Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hiszem, hogy sokunk számára új információ lenne itt az ülésteremben, hogy komoly bajok vannak a mentőszolgálat háza táján. Szinte hetente hallani késve kiérkező mentőautókról, szakemberhiányról, megalázó fizetésekről és elöregedett eszközökről, mentőautókról. Biztosak lehetnek benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindez csak a jéghegy csúcsa. Az emberek sokkal több problémáról, életveszélyes zavarról tudnának beszámolni, ha panaszaik átütnék a hallgatás falát.

De talán a legtöbbet maguk a mentősök tudnának mesélni; azok a hétköznapi hősök, akik vállalják a hihetetlen stresszt, az embert próbáló körülményeket és a megélhetéshez elégtelen fizetéseket. Vállalják, hogy embertársaikon segíthessenek, például önökön is, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Éppen ezért érthetetlennek tartom, hogy a kormány miért nem veszi komolyabban a sokasodó problémákat.

Szeretnék néhány részletet felolvasni egy levélből, amit egy mentőstől kaptam. Tanulságos lesz. „Tisztelt Képviselő Úr! Többször láttam, hogy a mentők helyzetéről szólalt fel. Olvastam a kérdéseket és az arra adott válaszokat is. Most már úgy érzem, nem hagyhatom szó nélkül. Beszélgetve az országban több bajtárssal is, sajnos mindenkivel közös a véleményünk. A mentők helyzete nem olyan rózsás, mint azt Rétvári államtitkár lefestette. Azt nem tudjuk, hogy kiktől kapta ezeket az adatokat, de köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Ha a mentők vezetése tájékoztatta így, akkor az szomorú. Ha az államtitkár úr tud a valós helyzetről, akkor az még rosszabb.”

És sorolja a levél tovább a problémákat, amelyeket azonnal rendezni kellene; a szabálymódosítások dacára is elöregedett, rozsdamarta autókét. A következő másfél évben újabb száz mentőautót kell leállítani, de az utánpótlásról semmi hír. Óriási létszámhiányról is ír ez a mentős. A hivatalos táblázatot egyeztetve a helyben ismert valós létszámmal, köszönő viszonyban sincs a kettő. Például a közép-magyarországi régióban csak gépkocsivezetőből hiányzik 63 fő. A Balaton-parton sem elégséges a létszám, pedig a szabályok már-már embertelenül rugalmasak. Gond nélkül lehet 60-80 kilométerrel átcsoportosítani a mentősöket, vagy éppen képzetlen dolgozókat felvenni a nyári csúcsszezonra. És még így is komoly problémák fenyegetnek az idei szezonban.

Hadd idézzem végül a levelet még egyszer, ehhez nincs mit hozzáfűzni, azt gondolom. „Rétvári Államtitkár Úr! Nekem, mentősnek elhiheti, hogy az OMSZ az összeomlás határán van. A dolgozók a teljes kiégés határán vannak. Ebbe a vezetők arrogáns viselkedése is besegít. A 24. órában vagyunk. Tegyenek rendet, amíg nem késő. Üdvözlettel: egy mentős.”

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)