{"cycle": 40, "id": "82-107", "date": "2015-06-09", "ulnap": 82, "seq": 107, "speaker": "Dr. Kepli Lajos (Jobbik)", "p_azon": "k107", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/4822 Egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő módosításáról", "iromany": "T/4822", "duration_s": 708, "position": null, "chars": 10706, "paragraphs": ["KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan a törvényjavaslat címében is benne van, tűz és víz egyszerre van jelen ebben a törvényjavaslatban, hiszen a vízgazdálkodásról és a tűzvédelemről szóló törvényt is egy jogszabálycsomagban módosítjuk, valamint az egyes közszolgáltatásokról szóló törvényt is, de ez már csak a hab a tortán.", "A tűz és víz, ami a törvényben szereplő intézkedések és a valóság viszonyát is illeti, legalábbis, ami azokat az intézkedéseket illeti, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy Magyarország vízháztartását ‑ akár az öntözést, akár a csapadékvíz-elvezetést ‑ tekintve valóban érdemi áttörést érjünk el ezen a téren, valóban a rendbetétel irányába mozduljunk el. Hiszen jelen pillanatban, ugye, amint azt a törvény indokolásában is nagyon jól megfogalmazzák egyébként, a legnagyobb probléma Magyarországon, hogy elsősorban az elmúlt 25 évben a vízgazdálkodás, akár a hatósági oldal, akár a víziközművek vagy bármilyen csapadékvíz-elvezetés oldaláról is közelítettük meg, alapvetően a minél gyorsabban történő levezetése a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékvíznek vagy akár az árvizeknek és belvizeknek. Ami csak az egyik oldala a történetnek. Nekünk ugye szükségünk van arra is, hogy az aszályosabb időszakokban megtartsuk, visszatartsuk a vizeinket. Számtalanszor beszéltünk már e Ház falai között arról, hogy hogyan lehetne ezt, milyen eszközökkel lehetne elérni. Semmiféle radikális előrelépés nem történt, és önök most is ezt teszik, hogy a haldoklónak Algopyrint vagy aszpirint adnak, ami nyilvánvalóan egy tüneti kezelés, és talán mutat valami apró elindulást is a jó megoldás irányába, de amíg radikális eszközökhöz nem nyúlunk a vízvisszatartás, vízgazdálkodás, csapadékvíz-elvezetés terén, addig a problémát nem fogjuk tudni megoldani. Mondom ezt annak ellenére, hogy alapvetően nem rosszak azok az intézkedések, amik itt le vannak írva, csak jogi, adminisztratív és picit a gyakorlat irányába elmozduló, de még egyszer mondom, hogy felszíni intézkedésekről van szó.", "Ami a tulajdonviszonyt, illetve a kezelői jogviszonyt illeti, azzal egyetértünk, hogy szükséges a víziközmű-társulatok és a vízügyi igazgatási szerv között ezt rendezni, és a vízügyi igazgatási szerv az alapvetően, akinek ezt a jogosultságot, illetve a kezelői feladatokat gyakorolnia kell. Nyilvánvaló, hogy állami kezelés alá kell vonni, hogy egységes legyen, hogy különböző visszaéléseket meg lehessen akadályozni, és hogy valóban egy egységes koncepció mentén lehessen a vízgazdálkodás területén is gondolkodni.", "Azonban az, hogy a csapadékvíz elvezetése önkormányzati feladatként megjelenik most már a vízgazdálkodási törvényben is, kötelezően ellátandó önkormányzati feladatként, az szép és jó, csak kérdés, hogy az önkormányzatoknak lesz-e erre forrásuk. Lesz-e erre lehetőségük, hogy ezt megvalósítsák, hiszen a feladat most is ott van. A csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása, új csapadékvíz-elvezető árkok, létesítmények kialakítása most is nagyon fontos lenne a településeken, hiszen tapasztaljuk egy-egy nagyobb mennyiségű csapadék lehullásakor, mint amilyen most is, ezekben a percekben zajlik itt, Budapesten meg nyilván az ország más részeiben is ma lezajlott, hogy megint pincéket, házakat önt el a víz, termőföldek kerülnek víz alá, és ez pontosan azért történik, mert nem alakult ki az a csapadékvíz-elvezető hálózat, ami ezt a problémát megfelelően kezelhetné.", "Ami a termőföldeket illeti, sok helyen beszántásra kerültek azok az egykor meglévő csapadékvíz-elvezetők, amelyek miatt most belvízproblémával küzdünk sokszor sok helyen, hiszen ezek az árkok a belvíz egy részét is sikeresen elvezették. Semmiféle vízelvezetés vagy legalábbis nagyon minimális az, ami a termőföldeken jelen pillanatban rendelkezésre áll. És igaz ez az öntözésre is, hogy szabályokat hozunk ahhoz, hogy az öntözővíz termőföldre történő kijutását akadályozó vízfolyások vagy létesítmények kezelése átkerülhessen a vízügyi igazgatási szervhez, de a legnagyobb probléma, hogy legtöbbször nincsenek is ezek a létesítmények, amivel az öntözővizet a termőföldre ki lehetne juttatni. Alapvető probléma, hogy nagyon-nagyon kis százalékban tudjuk öntözni ma Magyarországon a termőföldjeinket. Ez a mezőgazdaság hatékonyságára is nyilván óriási nagy befolyással van, és mivel minden mindennel összefügg, a vízvisszatartás problémája is kiütközik itt, tehát nyilvánvalóan a visszatartott folyóvizeket és csapadékvizeket lehetne öntözési célra felhasználni.", "Magyarország felszínen átfolyó folyóvizeinek 98 százaléka jelen pillanatban bármiféle hasznosítás nélkül megy keresztül az országon, ami nyilvánvalóan meg is látszik. Például a Duna-Tisza közén, a Homokhátságon, amiről most jelentek meg ismét cikkek a sajtóban, hogy óriási probléma van, merthogy vízügyi nagyhatalom állítólag Magyarország, és rengeteg vizünk van, közben a Duna-Tisza közén egy milliós lakottságú területen, egytizedén az országnak sivatagi-félsivatagi körülmények kezdenek kialakulni. Öt-hat métert csökkent a talajvíz szintje, egyszerűen nem tudja senki megoldani, eddig legalábbis nem tudta senki megoldani a problémát, és ha így folytatódik, 50-60 éven belül el fog néptelenedni az a terület, mert alkalmatlan lesz akár termelésre, akár lakott településekre, hiszen a víz mint alapvető elem hiányozni fog.", "(17.20)", "Mindenképpen ennek a megoldása irányába kellene elmozdulni. Tudom, hogy ez nem ennek a törvényjavaslatnak a tárgya, hiszen a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról van szó, de meg kell jegyezni, mivel alapvetően vízgazdálkodási kérdés ez is, amiről most beszélünk.", "A vízgazdálkodási bírság intézményét is szabályozza, illetve kormányrendelet szabályozási körébe utalja ez a törvény. Ezentúl majd kormányrendeletben kell kidolgozni azt, hogy ki, hogyan, milyen formában fizessen vízgazdálkodási bírságot. Nyilvánvaló, hogy ez a rugalmasság szempontjából egyrészt egy üdvözlendő javaslat, másrészt pedig jó lenne ehhez ismerni azokat a kereteket, amelyek majd ezt a területet szabályozni fogják. Nyilvánvalóan a vízi létesítmény engedély nélküli létesítése, az engedély nélküli vízi tevékenység ennek a bírságnak az alapja. Hogy milyen formában és mekkora mértékben szabható ki? Jelen pillanatban magánszemélynél 300 ezer forint a bírság. Kérdés, hogy ez mekkora visszatartó erőt jelent. S az is kérdés, hogy tudjuk feltérképezni azt, hogy mennyi engedély nélküli vízi létesítmény ‑ kút vagy bármilyen vízi létesítmény ‑ van jelen pillanatban Magyarországon.", "Engedjék meg, hogy néhány mondatban azt is kommentáljam, hogy ez a törvény szól még a hulladék-közszolgáltatásokról, valamint a közszolgáltatás nélkül maradó településeken az ideiglenes szolgáltató kijelöléséről, amelynek felelőse a Katasztrófavédelmi Hatóság. Jól látható ‑ elsősorban abból, hogy már megint ennek a törvénynek a módosítására van szükség ‑, hogy problémás a hulladékkezelési közszolgáltatók működése. Mára több ilyen közszolgáltató is csőd közeli helyzetbe került, hiszen azok a rendszerek, amelyeket az Európai Unió ránk erőltetett, a regionális hulladéklerakók és területi rendszerek, amelyek sokszor száznál több települést foglalnak magukba, önmagukban véve életképtelenek. Ez abból is látszik, hogy sok helyen csőd közeli helyzet alakult ki.", "Ehhez természetesen hozzájárultak a kormánynak a hulladékgazdálkodási törvény módosítása óta meghozott különböző végrehajtási rendeletei is, a lerakási járulék, a termékdíjtörvények és még sok minden más olyan jogszabály-módosítás, amely ellehetetlenítette ezeket a létesítményeket, és ezzel együtt veszélybe sodorta a települések hulladékkezelési közszolgáltatását. Nyilvánvalóan nem megengedhető az, hogy előforduljon Magyarországon az a helyzet, amit eddig csak tv-híradókban láttunk, hogy Dél-Olaszországban, Nápoly környékén nem szállítják el a háztartási hulladékot, és ezzel olyan közegészségügyi helyzet alakul ki, amelynek a kialakulását nem volna célszerű Magyarországon megérni, mert ez sem esztétikailag, sem más szempontból nem kívánatos. A katasztrófavédelem természetesen ki tudja jelölni az ideiglenes közszolgáltatót, amely eddig maximum kilenc hónapig láthatta el ezt a feladatot, de most már egy kormányrendeletben meghatározott ideig tolják ezt ki. A kormányzat nyilvánvalóan készül arra, hogy komoly probléma lesz a hulladékkezelési közszolgáltatás terén.", "Visszatérve a vízgazdálkodás szabályozására: itt is az a legnagyobb probléma, hogy 2010 óta megkezdődött a vízügyi ágazat átszervezése. Az egykori környezetvédelmi tárca megszűnése után az államtitkársághoz került, majd egyes jogkörök átkerültek a Belügyminisztériumhoz, elsősorban a vizek elleni védelemmel kapcsolatos feladatok, majd egyre inkább átkerült minden vizekkel kapcsolatos hatósági és igazgatási hatáskör a Belügyminisztériumhoz.", "Azt mindig is mondtuk, nekünk is az a célunk, hogy a vízügy esetében egy tárca felügyelete alatt legyen minden hatósági és igazgatási hatáskör, mégpedig ott, ahol ezt a legjobban, legcélszerűbben, leghatékonyabban el tudják látni, és ahol megvan erre a megfelelő szakemberbázis. Ez lehet akár a Belügyminisztérium is, ezt most sem vitatjuk, de jelen pillanatban még mindig az a helyzet, hogy a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörében maradt például a kármentesítésekkel kapcsolatos vízügyi hatósági hatáskör, és még néhány apróbb hatósági hatáskör, ami szintén a széttagoltságot erősíti. A legcélszerűbb természetesen az lenne, ha egy külön tárca volna ‑ ezt is mindig elmondjuk ‑, ha a természeti erőforrásoknak és a környezetvédelemnek egy olyan önálló tárcája volna Magyarországon, ahol egyben tudjuk ellátni azokat a vízügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi és természeti erőforrásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek egy egységes szemléletet, egységes szakmai szabályozást, irányítást igényelnek, és nem pillanatnyi kormányzati érdekek alapján történne meg ezeknek a feladatoknak a szétosztása a különböző tárcák között.", "Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani. A végső álláspontot, hogy ezt a törvényjavaslatot tudjuk-e támogatni vagy pedig nem, a későbbiekben fogjuk kialakítani, attól függően, hogy lesznek-e elfogadott módosító indítványaink, hogy hogyan fog alakulni ez a javaslat a végső szavazás előtt. Mivel vannak benne pozitív kezdeményezések, nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy támogatni fogjuk. Arra buzdítom önöket, hogy ezen a törvényjavaslaton kívül hozzanak olyan újabb törvényjavaslatokat, amelyek radikálisan nyúlnak a probléma gyökeréhez, és Magyarország vízgazdálkodási problémáit a gyökerénél próbálja megoldani, hogy valóban egy hatékony és eredményes törvényalkotási munka folyjon itt az Országgyűlésben. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)"]}