Schmuck Erzsébet (LMP)

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő adótörvénycsomag akár lehetne pozitív is, hiszen kevés paragrafust tartalmaz, kevés helyen változtat. Ez jelezhetné azt is, hogy végre kiszámítható gazdaságpolitikához értünk. A baj csak az, hogy összességében kiszámíthatóan halad a rossz irányba. Tovább pumpálja a jövedelmeket a szegényektől a gazdagok felé, erősítve ezzel az országot szétszakító jövedelempolitikát.

Elsőként az egykulcsos szja 16 százalékról 15 százalékra való csökkentéséről szeretnék szólni. Ha sokszor elmondjuk, akkor talán valamikor majd a kormánypárti képviselőtársaink meg fogják hallani ennek a következményeit. A tegnapi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök úr azt mondta, hogy az egykulcsos szja a rendszer alapja, és lehetetlen, hogy azt megváltoztassák. Azzal egyetértünk, hogy ez a rendszerük alapja, viszont elkerülhetetlennek tartjuk, hogy megváltozzon, mert az a politika, ami folyamatosan a szegényektől szivattyúz át jövedelmeket a gazdagok felé, egész egyszerűen nem fenntartható.

Az LMP már akkor elkezdte ostorozni az 1 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot, amikor önök ezt 2010-ben bevezették. Már akkor lehetett látni, hogy ez az 1 százalékos jövedelemadó-kulcs 500 milliárdot hagy a jobban keresőknél és 130 milliárddal megterhelte az alacsony jövedelműeket. Önök most azt mondják, hogy az szja 1 százalékos csökkentése 120 milliárdot hagy ott az embereknél. De ez az átlag! Önök nem beszélnek arról, hogy ez a 120 milliárd hogyan fog megoszlani a szegények és a magasabb jövedelműek között. Többször elhangzott már az elmúlt napok vitájában és ma is, hogy ez az 1 százalékos csökkentés a nagyjövedelműeknél nagy összeget hagy, az 1 millió forint havi keresetűeknél 10 ezer forintot, és addig, amíg valaki kevesebbet keres, 100 ezer forintos jövedelemnél ez havi ezer forintot jelent. Tehát itt is látszódnak a különbségek.

Amikor erről a különbségről beszélünk, érdemes egy kicsit kitekinteni a nemzetközi folyamatokra és nemzetközi összefüggésekbe helyezni ezt a kérdést. Nem véletlen, hogy ma már egyre több közgazdász azt mondja, hogy a társadalmak szétszakítottsága, tehát az, hogy egyre kevesebben fölözik le a gazdasági növekedés hasznát és egyre többen szegényednek el, egyáltalán a fejlődés akadálya. Gondoljunk bele, hogy az így lerongyolódott, kizsákmányolt munkaerő mire képes. Nem képes kreativitásra. Tehát biztos, hogy ezen változtatni kell, és így nem csak Magyarország és nem csak a világ… ‑ tehát mindenhol alapvető feladat az, hogy hogyan lehetne ezt a szakadékot beásni, hogy minél jobban szűküljön a rés a gazdagok és az egyre jobban elszegényedő emberek között. Ez nagy kihívás, és nyilván ennek az egyik kulcsa a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása. De az is biztos, hogy sokkal mélyebben, alaposabban el kell gondolkodni a vagyonadón, a tőkejövedelmek megadóztatásán. Ha ezen nem fogunk változtatni, akkor biztos, hogy az ország nem fog a felemelkedés útjára lépni.

Az LMP szerint tehát vissza kell hozni a progresszív jövedelemadót. Erre mi megfelelő indítványt is beterjesztettünk. Ez a járulékokat is csökkentené 6,5 százalékkal, azaz a munkavállalói járulékteher 12 százalék maradna. Az szja nulla százalék lenne a minimálbérig, 12 százalék az efeletti jövedelmekre az átlagbérig, és 24 százalék az átlagbér feletti jövedelmekre. Ez mindenki számára megteremtené, hogy a létminimum szintjéig a jövedelme adómentes legyen; és nem csak a minimálbért keresőknek, ezt hangsúlyozzuk, hiszen a progresszív személyi jövedelemadó lényege, hogy magasabb adókulccsal csak az adott határ feletti jövedelem adózik, azaz a nettó jövedelme mindenkinek nő. Az átlagbérnél ez a növekedés havi 38 ezer forint, ami feljebb csökken ugyan a belépő magasabb kulcs miatt, de még sokáig érezhető. Mindez egyben emelné az olyan tőkejövedelmek terhelését is, mint az osztalék, ami megfelel azon elvnek, hogy a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek adóztatását közelítsük egymáshoz.

A másik kérdés, erről is ma már többször volt szó, a sertéshús áfájának 5 százalékra történő csökkentése. Ezt mi nagyon kevésnek tartjuk. Tulajdonképpen azt gondoljuk, hogy néhány, a kormánytól nem túl távol álló nagyvállalkozónak segít fenntartani a vágóhídját és üzemét, és esetleg fehéredik valamit a piac, de nem túl sokat. Egy embernek az átlagos 2,5 kilogrammos fogyasztás mellett ez egyébként 500-700 forint spórolást jelent havonta. Tehát az áfa 5 százalékra való csökkentése körülbelül havonta 500-700 forint spórolást jelent. A gazdagok viszont, akik egyre több húst fogyasztanak, persze megint nyernek, feltéve, ha az áfacsökkentés érvényesül a fogyasztói árakban, ami egyáltalán nem biztos.

Az LMP is régóta hangoztatja, hogy káros dolog az alapvető létfeltételt jelentő élelmiszerek ilyen szintű adóztatása. Az alapvető élelmiszerek adóját alacsonyan kell tartani. Más országokban ezt már rég felismerték.

(12.40)

A magyar kormánynak ez az ötlet talán azért nem tetszik, mármint az, hogy az alapvető élelmiszerre általánosan terjesztjük ki a csökkentést, mert az alapvető élelmiszerek olcsóbbá tétele nem a gazdagoknak kedvez, hiszen az élelmiszerek fogyasztása korlátos, a jövedelem emelkedésével aránya a fogyasztói kosárban csökken. Az LMP erre vonatkozóan is benyújtott módosító javaslatot, ami a zöldség, gyümölcs, gabona és tejtermékek, édesvízi halak és egyes húsfélék áfájának csökkentését jelentené.

És ha áfacsökkentésről beszélünk, akkor még nekünk az is a további javaslatunk, hogy a tömegközlekedés áfáját is csökkenteni kell 27 százalékról 5 százalékra. Ez az egyszerű dolgozóknak, ingázóknak segítene, segítené az elhelyezkedést, területi zárványok felszámolását. Éppen tegnap panaszkodott Lázár János miniszter úr, hogy a tömegközlekedés túl drága. Ebből ő azt a következtetést vonta le, hogy az autós közlekedés terheit kell csökkenteni. A mi következtetésünk ellentétes: éppen hogy a környezetileg és társadalmilag hatékonyabb közösségi közlekedést kell elérhetőbbé tenni mind árban, mind szolgáltatásban.

Érdekes intézkedés a háziorvosok iparűzési adó alóli mentességének megteremtése. Támogatandó, hogy az egészségügyi béreket rendezzük, hogy a rengeteg üresen álló háziorvosi praxis vonzóbb legyen. Ugyanakkor ez az intézkedés egyrészt megint az önkormányzatokra rak terhet, másrészt épp ott nem segít, ahol a leginkább kellene. A szegény önkormányzatok nem nagyon tudnak majd kedvezményt adni, részben, mert minden fillérre szükségük van, részben, mert már eddig is olyan alacsonyra vitték le az iparűzési adó mértékét.

Nem támogatandó a csomagból az úgynevezett növekedési adóhitel bevezetése sem. Ez az intézkedés gyorsan növekvő cégeknek adná meg azt a kedvezményt, hogy nem kell az adott évben befizetni nyereségadójukat, hanem azt később, elhalasztva tehetik meg. Eléggé érthetetlen számunkra, hogy erre miért van szükség, egy gyorsan növekvő kkv-nál egyébként is gyorsan bővülnek a források, amiket beruházásra fordíthat. Ráadásul tudjuk, milyen cégek bővülnek a leggyorsabban: a közbeszerzési pályázatok királyai, Tiborcz István és Mészáros Lőrinc cégei ‑ nekik egyébként tényleg felesleges további kedvezményeket adni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból. ‑ Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)