karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Horváth István (Fidesz)

2015-06-09 · 82. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 5:40

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4822 Egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő módosításáról

Szöveg4 506 karakter · 12 bekezdés · JSON

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvények vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő módosításáról szóló T/4822. számú törvényjavaslat célja a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény nemzeti vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályaival, illetve a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény víziközmű-fogalmával történő összhangjának megteremtése.

A T/4822. számú törvényjavaslat három jogszabályt módosít. Az első jogszabály, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása során pontosításra kerül, hogy az egyes vizek és vízi létesítmények mikor és milyen módon kerülnek a vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe. Egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a települési belterületek csapadékvíz-elvezetésére szolgáló létesítmények fenntartása és üzemeltetése az önkormányzatok feladata, kivéve, ha a létesítmények országos jelentőségű főúthoz vagy vasúthoz tartoznak. Mindez eddig is önkormányzati feladat volt, ez azonban nem volt egyértelműen szabályozva, most az ágazati törvény pontosítására kerül sor a törvényjavaslatban.

A csapadékvízzel való gazdálkodásra is lehetőséget ad a módosítás az önkormányzatoknak. Az 1042/2012-es kormányhatározattal összhangban ilyen feladatok ellátására támogatást is kaphatnak a települések.

A módosító törvényjavaslat a megfelelő öntözővíz-továbbítás biztosítására és a víztovábbítást akadályozó művek állami üzemeltetésére tesz javaslatot. A vízügyi igazgatóságnak rendszeresen vizsgálnia kell, hogy illetékességi területén van-e az öntözővíz továbbítását akadályozó csatornaszakasz. Ilyen helyzet fennállása esetén kezdeményezni kell az illetékes vízügyi hatóság kijelölését a szakasz rendbetételére és meghatározott ideig tartó üzemeltetésére.

Külön engedélykategóriát vezet be a javaslat a vízi létesítmények ‑ például kutak ‑ bontásának, megszüntetésének eseteire. Ez a kategória eddig nem létezett, a bontáshoz is létesítési engedély kellett.

A módosító törvényjavaslat a víziközmű-társulatok megalakulására és működésére vonatkozó szabályok közé beépíti, hogy a vízügyi igazgatóságok széles körű szakmai kontrollt gyakorolnak a társulatok felett.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása a vízügyi szakmai követelmények ellenőrzését telepíti a vízügyi igazgatósághoz, amely a vízügyi igazgatóságok profiljába jobban illeszkedik. A törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása továbbra is a cégbíróságok feladata.

A módosító törvényjavaslat a kormánynak ad felhatalmazást, hogy rendeletben határozhatja meg a vízgazdálkodási bírság kiszabása során alkalmazandó szempontrendszernek és a bírság megfizetési módjának részletszabályait. Ezenkívül EU-s jogharmonizáció és apró pontosítások is bekerültek a javaslatba.

A második jogszabály, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításának elsődleges célja a hazai és uniós szabályozás összhangjának megteremtése. E cél érdekében változik a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés és technológia fogalma. További egy évig, 2016. június 1-ig elfogadható a beépíthető tűzoltó-technikai termékek tűzvédelmi megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy forgalmazási engedély, a 2013-ban bevezetett teljesítménynyilatkozat helyett. A teljesítménynyilatkozat alkalmazására történő átállás túlterhelte a tanúsító szerveket, ezért indokolt az egyéves haladék.

A harmadik jogszabály, az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása arra irányul, hogy a hulladékgazdálkodás tekintetében közszolgáltatási szerződés hiányában a katasztrófavédelmi igazgatóság határozata alapján kijelölt, közérdekű szolgáltató által ellátott településeken ne csupán 9 hónapig, hanem kormányrendeletben meghatározott időtartamig végezhessék a hulladékgazdálkodást a katasztrófavédelem által kijelölt szolgáltatók.

Ettől függetlenül a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés kötésére vonatkozó kötelezettsége megmarad, ám az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy 9 hónap kevés a közszolgáltatás helyreállítására.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az általam elmondott érveket is figyelembe véve tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a T/4822. számú törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Horváth István — 2015-06-09, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/82-103.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-82-103,
  title = {Horváth István — 2015-06-09, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/82-103.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}