Dr. Répássy Róbert (Fidesz)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem szeretném az egész napi vitát lezárni, mert majd fog szót kapni, gondolom, az előterjesztő, én csak a legutóbbi felszólalásokra szeretnék reagálni, amelyek egyébként az egész vitát az MSZP részéről meghatározták. Ez nagyjából úgy írható le, amit itt most Demeter Mária is előadott (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Márta!), Demeter Márta, elnézést kérek, előadott, hogy az ellenzéki képviselők folyamatosan járnak az emberek között, beszélgetnek velük, ezért ők jobban ismerik a valóságot, mint a kormány, azaz mint a választott képviselőik. (Heringes Anita: Nem választottak meg titeket az elmúlt három választáson! - Derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.)

Tehát: azért vagyunk ebben az Országgyűlésben, mert mindannyiunkat megválasztottak a választópolgárok, és nyilván olyan arányban választottak meg, hogy most történetesen ezek a képviselők kormányoznak, önök pedig ellenzékben vannak. De ezt a gőgös hozzáállást, amit önök itt előadnak, hogy önök tudják a valóságot, mert önök bezzeg beszélgetnek az emberekkel, a kormánypárti képviselők, akiknek egyébként vannak választókerületeik és vannak választópolgárok, akik rájuk szavaztak, azok persze nem tudják a valóságot.

Kérem, nagyon kérem, hogy csak a saját - hogy mondjam - saját sikereik érdekében próbáljanak változtatni ezen a magatartáson. Higgyék el, hogy mi is járunk az emberek között, az országgyűlési képviselőink, akiknek megvan a választókerülete, ők is beszélgetnek az emberekkel, mi is az emberek problémájával foglalkozunk, és a kormány is az emberek problémájával foglalkozik, ezért ezt a fajta hozzáállást nem tudom jó szívvel elfogadni.

Értem én, hogy politikailag ez most egy hasznos mondat, de azért egy kicsit forduljon már magába az MSZP. Először is pillanatnyilag a jelenlegi népszerűségi mutatóik nem indokolják ezt a gőgös magatartást, másrészt, amit már Bangóné képviselő asszonynak is el akartam mondani, de inkább csatlakoztam Tasó államtitkár úrhoz, és az általa elmondottakat elégségesnek tartottam, de amit az utca és a kormány viszonyáról mondott Bangóné képviselő asszony, és kicsit Demeter képviselő asszony is ezt most megismételte; kérem szépen, vannak itt néhányan ebben a teremben, de az Országgyűlésben még többen, akik voltak itt 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban is országgyűlési képviselők. Akkor, amikor a Magyar Szocialista Párt kormányzott, akkor itt kint ordítoztak az emberek, hogy Gyurcsány takarodj!, és azt mondták, hogy önöknek abba kell hagyniuk a kormányzást. Egyébként nem hallgattak az emberekre, hanem négy évig húzták, és négy évig nem voltak hajlandóak átadni a hatalmat.

Hozzáteszem, hogy egy demokráciában, bár fontosak a tüntetések és fontos az emberek véleménye is, sőt, csak az emberek véleménye fontos, ezzel együtt is azt gondolom, egy demokráciában teljesen természetes, hogy sokféle vélemény van, vannak, akik tüntetnek egy kormány ellen, és vannak, akik egyetértenek a kormánnyal, de ezeket a véleményeket a választásokon fogják megmérni.

Megint csak azt tudom mondani, hogy nagyon kérem, az önbecsapásuk miatt mondom, hogy ne csapják be önmagukat azzal, hogy azért, mert a kormány ellen tiltakoznak, az majd önöknek jó lesz, és önöknek emelkedik ettől a népszerűsége. Képzeljék el, hogy ez nem így működik. Ez nem így működik! Erről a Jobbik tudna mesélni, hogy nem úgy működik ám, hogy attól, hogy önök bujtogatják az embereket, attól éppen majd önökre fognak szavazni. Ez egy eléggé - hogy mondjam - világos üzenete annak a bizonyos három választásnak, amiről az előbb Heringes képviselő asszony beszélt. (Heringes Anita: Három időközi választást buktatok! - Az elnök csenget.) Önök is buktak egy időközit, mert nem önök nyerték azt, tehát hagyjuk már ezeket az összehasonlításokat, hiszen a választópolgárok mindig abban a pillanatban döntenek, amikor éppen őket az urnához hívják, és egy évvel ezelőtt voltak az általános országgyűlési választások, és három év múlva lesznek az országgyűlési választások.

Nagyon kérem önöket még egyszer, csak azért, hogy ne csapják be magukat azzal, hogy önök bezzeg ismerik az emberek véleményét, mi meg nem ismerjük. Ismerjük az emberek véleményét, tételezzük fel egymásról, hogy ismerjük azt, hogy mit akarnak az emberek, tételezzük föl azt, hogy egy demokráciában az ország egy bonyolult, több érdekből álló képlet, több érdeket kell az Országgyűlésnek figyelembe vennie, és amikor az egyik költségvetési tételt megszavazzuk, akkor természetesen tudjuk, hogy más költségvetési tételekre is figyelemmel kell lennünk. Tehát miközben az egyik ágazatnak pénzt adunk, közben tudjuk, hogy a másiknak is kellene adnunk, de valahogy el kell osztani nyilván az ország rendelkezésére álló forrásokat. És ezt jól vagy rosszul a kormány a benyújtott törvénytervezetben javasolja az Országgyűlésnek, hogy ilyen arányokban osszuk szét.

Tehát én még egyszer arra kérem a képviselőtársaimat, beleértve magamat és magunkat is, hogy mindannyian őrizzük meg a higgadtságunkat, mégis alapvetően egy költségvetési törvényről vitatkozunk, és nincs semmi értelme annak, hogy durvaságokat vágjunk egymás fejéhez.

(18.20)

Azt meg természetesnek tartom, hogy a képviselők a maguk nézőpontjából nézik a költségvetési törvényeket, elég sok költségvetési vitán vettem már rész. Nyilván mindenkinek vannak olyan ágazatok, amelyekre szívesen adna több pénzt, és higgyék el, a kormányban is sok olyan képviselő ül, vagy a kormánypártokban is, akik szeretnének több pénzt adni egyes ágazatokra, de azt hiszem, hogy a kormány elvégezte ezt a mérlegelést, a kormány az Országgyűlésnek azt javasolja, hogy a benyújtott törvénytervezetet fogadja el.

Ennyiben kívántam, elnök úr, reagálni a felszólalásokra, de nyilván nem az enyém az előterjesztő nevében az utolsó szó. (Taps a kormánypártok soraiban.)