Ikotity István (LMP)

IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat beterjesztése óta közel fél év telt el, míg eljutottunk a mai összegző vitáig. Ha a törvénygyár szokásos rohamtempóját nézzük, ez mindenképpen szokatlan. Az előttünk fekvő javaslat összességében pozitív, hiszen egy bonyolult helyzeten javítana, tenné ezt egyszerűbbé. Jelenleg van egy háromszereplős megoldás a kulturális intézmények mindennapos működésében, miszerint az állam a tulajdonos, az intézmények a vagyonkezelők, az önkormányzatok pedig a fenntartók. A módosítás célja, hogy a megyei múzeumokat és a könyvtárakat fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerüljenek a fenntartást szolgáló ingatlan vagyontárgyak. A javaslathoz benyújtott összegző módosító javaslat sem változtatna ezen. A nyelvhelyességi korrekciókon túl a jogszerkesztési eljárásoknak való megfelelést, illetve a vagyontárgyak átadása miatti sarkalatosságot rögzíti.

Az elmúlt időszakban rengeteget változott a könyvtárak és múzeumok helyzete, ez komoly problémákat okozott. Reméljük, végre megnyugtatóan rendeződnek ezek a kérdések, hiszen fontos szempont, hogy kiszámítható, biztonságos környezetben működhessenek ezek az intézmények. Ugyanakkor a vagyontárgyak átadása önmagában nem lesz elég. Továbbra sem fogunk elérni változást pluszforrások érdemi bevonása nélkül. Hiába a vagyontárgyak átadása, ha azok kiállítása, de még szakszerű elhelyezése is komoly anyagi nehézségekkel jár. Mennyire lehet sikeres a helyi kulturális intézményrendszer működtetése a jelenlegi, egyébként is forráshiányos önkormányzati rendszerben? Elismerjük, hogy konkrét helyi kultúrpolitikai célokra a közelmúltban nyíltak meg források, egy-két milliárd forintról beszélünk. A korábbi elvonásokat ez sajnos nem pótolja. A meggyengített önkormányzati rendszerhez képest ezek nagyságrendekkel alacsonyabb mértékű beruházások, támogatások.

Tisztelt Ház! A Lehet Más a Politika abból indul ki, hogy fel kell lendíteni a helyi kulturális életet. Mindig elmondjuk, hogy Magyarországon jelenleg több millió emberhez nem jutnak el az alapvető kulturális javak. A kulturális értékteremtésben pláne nem tud részt venni a fél ország, holott ez is ugyanolyan fontos lenne. És sajnos hiába hangoztatja újabban már kulturális államtitkár úr is ezeket a célokat, ha erre érdemben nincs forrás. Másrészt pedig a kormány teljes gazdaság- és társadalompolitikája szembemegy mindezzel. Az oktatás lebutítása, a magyar munkaerő multinacionális vállalatoknak vagy haveri oligarcháknak való kiszolgáltatása, az összeszerelő ország erőltetése homlokegyenest az ellenkező irányba mutatnak. Az a csekély összeg, amit a könyvtárak fejlesztésére fordítottak a közelmúltban, az sem lehet így igazán hatékony kulturális beruházás.

Az LMP szerint a könyvtárak és múzeumok valóban fontos szerepet játszhatnának a helyi kulturális élet fellendítésében, de ehhez teljesen más kormányzati vízióra lenne szükség. A félmegoldások és kormányzati lépésekkel inkompatibilis kultúrpolitikai retorika érdemi eredményt nem fognak hozni. Támogatjuk a törvényjavaslatot, mert fontos a vagyontárgyak átadása, visszaadása helyi szintre, de azért azt is látjuk, hogy ezzel legfeljebb egy kis lépést tehetünk előre. Gondoljanak csak bele! Az összeszerelő ország diákjai, akik már 16 évesen kikerülnek az iskolapadból, vagy akik gimnáziumok helyett szakiskolákba lesznek terelve, ők vajon milyen eséllyel fognak tömegesen kulturális intézményeket, könyvtárakat, múzeumokat láto­gatni? Ők milyen eséllyel fognak részt venni a kulturális értékteremtésben?

Tegyünk egy gondolatkísérletet! Vegyük azt, hogy az L. Simon László- vagy Hoppál Péter-féle kultúrpolitika holnaptól nem a százmilliárdos megalomán kulturális beruházásokat támogatja elsősorban, mint amilyen a múzeumi negyed vagy a budai Vár, amely csak egy szűk réteg számára lesz hozzáférhető, hanem az ország azon felére koncentrál, akik tényleg semmilyen kulturális értékhez nem jutnak hozzá. Vegyük azt, hogy valóban ez lesz a fontos, hogy Magyarország minden részébe, minden településre eljussanak a kulturális programok, kulturális terek épüljenek, ahol egy kreatív, alkotó folyamat keretében mindenki megismerheti a múltbeli és kortárs művészeti értékeket, sőt mindenki saját maga is részt vehet a jelen és a jövő kultúrájának építésében. Sajnos ilyen oktatáspolitika, ilyen társadalompolitika, ilyen gazdaságpolitika mellett az egész alig fog érni valamit, sajnos.

Ahogy elmondtam, a javaslatot a Lehet Más a Politika támogatni fogja, a decentralizáció, a szubszidiaritás elve mindenképpen indokolják ezt. Köszönöm a figyelmüket.

(23.40)