Ander Balázs (Jobbik)
2015-05-29 · 78. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 7:38Szöveg6 219 karakter · 12 bekezdés · JSON
ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat első része technikai jellegű módosításokat tartalmaz a külföldi gépjárműflotta-üzemeltetők magyarországi gépkocsi-bérbeadásokkal kapcsolatos közterheinek egyértelmű szabályozása, regisztrációs adó megfizetése, illetőleg a külföldi rendszám 30 napon túli használata érdekében. Ez mint szakmailag szükséges és indokolt módosítás egyértelműen támogatható, a Jobbik konstruktivitására jellemző módon nem fogunk a kákán is csomót keresni.
A törvényjavaslat érdemi része a vízi közlekedésről szóló törvényt módosítja, és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a NIF Zrt. mint fejlesztési közreműködő bevonásáról rendelkezik a vízi közlekedést érintő infrastrukturális fejlesztések esetében. Mindenképpen sajnálatosnak tartjuk, hogy e javaslat csak most, ennyi év elteltével kerül az Országgyűlés elé. Jól mutatja a vízi közlekedés, elsődlegesen a vízi áruszállítás alárendelt szerepét az, hogy az ebben rejlő lehetőségeket, a közúti szállítással szemben környezeti és balesetvédelmi szempontból hatalmas előnyt felmutatni képes vízi szállításban rejlő lehetőségeket mennyire nem képes hazánk kihasználni.
Jó tudni, hogy hazánkat földrajzi helyzete nem csupán a vasúti korridorok csomópontjává teszi, hiszen az Európán belüli 30 ezer kilométer hajózható belvízi útból is itt található 1400 kilométer, ráadásul a legfontosabb transzkontinentális vízi útvonalnak, a 3505 kilométer hosszú, az Északi-tengeri Rotterdamtól a Fekete-tengeri Sulináig tartó Duna–Majna–Rajna rendszernek a közepe éppen Dunaalmáson van. Úgy is felfoghatnánk, mint egy nagyon olcsón fenntartható és nagyon-nagyon sok sávos, tulajdonképpen ingyen a rendelkezésünkre bocsátott autópályát, ahol a fajlagos szállítási költség a közúti közlekedés csupán egynyolcada, tehát roppant olcsó. Az itt érvényesített tarifák a legalacsonyabbak a közlekedési munkamegosztásban részt vevő alágazatok között, és az externális költségek a belvízi hajózás esetén mindössze a vasútnál mért értékek egynyolcadát, a közúti negatív externáliák egytizenhetedét teszik ki. Energiaínséges, energiaimport-függő korunkban és helyzetünkben mindez elsőrendű szempont kellene hogy legyen. És mégis, mindezen előnyök ellenére az éves szinten 50 milliárd árutonna/kilométeres hazai forgalom csupán 4 százaléka bonyolódik a belvízi hajózás révén.
(18.50)
Fontos lenne tehát a kikötők fejlesztése, a mederkarbantartás, a belvízi hajózás fellendítése. Amúgy is alapvető közlekedéspolitikai elvárás, hogy a közlekedési munkamegosztásban nőjön az energia- és környezetkímélő szállítási módok aránya. Értjük mi, hogy a fejlesztési feladatok és a rendelkezésre álló források között hatalmas szakadék tátong, de az ilyen beruházásokat - és nyilván itt akkor azt is ki kell mondani, hogy az úgynevezett 20 százalékos korrupciós pénzeket bizonyos pártkasszákba juttató érdekharmonizációs menedzserek kizárásával levezényelve - nagyon lényeges lépésnek tartanánk annak szempontjából, hogy Magyarország versenyképességét fejlesszük.
A közlekedési intermodalitások fejlesztésével a vállalkozások is versenyképesebbé válnának, nőne hazánkban a területi, gazdasági kohézió.
Egy Dráva-parti kisvárosban, Barcson élek, és látom, ott élve tapasztalom azt, hogy mennyire nem használjuk ki a vízben rejlő lehetőségeket. Különösen fontosnak tartanám az ilyen projektek megvalósulását, melyek során intermodális logisztikai csomópontok jöhetnének létre, melyek bizony vonzanák a munkahelyteremtő beruházásokat, amelyekre az olyan kis és nyomorba süppedt városkáknak is nagy-nagy szüksége lenne, mint a hatalmas munkanélküliségtől sújtott Barcs.
Tehát véleményünk szerint kissé megkésett ez a javaslat, de jobb későn, mint soha. A NIF mint fejlesztési közreműködő bevonása a jövőbeni és reménybeli fejlesztésekbe megnyithatja az utat az uniós támogatási források igénybevétele előtt, így megtörhet a jég fő hajózási útvonalunk jobb kihasználása előtt.
Ezekre az uniós forrásokra már csak azért is nagy szükség lenne, mert hogyha a költségvetés jövő évre előirányzott számait nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Győr–Gönyü kikötőfejlesztésen kívül, amire 200 millió forintot irányoztak elő, tulajdonképpen nem találkozunk másik ilyen beruházással. Csak hogy ennek a nagyságrendjét érzékeltessem, jó tudni, hogy teszem azt a Gárdony–Zichyújfalu közötti mellékút, a 6212. j. jelű mellékút, ami nem sokat mond egy átlagember számára, viszont hogyha úgy mondom, hogy ez az a mellékút, ami koszorús költőnk, L. Simon úr panziójához vezet, akkor úgy már mindjárt érthető a dolog, nos, erre az útra 795 millió forintot költenek. Ennek tükrében azt kell mondani, hogy ez a nagyságrendű kikötőfejlesztés, illetve a hozzárendelt nemzeti forrás végtelenül kevés, ennél sokkal nagyobb összegekre lenne szükség.
A javaslat tehát mindent egybefoglalva támogatható, ugyanakkor engedjenek meg egy eltérő véleményt a 78/A. § (11) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban. Ez a szakasz kimondja azt, hogy a NIF Zrt. úgymond a helyi önkormányzat érdekében, a helyi önkormányzat tulajdonában álló telken megvalósított fejlesztést elkészültekor a helyi önkormányzat tulajdonába adja. A vízi közlekedés az áruszállítás tekintetében egyértelműen nemzetközi tevékenység és országos ügy. Ha valahol például a vízi közlekedést a személyszállításban, elővárosi közösségi közlekedés céljára használják, mint ahogy ilyen tervek előkészítés alatt állnak, úgy a kikötők és létesítményeik tulajdonlása nem feltétlenül lesz a legjobb helyen azoknál az önkormányzatoknál, amelyek kötelező feladatellátásukra is alig kapnak forrást, mondhatjuk azt, hogy ki vannak éheztetve, ki vannak véreztetve.
A létesítményeknek tehát ez esetben is jobb helye volna a beruházást megvalósító és a helyközi közösségi közlekedési szolgáltatást megrendelő államnál, vagy az állam rendelkezése alapján annál a hajótársaságnál, amely a megrendelt személyszállítási szolgáltatást amúgy is biztosítja, legfeljebb a könyveiben az uniós előírások szerint mint infrastruktúra-üzemeltetést majd szépen különválasztja.
Ennyi lenne a Jobbik hozzáfűznivalója ehhez a törvényjavaslathoz. Nagyon szépen köszönöm képviselőtársaim figyelmét. (Taps a Jobbik soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Ander Balázs — 2015-05-29, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/78-154.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-78-154,
title = {Ander Balázs — 2015-05-29, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/78-154.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}