Fuzik János

FUZIK JÁNOS nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Váženỳ pán predseda! Vážené Národné zhromaždenie! Pozdravujem Vás vo svojom slovenskom materinskom jazyku v mene parlamentného Vỳboru pre národnosti v Maďarsku a prajem Vám úspešné rokovanie!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm önöket szlovák anyanyelvemen az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében, és eredményes tanácskozást kívánok.

Bizottságunknak is eredményes tanácskozása volt a múlt héten, május 20-ai ülésén, amikor többek között a T/4730. sorszámon benyújtott, Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitattuk meg. Levezető elnökként akkor azt találtam mondani, hogy tulajdonképpen egy kegyelmi állapotban folytatjuk le ennek a napirendi pontnak a megvitatását. Kegyelmi állapotban azért, mert a kormány által benyújtott, a jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat jelentős részben tartalmazza azokat az elvárásainkat, amelyeket a tavalyi megalapozó, tervező és egyeztető munkánk eredményeire építve idén megfogalmaztunk.

Tavaly még merőben más volt a helyzet, a korábbi tízegynéhány évben még inkább. A múlt év novemberében tartott költségvetési általános vitában még egy olyan törvényjavaslat kapcsán hallattuk a szavunkat és a magyarországi nemzetiségek hangját, amely 2015-re egyetlen fillér emelés nélkül, rideg gépiességgel hozta a hosszú évek óta változatlan nemzetiségi költségvetési keretszámokat, a nemzetiségi társadalmi vagy civil szervezetek esetében például már 14 esztendeje változatlanul azt az ominózus évi 110 millió forintot, amelyet sokáig az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága osztott szét a pályázók között. Minden bizonnyal az országgyűlési bizottság tagjai sem bánták, hogy ez a hálátlan feladat időközben átkerült a hazai nemzetiségek ügyeit patronáló kormányzati szervekhez, legutóbb az Emberi Erőforrások Minisztériumában a közkeletű nevén EMET-ként ismert Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, amely még az idei, a 2015. év elején is a jól bevált 110 milliós keretösszeggel igyekezett eleget tenni 428 nemzetiségi civil szervezet hétszeres, közel 740 millió forintot kitevő pályázati igényeinek.

De felidézhetnénk ugyanúgy kiragadva a 13 országos nemzetiségi önkormányzat esetét is, amelyek költségvetési támogatása gyakorlatilag 2008 óta nem változott, miközben továbbra is újabb ellenszolgáltatás nélküli feladatokat vállaltak fel nemzetiségi elhivatottságuk és komolyan vett küldetésük jegyében.

(10.30)

Kulturális intézményeket alapítottak nemzetiségi közösségeink fennmaradása érdekében, újabb nemzetiségi iskolák fenntartását vették át, és nemegyszer nekifogtak az épületek felújításának is.

Három évvel később, 2011-ben számszakilag emelkedett ugyan néhány tíz millió forinttal az egyes országos nemzetiségi önkormányzatok éves támogatása, de mindez csupán azért történt, mert a költségvetési rovatukba bekerült a nemzetiségi újságuk garantált támogatása is, ami előnyös volt abból a szempontból, hogy már nem kellett rá évről évre pályázatot benyújtani a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványhoz, cserébe viszont az új lapgazdák gyakran kényszerültek arra, hogy nemzetiségi hetilapjaik szűkös költségvetési támogatását kiegészítsék.

Tavaly novemberben tehát az idei évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat általános vitája során itt, az Országgyűlés plenáris ülésén ezeknek az áldatlannak nevezhető állapotoknak a megszüntetése és javítása érdekében érveltünk. De nemcsak érveltünk, hanem átgondolt, szisztematikus előkészítő munkával teremtettünk alapot az érveinknek. Rendszeresen konzultáltunk és egyeztettünk az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökeivel. A meglévő nemzetiségi támogatási rendszerből indultunk ki azzal az eltökélt szándékkal, hogy nem eseti megoldásokra, felületi kezelésekre törekszünk, hanem kimozdítjuk és aztán folyamatosan mozgásban tartjuk a befagyott hajónkat.

Természetesen a legkritikusabbnak vélt pontokkal kezdtük: a 13 országos nemzetiségi önkormányzat és az általuk fenntartott újságok, intézmények támogatásának növelésével, a 2143 települési és területi nemzetiségi önkormányzat működési, valamint feladatalapú támogatásának emelésével, az iskolások anyaországi anyanyelvi táborainak kiemelt támogatásával.

A további valós igényekből kiindulva új költségvetési sort terveztünk nyitni a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények felújítási, beruházási és pályázati önrészének fedezetére. A számszakilag és tartalmi vonatkozásában is alaposan kidolgozott tervezetet bizottságunk egyeztette a költségvetési törvényjavaslat kormányzati előterjesztőjével, továbbá az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőivel - sikeresen. Az addigi 4 milliárd forint nagyságrendű nemzetiségi költségvetési támogatási tétel további 2 milliárd forinttal növekedett. Reményeink szerint ezzel a magyarországi nemzetiségek önkormányzatai és intézményei egy olyan úton indulhattak el, amely új fejezetet nyit a történelmükben.

A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat igazolni látszik reményeinket. Ismét megdolgoztunk érte. Bizonyára nem véletlenül tartozik a Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országgyűlés három legtöbbet ülésező testülete közé!

A tavalyi tapasztalatokból kiindulva - nem is sejtve, hogy már a tavaszi ülésszakban tárgysorozatba kerülhet a jövő évi költségvetési törvényjavaslat - tehát már idejekorán megkezdtük az egyeztetéseket az országos nemzetiségi önkormányzatokkal a költségvetési támogatási igényeikről. A kitűzött utat folytatva a nemzetiségi települési és területi önkormányzatok működési támogatásának 100 százalékos emelését irányoztuk elő 784,2 millió forint növekménnyel. Így a helyi és a területi önkormányzataink működési és feladatalapú támogatásának kerete jövőre kiegyenlítődhet, meghaladva az 1,5-1,5 milliárd forintot.

Indítványunk másik fontos és összegében legjelentősebb eleme a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat XX. fejezetének 56. számú Nemzetiségi támogatások alcíme. Ennek idei bázisértéke 639,4 millió forint, amelyet további 820 millió forinttal terveztünk kiegészíteni; pontosabban: annak pályázati támogatási összegét, amely egy idei kisebb léptékű diáktábori emeléstől eltekintve gyakorlatilag 14 éve változatlan. A 320 millió forintos pályázati keretre négy témakörben idén benyújtott és befogadott pályázatok összege közel hatszorosa a felosztható tételnek. Pedig ezek a nemzetiségi vitalitást és aktivitást serkentő pályázati lehetőségek az elmúlt másfél évtizedben hatványozottan segítették volna a nyelvi asszimiláció és identitásvesztés elleni törekvéseinket.

Nosztalgiával emlegettük azt a 650 millió forintot, amelyet a kormány a kilencvenes évek közepén az új nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása után a hazai nemzetiségi politika valódi megújítását követően a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa adományozására hozott létre. Akkortájt egyébként - utánanéztem -, 1995-ben egy amerikai dollár éves középárfolyama 125 forint volt.

Visszatérve a pályázati csomaghoz, ennek jelentős tétele a nemzetiségi civil szervezetek támogatása, amelyeknek a már említett és megcsontosodott 110 millió forintnyi keret volt 2002 óta az osztályrészük. Ennek háromszorosára, 330 millió forintra való emelését javasoljuk, ami már közel felerészben lefedné a pályázati igényeket. Ugyanezek a mutatók érvényesülhetnek a nemzetiségi kulturális kezdeményezések támogatására kiírt pályázatok esetében is: 110 millió forint áll rendelkezésre, további 220 millióval szeretnénk ezt kiegészíteni. Az anyanyelvi diáktáborok 90 milliós keretéhez további 180 milliót kívánunk rendelni, ami már megnyugtató megoldást jelentene ezen a területen is. A nemzetiségi pedagógusaink anyaországi továbbképzésének támogatására a meglévő 10 millió forinthoz további 20 milliót rendelnénk.

Az eddig felsorolt, hagyományosan - bár igen szerényen - működő négy pályázati témakört a költségvetési lehetőségek révén két újabb elemmel kívánjuk kiegészíteni. A megítélésünk szerint jelentősen alulfinanszírozott, mégis ígéretesen fejlődő és gyarapodó nemzetiségi színházi világunk támogatására 100 millió forintos összeggel új pályázati alapot hoznánk létre, amelyet kiegészítenénk a szaktárcánál meglévő, hasonló célú 106 millió forintos keret átcsoportosításával is.

A települési, valamint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott kis létszámú, 100 fő alatti nemzetiségi köznevelési intézmények működése egyre gyakrabban jár megoldhatatlan anyagi nehézségekkel a fenntartók számára. Az ő költségeik kiegyenlítésére tervezünk ugyancsak új pályázati keretet nyitni 80 millió forint összeggel. A felsorolt hat pályázati tétel összességében tehát 820 millió forint tervezett költségvetési növekményt tartalmaz.

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának 784,2 millió forintos javasolt emelése mellett - amely kiegészül az Országos Lengyel Önkormányzat 18 millió forintos kompenzációjával - a pályázati keretek alkotják bizottsági költségvetési javaslatunk második pillérét.

(10.40)

A harmadik jelentős támogatási tartóelemünk az idei költségvetésben először szerepel, a XX. fejezet 60. számú, „Nemzetiségi beruházási, fejújítási keret és pályázati önrész” alcímben található 441,2 millió forint összeggel. A jövő évi költségvetésben ezt ugyanilyen mértékben, a kétszeresére kívánjuk emelni. Bármilyen hihetetlennek is tűnhet, még így is az apró lépések módszerét követjük, hiszen csupán a 13 országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott közel 100 köznevelési és kulturális intézmény esetében több mint 17 milliárd forintot tesznek ki a felmért beruházási és felújítási igények.

A költségvetési stagnálás hosszú évei után tehát jócskán felhalmozódott a tenni- és törlesztenivaló. Reménykeltő azonban számunkra, hogy már tavaly, az idei központi költségvetés elfogadásakor új hozzáállást, őszinte segítő szándékot és főként hatékony lépéseket tapasztaltunk mind a kormány, mind az Országgyűlés részéről. Az idei évre elfogadott 2 milliárd forint összegű nemzetiségi támogatási növekményt - nem kis örömünkre - további hasonló léptékű fejlődés követheti.

A korábban három tételben felsorolt költségvetési támogatási igényeinket - amelyek együttesen 2 milliárd 63,4 millió forintos további növekedést jelenthetnek a 2016. évben a magyarországi nemzetiségek életében -, ezt a számunkra rendkívül jelentős többlettámogatást a kormány új költségvetési törvényjavaslata már tartalmazza. Idén már nem amellett kell tehát érvelnünk, mint tavaly, hogy a bizottsági módosító javaslatunk parlamenti elfogadásával javíthassunk nemzetiségeink helyzetén, hanem ahogyan azt egy szabályos törvényjavaslat kritériumai is megkövetelik, indokoljuk az általunk igényelt költségvetési támogatási tételek megalapozottságát és szükségességét.

Erre törekedtem jómagam is, annak reményében, hogy a tisztelt Országgyűlés a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot elfogadja, és annak keretében bizottságunk törekvéseit és nemzetiségi közösségeink túlélési esélyeit is támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)