{"cycle": 40, "id": "81-279", "date": "2015-06-08", "ulnap": 81, "seq": 279, "speaker": "Cseresnyés Péter (Fidesz)", "p_azon": "c014", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/4393 Egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról", "iromany": "T/4393", "duration_s": 183, "position": null, "chars": 2345, "paragraphs": ["CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kulcsár-ügy után a szocialisták évek során folytatott oda nem figyelése, trehánysága okán ‑ hogy másra ne is gondoljunk ‑ 2015-ben egy újabb pénzügyi csalássorozat rázta meg a közvéleményt. A hatósági nyomozások alapján valószínűnek tűnik, hogy mind a Buda-Cash Brókerház, mind pedig a Quaestor esetében vélelmezhetően már az ezredforduló óta folytak visszaélések, így például a Bajnai Gordonhoz köthető Buda-Cash 2009-ben sikeresen ‑ vélhetően sikeresen ‑ kijátszotta az akkor hiányosnak mondható ellenőrzési rendszert, és ennek következménye lehet, hogy súlyos tízmilliárdokkal károsította meg a kisbetéteseket és az önkormányzatokat.", "A kormány a gyors intézkedésének köszönhetően hatékonyan tudott közbeavatkozni az ügyben. A parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében a brókerbotrányban érintett cégek cégcsoportjainak, a cégek vezetőinek, tulajdonosainak, a felügyelőbizottsági tagoknak és az érintett könyvvizsgálóknak is zárolni lehet a teljes vagyonát. A zár alá vett vagyont pedig a károsultak kártalanítására kell felhasználni.", "Ugyanakkor annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a hasonló pénzügyi visszaélések, szükséges a szabályozás szigorítása. A törvényjavaslat célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése, a szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozás szigorítása, valamint az Európai Unió egyes szabályainak átvétele.", "A javaslat megemeli a BEVA által fizetendő kártalanítási összeghatárt 100 ezer euróra, ez alapján a Buda-Cash ügyre tekintettel a befektetési vállalkozások esetén is 5 év helyett 3 évenként történő átfogó felügyeleti vizsgálatot ír elő a hitelintézetekhez hasonlóan.", "Aztán az összegző módosító javaslat számos technikai pontosítás mellett olyan, a befektetők védelmét biztosító javaslatot tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az ügyfelek gyakoribb és könnyebben ellenőrizhető tájékoztatásához. El kell mondani természetesen még azt is, hogy az elmúlt hónapokban kirobbant brókerbotrányok esetében jól halad a több tízezer károsult kártalanítása, azonban fontos, hogy olyan jogszabályi környezetet hozzunk létre ‑ és ez most egy lehetőség a törvényjavaslat elfogadása esetén ‑, amely biztosítja, hogy a jövőben senkinek ne legyen lehetősége az ügyfeleket becsapva több tízmilliárd forintot eltüntetni."]}