{"cycle": 40, "id": "82-127", "date": "2015-06-09", "ulnap": 82, "seq": 127, "speaker": "L. Simon László (Fidesz)", "p_azon": "l032", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Miniszterelnökség államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/5050 A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról", "iromany": "T/5050", "duration_s": 640, "position": "Miniszterelnökség államtitkára", "chars": 10370, "paragraphs": ["L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az, hogy megteremtse az összhangot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény és az Országgyűlés által szintén most megtárgyalandó, az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvénymódosításokról szóló T/4767. számú törvényjavaslattal, továbbá az Országgyűlés által már elfogadott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvénnyel.", "A T/4767. számú, felsőoktatási tárgyú törvénycsomag megszünteti a képzési ág fogalmát, továbbá módosítja az egyetemmé minősülés feltételeit, melyeknek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem már teljeskörűen megfelel.", "A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény bevezeti a tisztjelölti jogviszonyt. A rendészeti alapképzésre nappali tagozatra felvételt nyert személy ösztöndíjszerződés megkötésével tisztjelölti állományba kerül.", "A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeire a honvéd tisztjelöltekével azonos szabály alkalmazása indokolt. Azonban a rendészeti alapképzés tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzése releváns. A 2016. július 1-je után tanulmányaikat megkezdők lesznek az első tisztjelöltévfolyam, az ezt megelőzően rendszerbe került hallgatók még közszolgálati ösztöndíjasként folytatják, illetve fejezik be tanulmányaikat. E rendelkezések és a kapcsolódó további pontosítások 2016. július 1-jén lépnek hatályba.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat további célja azon rendelkezések beiktatása, melyek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé alakításához szükségesek. E módosítás alapját a kormány 2014. évi, az Államreform Bizottság felállításáról szóló határozata jelenti, melyben a kormány egyetértett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományi felsőoktatási intézménnyé történő átalakításával, és az államtudományok egységes oktatását a kormány jelenleg is, változatlanul szükségesnek tartja.", "A változás okán a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény szövegében a „közigazgatási” szövegrészek helyébe az „államtudományi és közigazgatási” szövegrész lép, egyidejűleg a felsőoktatási törvény megfelelő módosítására is sor kerülhet. A módosítás a közigazgatási felsőoktatás törvényi fogalmát az „államtudományi” megjelöléssel bővíti.", "A közigazgatási felsőoktatás fogalmát a 2011. évi CXXXII. törvény, azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény határozza meg azzal a céllal, hogy olyan felsőoktatási képzési ág jöjjön létre, amely célzottan a tisztviselői életpályára készít fel. Ennek egyik intézményi garanciájaként a törvény a közigazgatás-fejlesztésért felelős minisztert határozza meg a közigazgatási felsőoktatás felügyeletéért és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartásáért is felelős miniszterként.", "A törvény végrehajtásaként 2011-ben a korábban egységes képzési területként szabályozott úgynevezett jogi-igazgatási képzési terület szétvált, és a jogi képzési terület, gyakorlatilag a jogászképzés is önállóvá vált. A közigazgatási szakértőnek ugyanis szerteágazóbb ismeretekre van szüksége, mint amelyet a jelenlegi jogászképzés nyújt. A jogászok fontos feladatot töltenek be különösen a jogalkotási és jogalkalmazási feladatok terén, de nem rendelkeznek azokkal a sokrétű szakigazgatási, közmenedzsment-, ágazatpolitikai ismeretekkel, amelyekkel egy tisztviselőnek, egy professzionális közigazgatási szakembernek rendelkeznie kell.", "A közigazgatási felsőoktatást a javaslat bővíti az államtudomány területével. Az államtudomány az állam működésével, szervezetével, feladatával kapcsolatos komplex ismereteket jelenti. A közigazgatás és annak képzése, kutatása az államtudomány törzsanyaga. Az államtudományokban azoknak kell jártasságot szerezniük, akik tisztviselői, közszolgálati vezetői karrierre, az állam magas szintű szolgálatára készülnek. Ezért az államtudományban az utánpótlást a javaslat szerint osztatlan mesterképzésben, tehát ötéves képzésben kell képezni.", "A közszolgálati vezetői karrierben egy posztgraduális államtudományi mesterszintre is szükség van. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mint a közszolgálati továbbképzés alapintézménye hivatott a törvény szerint arra, hogy az államtudomány oktatása a közszolgálati életpálya magasabb szintjeire készítsen fel, az egyetem fenntartói jogait gyakorló tárcának pedig felelőssége, hogy a képzés a közszolgálat-fejlesztés és életpálya igényeivel összekapcsolódjon.", "A jogászképzés feladata és felelőssége az államélet és a közigazgatás fejlesztésében továbbra is felbecsülhetetlenül fontos, ez a közigazgatás jogászutánpótlásának biztosítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a jogászképző karok jó feladatmegosztása nemzeti érdek. Jó minta erre, hogy a tisztviselők továbbképzését az egyetem valamennyi jogi kar bevonásával végzi országszerte.", "Az államtudomány törvényi kiemelése megfelelő helyre helyezi ennek a területnek a képzését, elsősorban a közszolgálati életpályát és a tisztviselői utánpótlás minőségét szem előtt tartva.", "A jogászképzés helyzetének kormányzati elemzésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos államtudományi tárgyak oktatása az elmúlt 20 évben kiszorult a jogászképzésből. A jogrendszer összetettebbé, többrétegűvé vált, a 10 féléves képzés immár alapvetően a jogtudományi ismeretek részletes átadására elegendő, míg az államtudományok esetében egy alaptudás megteremtésére elég. A jogi karok ugyanakkor továbbra is folytathatnak komplex államkutatásokat, és ennyiben alapítói felelősség nevükben az „államtudományi” kitétel használata.", "A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen készülő államtudományi mesterszak tervezett bevezetése a jogászképzésből kiszorult hagyományos és a nemzetközi tudományfejlődésben megjelent és folyamatosan formálódó újabb államtudományi tárgyak részletes feldolgozását teszi lehetővé. Természetesen e képzés meghatározó része a jogtudományi, jogi szakismeret, de nem azon a szinten, ahogyan arra a jogászképzésben jelenleg sor kerül. A két szak - jog­tudományi és államtudományi ‑ tehát alapvetően egymás kiegészítőjeként jelenik meg.", "A javaslat tehát megteremti azokat a kereteket, melyek között a modern állam működésének gyorsan változó feltételrendszere és a kormányzati szféra szakemberigényének megfelelő speciális tudástartalom fejleszthető. A közszolgálati előmenetel folyamatába be kell építeni az államtudományok mesterszintű képzését. A képzés célja ezért az kell hogy legyen, hogy a közszolgálat vezetői az államérdek és a közszolgálat értékrendjének érvényesítése érdekében az állami feladatokat komplexen, az állami humántőkét rendszerszemlélettel kezeljék, magas szintű tervezési, stratégiai, elemzési feladatok ellátására, az államszervezet, az állami működés hatékony menedzsmentjére legyenek képesek.", "Mindazok a képviselőtársaim, akik a kormányzatban már feladatot, szerepet vállaltak állami vezetőként, pontosan tudják, hogy ilyen szakemberekből milyen nagy a hiány.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja továbbá annak egyértelmű rögzítése, hogy csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folytathat államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatást, továbbá, hogy az államtudományi szakon végzettek ‑ hasonlóan a jogászokhoz ‑ doktori cím használatára jogosultak.", "A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény jelenleg is tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint a közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzés a felügyeletet gyakorló miniszter előzetes engedélye alapján indulhat. A felügyeletet gyakorló miniszter tehát eleve dönthet úgy, hogy csak a Közszolgálati Egyetemen legyen képzés az adott felsőoktatás vonatkozásában. Ennek kapcsán jelezni szükséges, hogy idén ősztől más felsőoktatási intézmény nem indít közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat, éppen a felügyeletet gyakorló miniszter hatására.", "A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kizárólagossága az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás területén azért indokolt, mert már az egyetem létesítésekor egyértelmű volt, hogy olyan képzéseket kell az egyetemen végigvinni, amelyek más felsőoktatási intézményekben nem valósíthatók meg.", "(18.30)", "A rendészeti, katonai, a katasztrófavédelmi és a nemzetbiztonsági területen évtizedek óta csak az egyetem jogelőd intézményeiben lehetett ilyen képzésekben részt venni. Az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás vonatkozásában a képzés az egyetem államtudományi egyetemmé fejlesztésével válik teljesen egyedivé.", "A kizárólagosság mellett szól az is, hogy a fenntartók és az egyetem között speciális kapcsolat áll fenn, a fenntartók jogai szélesebbek, mint más felsőoktatási intézmények esetén gyakorolható fenntartói jogosítványok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény már most is a fenntartói testület jogkörébe utalja az egyetem képzési és kutatási programjának jóváhagyását, továbbá az egyetem szervezetfejlesztését meghatározó intézményfejlesztési terv elfogadását. Valós tartalommal a fenntartói testület ‑ a kormány képviseletében ‑ meghatározza a képzések tartalmát, volumenét és a szakmai elvárásokat. Ezek olyan mértékű fenntartói jogosítványok, amelyek egyetlen másik felsőoktatási intézménynél sem valósulnak meg. Ez a kapcsolat is szükséges a képzések végrehajtásának sikerességéhez, mely tehát más felsőoktatási intézmények tekintetében nem áll fenn.", "Az egyetem finanszírozása is egyedi a többi felsőoktatási intézményhez képest. Az egyetem nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében, hanem a Miniszterelnökség fejezetében található költségvetési szempontból. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény feladatalapú finanszírozást irányoz elő, ami igazodik a mindenkori fenntartói igényekhez. A jelen módosítás keretében e kérdést véglegesen rendezni kívánjuk. E módosítás egyidejűleg a felsőoktatási törvény módosítását is igényli, amely a törvényjavaslatban természetesen szintén szerepel.", "Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy a fentiek jegyében szíveskedjenek a törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}