Kucsák László (Fidesz)

KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság június 5-ei ülésén a házszabály 46. §-a szerint megtárgyalta a T/4884. számon benyújtott, Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 20 igen, 5 nem és 2 tartózkodás mellett összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújtott be.

(19.00)

A Törvényalkotási bizottság módosító javaslata egyrészről tartalmazza a Költségvetési bizottság egypontos, másrészről a Törvényalkotási bizottság 21 pontos saját módosító indítványát. A Költségvetési bizottság javaslata egyértelművé teszi a filmszakma számára, hogy közvetett finanszírozási források 2016-ban is rendelkezésre fognak állni, mégpedig reményeink szerint a mozgóképtörvényben rögzített összeg akár 2 milliárd forinttal meg is haladhatja az idén letéti számlán szereplő összeget.

Kiszámítható és átlátható viszonyokat azonban nemcsak a filmiparban szeretnénk, hanem a reklámpiacon is. A Törvényalkotási bizottság módosítójának célja, hogy a reklám közzétevője, illetve a médiahirdetési felület értékesítője nyújthasson árengedményt a reklámközvetítőnek a reklám közzétételi díjából azzal, hogy a reklámközvetítő köteles azt a reklámozó vagy a reklámozó nevében eljáró reklámközvetítő felé teljes mértékben érvényesíteni. Kimondatik ugyanakkor, hogy a reklámközvetítő nem működhet közre olyan reklámszerződés létrejöttében, amelynek létrejöttében a tulajdonában álló médiahirdetési felület értékesítője járt el. A törvényjavaslat kiegészítésére egyébként elsősorban azért volt szükség, mert a hirdetési és a reklámfelületek értékesítését gyakran nem a reklám közzétevője látja el, hanem az ő megbízása alapján eljáró értékesítőház, vagyis a sales house.

Végezetül megjegyzem, hogy a módosító javaslatnak köszönhetően az államadósság csökkentésével összefüggő szabályok ugyanazon törvényben kerülnek megállapításra. A javaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben helyezi el az államadósság-mutató számításával kapcsolatos fogalommeghatározásokat és a központi költségvetés tervezésére vonatkozó, a kormányzati szektor egyenlegének meghatározásával összefüggő követelményeket is. A magyar kormány tehát továbbra is elkötelezett az államadósság folyamatos csökkentése mellett, mely folyamatban már most is komoly eredmény mutatható fel. Ehhez kérem, ehhez kérjük a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.