Hegedűs Lorántné (Jobbik)

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak! Mielőtt a megírt hozzászólásomba belekezdenék, hadd válaszoljak az előttem szólónak, illetve hadd reagáljak egy-két mondatban arra, amit elmondott. Azt mondta, hogy ez a költségvetés a keresztény értékrendet tükrözi és a szociális érzékenységet. Nagyon remélem, hogy ezt a parlamenti közvetítést valamilyen módon Andy Vajna is figyeli, figyelemmel kíséri, és el-elmorzsolgatott egy-egy könnycseppet a szeme sarkában, amikor arra gondolt, milyen nagy szó, hogy őt is hogy támogatja a kormányzat, mintegy 200 milliárdos piacot nyerve meg az online szerencsejáték szervezésének lehetőségével. Továbbá ennek tetejébe tényleg már csak mint hab a tortán említhetjük azt az öt kicsi kaszinócskát, amit megnyert, s emellett ‑ ami az előbbiekben is elhangzott ‑ azt a kis ajándékot is megkapta a szociálisan érzékeny kormányzattól, hogy a koncessziós díjat levonhatja a játékadóból. Ez tényleg nagy szó! De gondoljunk csak bele, ha a magyar kormányzat annak az ajándéknak, amit Andy Vajna megkaphatott az elmúlt években, és az idén is meg fog majd kapni, csak a tizedét a szociális ágazatra költötte volna, a szociális ágazatban dolgozó munkásokra, akkor vajon milyen bérfejlesztést lehetett volna megvalósítani?

(16.40)

Sajnos, ez nem történhetett meg, tehát azt gondolom, hogy a szociális érzékenység területén egy picit talán még valamit kellene javítani és csiszolni, tisztelt Firtl Mátyás képviselőtársam.

Na, de visszatérve arra, hogy mit is tartalmaz ez a költségvetés. Kósa képviselőtársunktól az imént meghallgathattuk, hogy amiről szól a költségvetés, az benne van a számokban, csak ki kell olvasni belőle.

Kérem tisztelettel, én ezt tettem, és a következőt tudom önöknek mondani. Amit ki lehet olvasni a számokból, az egyrészt filléreskedés, ami a közszolgáltatások finanszírozását illeti, ugyanakkor viszont igen meglepő nagyvonalúság ‑ hogy azt ne mondjam: költekezés ‑ a kormányzat házipénztárával kapcsolatban.

Csináltunk egy érdekes gyors felmérést, hogy megnézve a költségvetés 1-es mellékletét, tehát a táblázatot, és az abban szereplő fejezeteknek a fejezeti általános tartalékait, illetve a fejezeti stabilitási tartalékokat összeszámítva, illetve egy nagyon kevés részét a dologi kiadásoknak, illetve további olyan rendkívül nagyvonalú, ugyanakkor káros beruházást is ideszámítva, amit mi vitatunk, ez mintegy 450 milliárd forintnyi olyan pénz, amit a kormányzat, mondhatjuk, gyakorlatilag saját kénye-kedve szerint költhet el. És hozzá kell hogy tegyem, ebben nincsen benne az Országvédelmi Alap, mielőtt azzal vádolna meg önök közül bárki, hogy olyasmire gondolunk, amit egyébként a törvény megtilt, tehát hogy az általános tartalékkeretet szeretnénk felhasználni, és ezáltal Magyarország stabilitását veszélyeztetni.

De mi is az a bizonyos filléreskedés, amire gondolok? Az önkormányzati fejezetre áttérve, a 2. és 3. melléklet tartalmára, el kell hogy mondjuk általánosságban, hogy már 2015-ben is igen szorosra fogta a kormányzat a feladatfinanszírozás rendszerét, 649 milliárd forinttal számolt a 2015-ös évben, de a 2016-os évben is csak 0,6 százalékos bővítményt látunk itt, noha tudjuk, hogy az önkormányzatok által ellátott közszolgáltatások az egyik legfontosabb eleme az emberek kényelemérzetének, és a legfontosabb olyan közszolgáltatásokat látják el, amelyek alapvetően a családokat is segítik.

Itt vannak például rögtön a településüzemeltetésre fordítható pénzek, amelyekből 42 tétel ugyanaz, mint korábban volt, ezek közül csak további 9 változik, összességében azonban azt kell mondanunk, hogy 3,1 milliárddal csökken az erre fordított pénzeknek az összessége. A kulturális feladatokra ugyanakkor 2 százalékkal többet költ a kormányzat, ami nagyon nagy szó, már egy kicsit meg is haladjuk a hivatalos inflációs arányt. Ugyanakkor meglepő, hogy a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek támogatása ‑ függetlenül a nemzeti besorolású kategóriától ‑ csak három csomagban van most feltüntetve a 2-es mellékletben, és tudjuk, hogy az Áht. is e tekintetben változni fog, de én azt gondolom, hogy ez egy olcsó konfliktuskerülés egyrészt a kormányzat részéről, másrészt pedig nyilvánvalóan majd egy kormányrendeletben a későbbiek során fognak az egyes szervezetek támogatásáról dönteni, ami számomra azt üzeni, hogy nyilván a házi kedvencek fognak majd itt is jobban járni.

A pénzbeli szociális ellátásokra, azaz bizonyos értelemben a segélyekre az idei évben még 25 milliárdot szánt a kormányzat, na, jövőre már csak 1 milliárdot fog szánni. Tudjuk, hogy ez azért is van, mert nagyon sok tekintetben a feladatokat átrendezte a kormányzat, tehát az önkormányzatoktól a feladatellátás átkerült a járásokhoz. De azt is tudjuk, hogy sok esetben azok, akik bizonyos fajta ellátásokra szorulnak és ellátásokat kérnek, azok nem fognak a járásig elmenni, hanem ott, az önkormányzattól fogják továbbra is kérni a különféle települési támogatások lehetőségét.

Tehát nem lehet ebből a szférából teljes egészében az államnak kivonulni anélkül, hogy az önkormányzatokat ne segítené. Egy kistelepülésnek, egy 3 ezres kistelepülésnek ‑ hiszen azt mondhatjuk, hogy ez az átlag Magyarországon ‑ néztem meg a jövő évi költségvetését, tehát hogy nagyjából előre tervezve ez mit jelent. Csak ezen a területen, egy 175 milliós főösszegű település esetében ez 8 millió forintos kiesést fog jelenteni, és nem fogja ezt visszapótolni semmifajta járási segélyezési rendszer. Tudjuk, hogy ez most is így történik, a jövőben is így fog történni. Rendkívüli felelőtlenség értelmezésünk szerint a kormányzat részéről az ilyen értelmű átalakítása a segélyrendszernek, és ehhez most rögtön hozzá kell hogy tegyem, mert önök azt mondják, hogy nagy részét ezen segélyformáknak a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül a Start-munkaprogramokba fogják belőni.

A tavalyi évben önök erre 235 milliárd forintot szántak, az idei évben már 270 milliárdot, jövőre pedig, lám, 340 milliárd lesz már az ide szánt összeg. Tényleg fantasztikus ez az emelkedés. Egy kis probléma, kis szépséghiba, hogy ugyanakkor, amikor megkérdezzük az egyes településeket, hogy ott hány közfoglalkoztatott van most, hányat igényeltek ebben az évben, hogy hány közfoglalkoztatottal szeretnének dolgozni, azt kell hogy lássuk, hogy sokkal kevesebbet kaptak meg lehetőségképpen az egyes járási munkaügyi hivataloktól, mint amennyit kértek volna a települések. Nem beszélve arról, hogy bizony, az önerő, a kötelező önerő pedig ‑ amit hozzá kell tenni a személyi és dologi kiadásokhoz ‑ nőtt ebben az évben.

Tehát úgy gondolom, hogy hiába nőnek ezek a költségvetési sorok itt előttünk ilyen látványosan és rendkívüli ütemben, valójában az önök által erre a célra költött pénz messze nem annyi, mint amennyit nekünk itt látványpolitizálás címen eladnak.

Azt gondolom, hogy sok statisztikai bravúr lehet ebben a kérdésben, de az biztos, hogy az ilyen jellegű foglalkoztatás messze nem olyan ütemben nő, mint ahogy azt önök melldöngetve hirdetik.

De menjünk tovább egy másik, egy következő nagyon fontos kérdésre, ez a gyermekétkeztetés problémája, amiről szintén nagyon sok szó esett a Házban, és hihetetlenül sok benne a csúsztatás. Azt mondják, hogy 58 milliárdról 71 milliárdra fog nőni ez a tétel, és most már a gyerekek 90 százaléka igénybe veheti.

Igen ám, csak ahhoz, hogy a gyerekek 90 százaléka ezt igénybe vehesse, nem ennyi, 13 milliárdnyi kellene hogy legyen a növekmény, hanem legalább 20 milliárdnyi, és ehhez tegyük hozzá, hogy önök a nyári gyermekétkeztetésre szánt 3 milliárd forintot is elveszik. Nem lesz meg az a pénz, ami a feladatellátáshoz kell.

Hol vannak azok a háttértanulmányok, amelyek bebizonyítják számunkra, hogy elegendő ez a pénz? Én még ilyet nem láttam. Akárhányszor kértük, soha nem kaptuk meg. Ebből számomra az következik, hogy akkor mutassák meg nekem azt az étlapot, azt a menüsort, amit majd önök a gyerekeknek szánnak. Tartok tőle, hogy ‑ ahogy ezt már korábban is elmondtam ‑ só nélküli rántott leves lesz nap mint nap, mert ebből a pénzből mást nem lehet kigazdálkodni. Vagy pedig arra számítanak, hogy majd az önkormányzatok a települési adóval be fogják hajtani ezt a helyi lakosságtól? Ez egy nagyon ferde gondolkodásmód szerintem.

Na, de térjünk rá a szociális érzékenységre még egy mondat erejéig! A szociális ágazati pótlék ahelyett, hogy nőne az idei 6,6 milliárd forintról, csökken 5,9 milliárdra. Ennyit tehát a kormányzat szociális érzékenységéről.

És még egy nagyon fontos dolgot hadd mondjak el, ez pedig a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára szánt 20 milliárd forint. Kérem tisztelettel, nagyon jól tudjuk, hogy miről van szó. Az idei évben azok a kormánytisztviselők, akik az önkormányzatoktól kerültek át köztisztviselőként a járásokhoz, egy nagyon durva megszorításnak lettek az áldozatai. Voltak olyanok, akik a saját fizetésüknek 20-30, akár 40 százalékát is elveszítették, hiszen az eltérítést a bértáblától önök megszüntették. Most ezt majd a következő év júniusában visszaadják, és ezért van ez a nagy büszkesége a kormányzatnak, valójában pedig csak egy megszorításról van szó. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)