Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Beszámítom azt a 15 másodpercet is, hogyha szabad. Nagyon röviden szeretnék reagálni Demeter Márta képviselő asszony felvetésére.

Engem ne féltsen, jó, ne féltsen engem se a kormányfőtől, senkitől ne féltsen engem, amit elmondtam, azt vállalom. Egyébként úgy kezdtem a mondatomat, hogy örültem Teleki László képviselő úr hozzászólásának, aki már látott néhány dolgot itt a parlamentben, hiszen higgadt volt, és nem olyan minősíthetetlen módon szólt hozzá, mint Bangóné - és ez nagy különbség. (Taps a kormánypártok soraiban.) Mert el lehet mondani úgy is a dolgokat, ahogy a képviselő úr elmondta, lehet kritizálni a költségvetés-tervezetet úgy, ahogy elmondta, lehet felhívni hibákra, tévedésekre, esetleg rossz döntésekre is a figyelmet úgy, ahogy a képviselő úr elmondta, de azt gondolom, hogy ebben a parlamentben minősíthetetlen volt az a hang, amit a képviselő asszony elmondott; a fenyegetőzéséről már nem is beszélve, igazából azzal már nem is törődik az ember.

Az ön nagyívű, költségvetésről ugyan nem szóló, de mégiscsak érdekes előadását hallgatva azt hittem, hogy tudok egyébként másra reagálni, tudok tényszerű számokra reagálni, legalábbis amit ön felvetett volna; de nem mondott, hanem elmondott egy általános dolgot az egész költségvetésen kívüli dolgokról. Igazából semmi olyan kritikát nem tudott felvetni, ami ésszerű lenne. Amit meg fölvetett, az meg teljesen irreális. Pontosan azt a rossz gazdasági döntéssorozatot, amit önök nyolc évig kormányzás gyanánt végeztek, azt kellett nekünk az első három évünkben helyre tenni. (Demeter Márta közbeszól.) És most jutott el az ország oda, most jutott el, hogy a költségvetésben most már végre vannak olyan lehetőségek, vannak olyan plusztételek, amelyeket önök inkább eltüntettek volna. És hogyha most szót fogadnánk önöknek, hogyha az önök módosító javaslatait elfogadnánk, ugyanabba a bajba kerülne az ország, mert nem tudnak másban gondolkodni, mint csak hirtelen az osztogatásban; hogy utána mi lesz, nem érdekli önöket. Utánuk az özönvíz! Ennek következtében került az ország 2007-2008-ban olyan helyzetbe, ami majdnem Görögország irányába vitte el a magyar gazdaságot.

Ehhez képest most ez a költségvetés lehetőséget ad egyrészt a családok támogatásának a továbbfejlesztésére, a családi adókedvezménynek a továbbfejlesztésére, a személyi jövedelemadónak a csökkentésére, a közlekedési támogatásoknak a növelésére, a gazdasági területen általában a beruházásoknak a növelésére, amelyek, hozzáteszem, mind munkahelyet teremtenek, a másik oldalról pedig a legjobb szociálpolitika. Nekem ne kezdjék el azt magyarázni, hogy az a legjobb szociálpolitika, ha mindent kiosztunk! Persze, arra is szükség van (Demeter Márta: Valódi munkahely kell!), arra is nagy szüksége van annak, aki bajban van, de hogyha a gazdaságot tönkreteszik, mint ahogy önök tették, annak a következménye ez a sok-sok ezer ember, sok-sok tíz- vagy százezer ember, akik iszonyatos nehéz élethelyzetben éltek az önök rossz gazdaságpolitikájának a következtében.

És hogyha csak a szociális területet megnézzük, mondjuk, a következő költségvetésben, jó lenne többet adni, tisztelt képviselő asszonyok és urak és mindenki, jó lenne többet adni (Demeter Márta: És?!), jó lenne a bérpótlékra is még többet adni, de legalább adunk. Önök csökkentettek, elvettek 13. havi bért, elvettek 13. havi nyugdíjat (Demeter Márta: 50 százalékos béremelés volt!), a nyugdíjaknak a reálértéke az önök szocialista kormányzata alatt csökkent, mialattunk már három-négy éve folyamatosan növekszik. Jó lenne persze még több pénzt adni, mondjuk, az ingyenes étkeztetésre, de az előbb válaszoltam Teleki képviselő úrnak: elértük a 70 milliárd forintot. 28 milliárdnál vettük át az ingyenes étkeztetésnek a költségvetési számát.

Amit még szeretnék kiemelni, hogy ugyanilyen fontosak a mi számunkra azok a nemzetiségi, vallási közösségek, amelyek itt élnek közöttünk az országban. Megsokszoroztuk a támogatásukat minden területen. Két év alatt például a nemzetiségi támogatás a kétszeresére növekedett. Az egyházaknak juttatott támogatás, amit nemcsak hitéletre adunk, hanem hogy a szociális, gyermekvédelmi és sok más területen végzett közfeladataikat elvégezhessék, az mind-mind az országnak a javulását, mind-mind a rászorultak, elesettek és szegény emberek felemelését szolgálják. És önök ezzel nem tudnak vitatkozni.

Mindenféle dologgal összevissza csapkodnak itt, mindenféle dolgot bedobnak, felemelnék a nem tudom, mit, vagy lecsökkentenék az áfát olyan szintre, amiről mindenki tudja, hogy irreális, ha megkérdeznének, mondjuk, egy gazdasági szakembert az önök környezetéből, azt mondaná, hogy irreális. Olyan lépéseket mondanak el, hogy az egyszerűen siralmas és nevetséges.

Én azt gondolom, picit hallgassák meg azt, amit az előbb Répássy államtitkár úr mondott: kicsit visszább az agarakkal! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)