közigazgatási területek, ahol pedig szakvégzettségű emberek ülnek, a szakigazgatási területeken nyilvánvalóan.", "Ebből az következik tehát, hogy a jelen rendszer sem követeli meg azt az egységet, ami nem is létezik egyébként és amely kialakíthatatlan, sőt nem is jó, ha kialakul, és ilyen értelemben hiba is csak a jogászokra leszűkíteni ezt a területet, hiszen a szakigazgatásban alapvetően nem jogászok, hanem az adott szakma értő tudói ülnek, akik közigazgatási alapvizsgát, majd később közigazgatási szakvizsgát tesznek, hogy el tudják látni a munkakörüket.", "Szeretném jelezni tehát, hogy amiről Hoffmann képviselő asszony beszélt, az egyébként így van ebben az országban, nagyon régóta működik ez a rendszer, ez a két vizsga, alapvizsga és szakvizsga az, ami egységesíti a szükséges közigazgatási elvárásokat, és egyébként pedig a szakmai munkához szükséges szakmai kompetenciákat máshogy művelik. Ha tetszik, akkor például a gyógypedagógiai területen a központi államigazgatásban nyilván nem jogász, hanem gyógypedagógus dolgozik. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)"]}