Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon érdekes hozzászólásokat hallottunk e tekintetben, de azért jó, ha egy-két kérdést világosan látunk. A Magyar Nemzeti Banknál álltak rendelkezésre és állnak rendelkezésre azok az információk, amik egy ellenőrzési rendszer hatékony megvalósításához szükségesek, és emellett, ettől függetlenül működött korábban évtizedeken keresztül egy felügyeleti rendszer. Ennek a következménye volt az, hogy bizonyos információk nem tudtak egymással találkozni, és ennek megfelelően az ellenőrzési rendszer sem tudott jól működni. Ez jó sokáig így működött, és ennek a következménye volt az, hogy ki tudott alakulni olyan helyzet, ami annak idején kialakult.

Volt közöttünk egy filozófiai különbség, önök között és közöttünk e tekintetben, és ennek a filozófiai különbségnek a lényege az volt, hogy önök egy neoliberális szemlélettől vezérelve elsősorban a fellazításban voltak érdekeltek, illetve ezt hangsúlyozták. És ennek következménye volt az, hogy a pénzügyi rendszer számos területén, más területen is, így a bankok területén is más típusú eljárást alkalmaztak, és ennek a következménye volt az, hogy 2010-ben már olyan mértékűvé vált a devizahitel-állomány, ami egyébként elfogadhatatlan és vállalhatatlan volt, mert a pénzügyi rendszerek más területén, a bankszektor területén is máshogy viselkedtek. Ez nyolc évvel korábban még egészen minimális volt, de a forinthitelhez szükséges és a forinthitelhez kapcsolt garanciális rendszert megszüntették.

A pénzügyi rendszer másik oldalán is hasonló volt a helyzet, a korábbi brókerbotrányokra nem úgy reagáltak önök, hogy megerősítették volna az ellenőrzési rendszert, hanem pont az ellenkező irányba indult el az eljárás, a rendszernek a fellazítására került sor. Először a kötelező eljárást, a kötelező ellenőrzési eljárást szüntették meg, aztán később nemzetközi nyomásra egy jóval ritkább, ötéves ellenőrzési periódust vezettek be.

Ez a rendszer alapvetően rossz volt, hiszen abban az esetben, ha működik egy felügyelet, aminek elsősorban az volt a technikája, hogy bekérte az adatokat a különböző brókercégektől, és a bekért adatok alapján azt nézte meg, hogy van-e feszültség az átadott adatokban, nem pedig helyszíni ellenőrzések során ott legeneráltatott adatok alapján állapították meg az ellenőrzési eljárást, és nem voltak birtokában azoknak az adatoknak, amiknek, mondjuk, csak a Nemzeti Bank lett volna birtokában. Ezért került sor arra, hogy fokozatosan előremenve a pénzügyi rendszer átalakításában, ugye, először a bankszektor esetében, a bankok elszámoltatása kapcsán, aztán a fair bankok megalkotása kapcsán és így tovább, majd később a brókercégek esetében is a felügyeleti rendszernek a megerősítése zajlott.

Egy így kialakult erősebb felügyelet másfél éves működés után már képes volt arra, hogy feltárjon olyan visszaéléseket, amelyeket évtizedekig egyébként nem lehetett feltárni. Ennek a következménye volt az, hogy egy sokkal jobban működő, hatékonyabb eljárás jött létre. Az eljárásnak a lényege az is, hogy más volt a metodika is a Nemzeti Banknál, hiszen ebben az esetben már a Nemzeti Bank helyszínre kiment, legeneráltatta ott helyben az adatokat, összevetette a saját nyilvántartásával, és nagyon gyorsan képes is volt arra, hogy feltárja ezeket a visszaéléseket. Ez volt tehát a metódus, és ennyiben változott a helyzet, és tovább kell menni ezen a lépcsőn. Már megtettünk egy-két jogszabály-módosítást, de szükséges további jogszabály-módosítás is, hiszen látjuk a tapasztalatok alapján, hogy egy megerősített nemzeti banki jogkör mennyire tud segíteni az ellenőrzés folyamatában is.

A mostani jogszabályalkotás két fő irányba indul el. Egyrészt van egy bizalomerősítő iránya, a másik oldalon pedig egy felügyeleti erősítő iránya. Tehát a felügyeleti rendszer megerősítése irányába hat. Így például bárki jogosult lesz arra, hogy lekérje a saját adatait, a saját pénzügyi adatait bármikor a Nemzeti Bank rendszerén keresztül. Havonta köteles lesz például a szolgáltató egy egyenleget küldeni az ügyfél számára, hogy hogy áll, és éves szinten ellenőrizni fogja a Nemzeti Bank, és ehhez meglesz az eszköze is, hogy vajon a pénzügyi állomány, a mögöttes értékpapírok rendelkezésre állnak-e, és szigorítva lesz, sűrítve lesz az ellenőrzés is, emelve lesznek a bírságok, amennyiben az Országgyűlés ezt a szabályt elfogadja. Elfogadja ‑ és reméljük, elfogadja ‑, és reméljük, önök jobb belátásra fognak térni, és ugyan nincs itt az LMP-s képviselő asszony, de neki is mondom, hogy ha alapvetően ‑ bocsánat ‑ (Schmuck Erzsébet a jegyzői székben ül.) egyetértenek azzal, hogy mi a törvénynek a célja, és mi a törvény, a törvényi szabályozás, ezt a jogszabályt nem egy pillanatra alkotjuk, hanem hosszú távra alkotjuk. Hosszú távon hozunk létre egy erősebb felügyeleti rendszert.

Amennyiben önök ezzel egyetértenek, alapvetően ezzel kapcsolatban kifogásuk nincsen, akkor nem baj, ha ezen az úton továbbmegyünk, és ha nem látnak kivetnivalót ebben a jogszabályban önmagában, akkor arra kérem önöket is, hogy támogassák ezt a jogszabályt. Mert az önök támogatására is szükség lesz, hiszen ez a jogszabály kétharmados részeket is tartalmaz, és amennyiben ezt nem szavazza meg az ellenzék, akkor az ő felelőssége lesz az, hogy nem lesz egy erősebb, sokkal jobban működő ellenőrzési rendszer, és nem tudjuk kizárni azt a jövő vonatkozásában, hogy ne fordulhasson elő olyan ügy, mint ami előfordult a múltban, ne fordulhassanak elő újabb pénzügyi visszaélések. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.